A közjegyzői munka során is egyre gyakrabban találkozhatunk külföldön, mégpedig kedvező adózási szabályokat alkalmazó országban létrehozott úgynevezett "offshore" cégekkel. Azon túlmenően, hogy, mint minden más esetben itt is szóbeszédek és nem kellő körültekintés alapján kialakult előítéletekkel kezeljük az ilyen társaságok közreműködésével létrejövő jogügyleteket, úgy gondolom, nem sokat tudunk az offshore társaságok hátteréről. Tapasztalataim szerint tipikus résztvevői jellemzően egyes szerződést biztosító mellékkötelezettségeket alapító szerződéseknek, illetve a közjegyzői munka során aláírás vagy másolat hitelesítéseknél találkozhatunk velük. Sok esetben nem is tudjuk, hogy az általunk hitelesített és tartalmilag nem vizsgált, idegen nyelvű (jellemzően angol) dokumentum egy offshore cég aláírási címpéldánya, létesítő okirata, vagy egy jogügyletéhez adott meghatalmazás. Mivel a Bankok által elfogadott és ellenőrzött szerződő felek, így nincs okunk arra, hogy illegális tevékenységet gyanítsunk működésükben, vagy előítélettel viseltessünk irányukban, azonban az eljárás megtagadásának mellőzése nem jelenti szükségszerűen azt, hogy ne is legyünk óvatosak.
Minthogy ezek a társaságok külföldi alapításúak és külföldi működésűek, ügyelnünk kell a képviseleti jogok igazolásánál és a cégdokumentáció ellenőrzésénél a megfelelő követelmények betartására. Ez országspecifikus és a 8001/2001. és 8001/2004 (IK. 4.) IM tájékoztatók a nemzetközi vonatkozású ügyek intézéséről, az 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról, az 1/2002. (I. 23.) KüM-IM együttes rendelet és az 1961. október 5-én, Hágában aláírt többoldalú megállapodás (kihirdette az 1973. évi 11. tvr.) valamint egyéb esetleg szükségessé váló jogszabályok alkalmazása válik szükségessé.
Ugyanakkor ahhoz, hogy jobban megértsük működésüket, meg kell ismernünk a célt, ami miatt létrehozták őket:
Általában a létrehozatal indoka nem pénzmosás, vagy fedezetelvonás elősegítése, hanem az, hogy kedvezőbb könyvviteli szabályok vonatkoznak rájuk, könnyebb az alapítás, nem kell hozzá akkora alaptőke, vagy nem szükséges letétbe helyezni stb...
Természetesen az egyik legfőbb indok, a kedvező nyereség-, osztalék-, társasági-, forgalmi-, vagy akár örökösödési adó, azaz a cég illetve annak tulajdonosai sokkal kedvezőbb mértékű adót kell fizessenek adott esetben, mint egy hazai alapítású gazdasági társaság. További előnyük, hogy nincs szükség a bejegyzési országban regisztrált irodára, hiszen szabadon folytathat üzleti tevékenységet minimális korlátozásokkal a világ bármely részén.
Ami miatt mégis óvatosnak kell lennünk, az az a tényező, hogy az offshore cégek többsége a fenti tulajdonságaik mellett nagyszerűen alkalmazható fedezetelvonásra, vagy az anyagi felelősségrevonás megakadályozására azon keresztül, hogy a cég tulajdonába kerülhet ingatlan, illetve ingóság (tipikusan személyautók, hajók) a világ bármely részén, és az üzletrészek átruházása sokkal könnyebb, mint a hazai gazdasági társaságok esetében (sokszor bejelentési kötelezettség sincs a kompetens cégregiszter felé). Nem tudni, hogy a hazai cégnyilvántartás milyen jövőbeli reformjainak lehetünk még tanúi, de az biztos, hogy ezeknek a társasági formákat még jó darabig csábítóvá teszik a fenti előnyös tulajdonságaik.
Az óvatosságunk és a megfelelő körültekintés véleményem szerint az esetek többségében elegendő ahhoz, hogy végrehajtható és jogszerű szerződések elkészítésében működjünk közre a tőlünk elvárható gondosság tanúsításán keresztül.
Sajnos azért említettem az esetek többségét, mert akad kivétel. Eddigi munkám során számos offshore társasággal találkoztam a világ majd minden részéből, és a fent említett eljárás mindig sikeresen alkalmazható volt. Valamilyen módon mindig sikerült a társaságoknak beszerezni azokat az igazolásokat és cégdokumentációt, amelyek alapján az általam már korábban hivatkozott jogszabályok szerint igazolhatóvá vált a cég létezése, és a képviselők jogállása. Egy esetben vallottam kudarcot, ez pedig az USA egyik állama Delaware. Ebben az esetben a jogi képviselők, külföldi állami jogi irodák és nem utolsó sorban a szerződő felek tájékoztatása alapján arról értesültem, hogy egy Delaware-i társaság esetében nem létezik nyilvánosan böngészhető adatbázis a cég tulajdonosi és képviselői hátteréről, sőt mi több efféle igazolást hivatalos szerv nem állít ki. A tulajdonosok neve nem szerepel sehol nyilvános adatként, az egyetlen beszerezhető dokumentum az úgynevezett "Certification of Good Standing" viszont roppant tartózkodó a képviselők személyét és eljárási jogosultságát illetően. Ha ez igaz és a cég tulajdonosi háttere, valamint a képviselők személye olyannyira nem kerül nyