1. A törvényszék vagy a járásbíróság hatáskörébe tartoznak-e a birtokviták és a birtokvédelemmel összefüggő perek?
A Pp. szabályai szerint a birtokvédelmi per az alapesetét tekintve a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti vagyonjogi, és azon belül a 21. § (2) bekezdés c) pontja szerinti dologi jogi per. A birtokjog értéke azonban nem határozható meg (BH 2015.164., 1997.280.), ezért az adott pertípusba tartozó perek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak [20. § (3) bekezdés a) pont.]
A jelenlegi szabályozás mellett - a kizárólagos járásbírósági hatáskör jogszabályi deklarálásának hiányában - nem zárható ki azonban, hogy a per törvényszéki hatáskörbe kerüljön.
2. Az 1952. évi Pp. 23. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja szerinti cég létesítő okirata, vagy annak módosítása hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek a Pp. 7. § 9. pontjában rögzített fogalommeghatározásból kimaradtak. Értelmezhető-e kiterjesztően úgy az új rendelkezés, amely a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perekbe ezeket az ügyeket is beleérti?
A 20. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti perekbe beletartoznak a cég létesítő okirata vagy annak módosítása hatálytalanságának vagy létre nem jöttének a megállapítása iránti perek is.
3. Jogszabály-szerkesztési hiba-e a Pp. 73. § (4) bekezdésének az a rendelkezése, hogy amennyiben a jogi képviselet a perorvoslati eljárásban kötelező, a bíróság a feleket a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatja?
Nem jogalkotási hiba a Pp. 73. § (4) bekezdése, figyelemmel arra, hogy a Pp. alapkoncepciója, hogy az általános bemeneti szintre, a törvényszék előtti elsőfokú eljárásra ad szabályozást. A Pp. 72. § (1) bekezdése szerint a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A 73. § rendelkezik a kötelező jogi képviselet kapcsán a bíróság által adandó tájékoztatásról mind a felperes [a) pont], mind az alperes [b) pont] irányába.
Akkor kell az elsőfokú határozatban tájékoztatni a feleket a jogi képviseletről, ha az a másodfokú eljárásban kötelező.
4. Kötelező-e a jogi képviselet a feleken kívül "más személyek" (tanú, szakértő) számára is?
Az I. témabizottság a 3. kérdésfelvetésében, a "lehetséges válaszok" 3. pontjában a következő véleményt fogalmazta meg: "A törvényszéken indult perekben, a félen, illetve a beavatkozón kívül más személyek, a tanú vagy a hallgatóságnak a pénzbírsággal sújtott tagjai is csak jogi képviselő útján fellebbezhet, mivel a Pp. 72. § (1) bekezdése nem a felek részére, hanem a peres eljárás során teszi kötelezővé a jogi képviseletet."
Ez a következtetés nem helytálló. Bár a Pp. 72. § (1) bekezdése általánosságban fogalmazza meg, hogy "[a] peres eljárás során kötelező a jogi képviselet, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik", azonban e rendelkezés kontextusának vizsgálatából az a következtetés vonható le, hogy a jogalkotó szándéka csak a fél kötelező jogi képviseletére terjedt ki, ugyanis a törvény szerint a bíróság tájékoztatási kötelezettsége (Pp. 73. §) is csak a fél irányában értendő, továbbá a kötelező jogi képviselet hiányának jogkövetkezményeit is csak a fél vonatkozásában említi (Pp. 74. §).
A 74. § (2) bekezdés rendelkezése szerint "[h]a a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik - annak ellenére, hogy a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta -, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye."
Mindezek alapján a szövegkörnyezet vizsgálatából az a következtetés adódik, hogy a jogalkotó a kötelező jogi képviseletet csak a peres felek számára írja elő. Ezt az álláspontot erősíti a Pp. 44. § (6) bekezdése is, amely kifejezetten egy utaló szabállyal teszi kötelezővé a beavatkozó részére a kötelező jogi képviselet alkalmazásának a szabályait. Ha ugyanis a jogalkotó szándéka szerint ez a szabály a Pp. 72. § (1) bekezdéséből ipso iure következne, akkor felesleges lenne a Pp. 44. § (6) bekezdése.
5. A perbe belépő vagy perbe vont alperes élhet-e fellebbezéssel az eredeti alperest perből elbocsátó végzés ellen?
A Pp. 365. § (5) bekezdése alapján (is) indokolt az eddigi gyakorlat fenntartása, amely szerint a korábbi alperest a perből elbocsátó végzést az új alperes fellebbezéssel nem támadhatja. Ezt támasztja alá az is, hogy a perben félként az új alperes a perbelépést engedélyező végzés jogerőre emelkedését követően vehet részt, így a perbelépést engedélyező és a korábbi alperes perből elbocsátó végzésnek kizárólag a rá vonatkozó része ellen fellebbezhet.
6. Ha a perindítást megelőzően az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nem a per elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjesztik elő, akkor áttételnek vagy a kérelem visszautasításának van-e helye, figyelemmel az intézmény azonnali jogvédelmi funkciójára? Mi a jogkövetkezmény jogszabályi alapja?
- 133/134 -
A többségi álláspont szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem áttételének van helye, figyelemmel arra, hogy a Pp. 174. § (1) bekezdését e helyütt is megfelelően alkalmazni kell.
7. A Pp. 104. § (1) bekezdés második mondata alapján a bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. A "haladéktalanul" kifejezés nyelvtani értelmezése alapján alkalmazhatók-e a soron kívüliség szabályai, így az ítélkezési szünet alóli kivétel rendelkezései?
A Pp. 104. § (1) bekezdés második mondata alapján a bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. A haladéktalanul kifejezés nyelvtani értelmezés szerint ugyan gyorsabb eljárást jelent, mint a soronkívüliség, amelyet az 1952. évi Pp. írt elő az ideiglenes intézkedésnél.
A szabályai azonban kidolgozatlanok:
Az ítélkezési szünet július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-jéig terjedő időszakai a határidőkbe nem számítanak bele a Pp. 148. § (1) bekezdése alapján.
A 148. § (3) bekezdés a) pontja csak a soron kívül történő eljárás ítélkezés szünetre vonatkozó alkalmazásáról szól, a haladéktalan eljárási határidők esetköréről nem rendelkezik. Megjegyzendő, hogy a Pp. 108. § (5) bekezdése soron kívüli eljárást ír elő a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett kérelem esetére.
Ebből következően a perindítást megelőzően benyújtott ideiglenes intézkedés esetében érvényesül, míg a keresetlevél benyújtását követően előterjesztett ideiglenes intézkedés esetén nem érvényesül az ítélkezési szünet szabálya.
Azaz a perindítást követően előterjesztett ideiglenes intézkedés esetén nincs olyan szabály, ami előírná, hogy az ítélkezési szünet idejére eső haladéktalan döntéseket, továbbá a fellebbezés folytán szükséges intézkedéseket kötelező lenne meghozni, míg a perindítást megelőző jogvédelmi helyzeteknél igen.
Bár ez a különbségtétel indokolatlan, figyelemmel a személyállapoti perek különleges szabályaira és az azokban szabályozott - a perindítást követő - élethelyzetekre, a Pp. közjogi szabályai miatt a bíróság a haladéktalan kifejezéseket nem értelmezheti "soron kívülinek" a jogalkotó erre vonatkozó parancsa nélkül. Ha ezt tenné, az ellenérdekű fél jogi helyzetét nehezítené el normatív felhatalmazás nélkül, amely a kiszámítható és tisztességes eljárás elvébe ütközne.
8. Ha a felperes a Szaktv. 52. § (3) bekezdés b) és c) pontjában írt lehetőséggel élve a keresetlevél elkészítését megelőzően megbízás alapján magánszakértői véleményt készíttetett, vagy a felperes rendelkezésére áll más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye, úgy a Pp. 170. § (2) bekezdés e) pontja, 170. § (3) bekezdés e) pontja és 171. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján keresetleveléhez csatolnia kell-e a magánszakértői véleményt vagy a szakvéleményt, ennek hiányában a keresetlevél visszautasításának van-e helye a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján?
A keresetlevél benyújtását megelőzően készíttetett magánszakértői vélemény és a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye becsatolásának elmulasztása nem lehet a keresetlevél visszautasításának oka. Ha a felperes a keresetlevélhez magánszakértői véleményt vagy más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét csatolja, az a 316. § (3) bekezdése alapján bizonyítékként még nem vehető figyelembe.
9. A keresetlevélben fel kell-e tüntetni és ahhoz csatolni kell-e az olyan adatra vonatkozó bizonyítékot, amelyet az Info. tv. alapján közzétett vagy közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia?
A Pp. 112. §-a alapján a bíróság a fél azonosításához szükséges adatok igazolását akkor is kérheti a féltől, ha azt az Info. tv. alapján közzétették vagy azt közhiteles nyilvántartás tartalmazza. A Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pontja alapján ugyanis a nem természetes személy azonosító adatának minősül a perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe, amelyeket a Pp. 170. § (1) bekezdés b) pontja alapján a keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni, valamint a 170. § (3) bekezdés d) és e) pontja alapján a képviseleti jogot megalapozó tényeket és az ezeket alátámasztó bizonyítékokat is fel kell tüntetni és a 171. § (1) bekezdés c) pontja alapján azokat csatolni kell.
10. Ha a keresetlevél valamely kötelező tartalmi elemet hiányosan tartalmaz, úgy
- a keresetlevél visszautasításának [176. § (1) bekezdés j) pont],
- hiánypótlási felhívás kiadásának [176. § (2) bekezdés e) pont], vagy
- az anyagi pervezetés körében közrehatásnak [237. § (1) bekezdés]
van-e helye?
Kérdésként merül fel, hogy ha a keresetlevél a 170. § valamely pontjában felsorolt tartalmi követelményeket illetően tartalmaz valamit, de az nem felel meg a törvény követelményének (mert például a kereseti kérelem nem határozott, egyértelmű és végrehajtható), vagy nem teljes körű (például az érvényesíteni kívánt jogot vagy a kereseti kérelmet megalapozó egy tényt nem tartalmaz), úgy hiánypótlási felhívás kiadásának [176. § (2) bekezdés e) pont] vagy visszautasításnak [176. § (1) bekezdés j) pont] van-e helye. A Kúria álláspontja szerint az alábbi értelmezést javasolt elfogadni:
1. Ha a keresetlevél nem tartalmaz valamely, a 170. §-ban felsorolt kötelező tartalmi elemet, úgy a keresetlevél visszautasításának van helye [176. § (1) bekezdés j) pont].
2. Ha a keresetlevél a 170. § minden pontjához tartalmaz valamit, de azok nem felelnek meg a törvény követelményének vagy nem teljes körűek, úgy hiánypótlás kiadásának van helye, figyelemmel a 176. § (2) bekezdés e) pontjára.
3. Ha a keresetlevélben előadottak megfelelnek a törvény követelményének és teljes körűek, de inkompatibilisek (a kereset következetlen), mert például a határozott és végrehajtható kereseti kérelem nem következik az érvényesíteni kívánt jogból, ebben az esetben nincs helye sem hiánypótlásnak, sem visszautasításnak. A keresetlevelet a perfelvételre alkalmasként kell kezelni, így azt az alpe-
- 134/135 -
ressel közölni kell [179. § (1) bekezdés], és - ha az alperes írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot előterjeszt - a perfelvétel során anyagi pervezetéssel (237. §) kell közrehatni abban, hogy a felperes a keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatainak hibáit kijavítsa.
11. Az áttétel soronkívülisége a keresetlevél soron kívüli megvizsgálási kötelezettségét jelenti-e?
Ahhoz, hogy a bíróság felismerje az áttétel szükségességét, a keresetlevél teljes körű feldolgozása szükséges, a soronkívüliség kizárólag magára a keresetlevél áttételére vonatkozhat, nem pedig a keresetlevél megvizsgálására.
12. A bíróságnak ki kell-e bocsátania a bírósági meghagyást, ha a kereset teljesítése jogszabályba ütközik?
A Pp. 181. § (1) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján ebben az esetben is ki kellene bocsátani a bírósági meghagyást, ha a kereset teljesítését jogszabály tiltja. Ugyanakkor az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 1. §-a alapján a bíróságok feladata az igazságszolgáltatás, és a Bszi. 2. § (2) bekezdése alapján a bíróságok jogalkalmazási tevékenységük során a jogszabályok érvényesülését biztosítják. A bíróságok alkotmányos szerepével ellentétes lenne olyan - ítélet hatályú - határozat meghozatala, amely a jogszabályok megsértését valósítaná meg. Ezzel indokolható az az álláspont, hogy a bíróság nem bocsáthat ki olyan bírósági meghagyást, amelynek tartalma jogszabályba ütközik, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkében írtakra is.
13. Mi a "jogkövetkezménye", ha a fél több perfelvételi iratot egy beadványban terjeszt elő?
Ha a fél több perfelvételi nyilatkozatot egy beadványban terjeszt elő, és ez a bíróság eljárását gátolja, a felet hiánypótlásra kell felhívni, annak nem teljesítése esetén a beadványt vissza kell utasítani.
14. A szakértő kizárása iránti kérelmet elutasító végzés problematikája
A bíróságnak - az eljárás szabálytalansága elleni kifogás hiányában is - minden esetben meg kell indokolnia a szakértő kizárása tárgyában hozott határozatát. Az elsőfokú bíróságnak az ítélet indokolásában a szakvélemény mint bizonyíték mérlegelésénél irányadónak vett körülményeket meg kell jelölnie [346. § (5) bekezdés], amelynek körében a szakértővel szemben bejelentett kizárási okról is nyilatkoznia kell abban a tekintetben, hogy a szakvéleményt milyen okból ítélte aggálymentesnek (316. §). Mindezekről az ítélet ellen előterjesztett fellebbezés alapján a másodfokú bíróságnak is állást kell foglalnia.
15. Milyen módon vehető figyelembe az aggályos szakvélemény?
A szakvélemény aggályos és az egyébként mellőzendő részét nemcsak szakvéleményként, hanem bizonyítékként sem lehet értékelni, és mivel a szakvélemény bizonyíték, ezért ezeket semmilyen módon nem lehet figyelembe venni. A kiegészítését követően is aggályos vagy egyébként mellőzendő szakvéleményt a perben semmilyen módon nem lehet figyelembe venni, így az esetlegesen tovább folytatódó eljárás körében előterjesztett új szakvéleménynek sem kell reagálnia az aggályos vagy egyébként mellőzendő szakvéleményre, és a bíróságnak sem kell azt összevetnie az ilyen módon egyáltalán figyelembe nem vehető szakvéleménnyel.
16. Kell-e rendelkezni a beszámításról az ítélet rendelkező részében?
A Pp. beszámításra vonatkozó, a korábbi joghoz képest részletesebb szabályozása nem érinti a beszámításnak azt a jellemzőjét, hogy a beszámításról való döntés nem jelenik meg külön az ítélet rendelkező részében, azt a keresettel (viszontkeresettel) kapcsolatos rendelkezés mutatja meg.
17. Mikor és milyen keretek között javíthatja ki a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot?
E jogintézmény alkalmazását - minthogy nem kötelező eljárási szabályról van szó - indokolt abban a mederben tartani, hogy a másodfokú bíróság csak az általa meghozott határozat rendelkező részének pontos megfogalmazása érdekében szükséges körben él ezzel a lehetőséggel (tipikusan helybenhagyó ítélet esetén az elsőfokú ítélet rendelkező részében észlelt hibát javítja ki, pl. úgy, hogy azt "azzal a pontosítással hagyja helyben…").
18. Mikor és milyen keretek között van helye a határozat kiigazításának (Pp. 354. §)?
A határozat kiigazítására csak a másodfokon hozott jogerős (ehhez képest kivételesen fellebbezéssel nem támadható elsőfokú ítélet: pl. választottbírósági ítélet érvénytelenségének megállapítása esetén) és egyben a felülvizsgálatból kizárt ítéletek esetében kerülhet sor.
Javasolt ezt a szabályt úgy értelmezni, hogy a határozatba foglalt jogi érvelés kiigazításának nincs helye.
19. Hogyan kell értelmezni azt a szabályt, amely szerint a fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést írásban, a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni [Pp. 372. § (2) bekezdés]?
A bíróság a határidőn túl előterjesztett ellenkérelemben foglalt érvelést figyelmen kívül hagyja, ezért arra az ítélet indokolásában sem utal, s a perköltség viseléséről szóló döntése során sem számol a beadvány előterjesztésének díjával.
20. A perújítási eljárásban hogyan kell meghallgatni a feleket a 401. § (2) bekezdése alapján?
A 401. § (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a felfüggesztés tárgyában elegendő a felek írásbeli nyilatkozatának beszerzése.
21. Értelmezési kérdések a 402. § (2) bekezdésével összefüggésben
- 135/136 -
Ha a perújítási kérelmet nem a fél terjeszti elő, és a fél a perfelvételi tárgyalást elmulasztja, a fél mulasztásának következménye a Pp. 190. § rendelkezései szerint alakul.
22. Visszautasítható-e a keresetlevél a Pp. 176. § (1) bekezdése j) pontja alapján, ha a házasság felbontása iránt a jogi képviselő által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a házassági életközösség időtartamát és/vagy tartalmazza ugyan, de a felperes nem kéri ennek megállapítását és azt korábban a házassági vagyonjogi per bírósága sem állapította meg az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében?
A Pp. 170. §-a alapján a keresetlevél kötelező tartalmi elemeként kell kezelni az életközösség időtartamának meghatározását mint tényállítást. Ennek a hiánya a keresetlevél visszautasítását eredményezi.
Ennek megállapítására viszont nem kell külön keresetet előterjeszteni, ez a köteléki keresettel szorosan összefüggő kérdés. Ezért a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél sem utasítható vissza a házassági életközösség időtartamának megállapítására vonatkozó kereset hiánya miatt.
23. Felbonthatja-e a bíróság a felek házasságát befolyásmentes megegyezésük alapján közös kérelemre, ha jóváhagyta a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése alapján a perbeli egyezségüket azonban a felek között vitás a házassági életközösség fennállásának időtartama?
A bíróság nem bonthatja fel a peres felek házasságát a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése alapján, amíg a házassági életközösség időtartamának vizsgálata a felek eltérő tényállítása miatt szükséges.
24. Hogyan kerülhet sor az életközösség fennállása időtartamának megállapítása, ha a házassági és a házassági vagyonjogi per is folyamatban van?
Ha a felek között egyidejűleg a házassági és a házassági vagyonjogi per is folyamatban van és az életközösség időtartama vitás, a bíróság a házassági vagyonjogi pert a folyamatban lévő házassági per jogerős elbírálásig felfüggesztheti.
Nem kötelező ez esetben sem az eljárás felfüggesztése, az a bíróság mérlegelésétől függő kérdés, és ahogyan azt a törvény is kimondja, akkor van rá lehetőség, ha vitatott az életközösség időtartama.
Nem indokolja ezért az eljárás felfüggesztését, ha a házassági életközösséggel vagyonjogi szempontból egybeolvadó élettársi kapcsolat időtartama vitatott.
Az eljárás felfüggesztésére az általános szabályok az irányadóak [123. § (2) bekezdés, 128. § (1)-(2) bekezdés a) pont, (3)-(4)-(6) bekezdés].
25. A házassági bontóperben jóváhagyhatja-e a bíróság a felek perbeli egyezségét a Ptk. 4:217. §-a (2) bekezdése alapján?
A Pp. 455. §-a (1) bekezdése és a Ptk. 4:217. §-a (2) bekezdése alapján nincs akadálya annak, hogy a házasság felbontása iránti perben a gyermekétől külön élő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy egyszeri juttatásával tegyen eleget és ezt a perbeli egyezséget a bíróság jóváhagyja. Egyéb, a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő igénnyel - a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése kivételével - összefüggésben az egyezség jóváhagyásának nincs helye.
26. A házassági életközösség időtartamát a bíróság csak az ítélet rendelkező részében állapíthatja meg vagy köthetnek a felek e tekintetben egyezséget is?
A Pp. 459. §-a (2) bekezdése alapján a bíróságnak a házasságot felbontó ítélete rendelkező részében kell megállapítania a házassági életközösség időtartalmát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg. Ilyen esetben ez a bontó ítélet szükségképpeni tartalmi eleme, egyezségkötésnek nincs helye.
27. Megállapíthatja-e a bíróság a házassági életközösség kezdő időpontját a felek által megkötött házasság időpontja előtti időponttól?
Az életközösség tartalmi elemei szorosan összefüggnek és csak együttesen, mindig a felek konkrét életviszonyaival összefüggésben értékelhetők. Ezért a házassági életközösség kezdő időpontja nem lehet korábbi a házasságkötés időpontjánál, még akkor sem, ha a házasságkötés előtt a felek élettársakként éltek együtt.
28. Kérheti-e a személyi állapotot érintő perekben a perfelvételi tárgyaláson a nem természetes személy fél képviselője a tárgyalás távollétében való megtartását? Ha nem kérheti és nem jelenik meg, akkor a Pp. 432. § (3) bekezdése alapján az eljárást hivatalból meg kell szüntetni? Kinek kell "személyesen" megjelennie? A nem természetes személy törvényes (szervezeti) képviselőjének vagy elegendő jogi képviselője is, mivel a nem természetes személy fél személyes meghallgatása nem értelmezhető, jognyilatkozatot pedig csak képviselője útján tehet.
A személyi állapotot érintő perekben a személyesen megjelenő fél alatt nemcsak a természetes személyt kell érteni. Ezért ha a gyámhatóság vagy az ügyész a felperes, akkor is kötelező (de egyben elegendő) a törvényes vagy a jogi képviselő megjelenése. Ennek elmulasztása esetén az eljárás hivatalbóli megszüntetésének van helye.
29. Képviselet az örökbefogadás felbontása iránti perben
A 14 év alatti kiskorút a Ptk. 4:145. § (4) bekezdése szerint eseti gyám képviseli, fontos azonban, hogy a gyermeket a gyámhatóságnak a Ptk. 4:145. § (3) bekezdése alapján meg kell hallgatnia.
30. Megelőzi-e fizetési meghagyásos eljárás a társult pert, ha a pertárgyérték a hárommillió forintot nem haladja meg?
Fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben társult per nem indulhat. Ez utóbbi jogértelmezés a következő indokokkal egészíthető ki:
- 136/137 -
1. A társult per fogalmát és annak megindítását a Pp. külön határozza meg (Pp. 580. §-a szerinti társult per az e fejezet szabályai szerint indított és lefolytatott per), amelyben speciális szabályok érvényesülnek az engedélyezésre és a visszautasításra.
2. A Pp. XVI. Fejezete a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perekre írt speciális rendelkezései a társult perekben alkalmazandó speciális rendelkezések egy részével ellentétes; pl. a Pp. 256. § (2) bekezdés, amely szerint a fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a kereset közlésének. A társult pert ugyanis a bíróságnak kell engedélyezni, a fizetési meghagyásos eljárásban erre az igény érvényesítéséhez kapcsolódóan a közjegyző által nem kerülhet sor. A társult per engedélyezése iránti kérelmet a keresetlevélben kell előterjeszteni, fmh. esetén ez sem alkalmazható, a közjegyzőnek nincs hatásköre ennek elbírálására (az fmh. kérelemhez nem is csatolható).
3. Az fmh-kérelemhez melléklet nem csatolható, így az sem ellenőrizhető, hogy a reprezentatív felperes kéri-e kibocsátani, van-e társult perlési szerződés stb.
4. A perben kötelező a jogi képviselet, továbbá speciális szabályokat ír elő a Pp. már a perindításhoz és a perfelvételi szakhoz kapcsolódóan, míg ez a fmh.-val indult de az ellentmondás folytán perre alakult eljárásokban a járásbíróság előtt indult perekben ezek nem alkalmazhatóak.
5. Társult per csak a fogyasztói szerződésből eredő követelés érvényesítése céljából, a XXXIX. Fejezet szerinti munkaügyi perben, vagy emberi tevékenységen vagy mulasztáson alapuló, előre nem látható környezetterhelés által közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények vagy vagyoni kárigények érvényesítése esetén indítható, míg az Fmhtv. 3. § (2) bekezdése kizárja a pénzkövetelés érvényesítését, ha az munkaviszonyból ered.
31. Visszautasítható-e a keresetlevél a Pp. 176. § (1) bekezdése j) pontja alapján, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles jogi képviselő a társult perben a keresetlevélhez elektronikus úton nem csatolja a társult perlési szerződést?
A bíróságnak kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén is zártan kell kezelnie a társult perlési szerződést. Azonban - mivel a Pp. 584. § (2) bekezdése alapján a társult perlési szerződést kötelező csatolni a felperesnek a keresetleveléhez - ha azt nem csatolja, a bíróság a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján visszautasítja. Ha azonban a felperes a keresetlevelében utal arra, hogy a társult perlési szerződést a Büsz. 5. § (2a) bekezdése alapján papír alapon vagy adathordozón külön nyújtotta be, a keresetlevél visszautasításának hiánypótlás nélkül nincs helye, csak akkor, ha ez a melléklet ténylegesen nem került benyújtásra.
32. Mi a jogkövetkezménye, ha megszűnik a társult perlési szerződésben a társult per vitelére meghatalmazott jogi képviselő megbízása?
A jogi képviselő meghatalmazásának megszűnése esetén - ha társult perlési szerződésben nem jelöltek helyettest - módosítani kell a társult perlési szerződést, és ezt a bíróság felé igazolni is kell. ■
Visszaugrás
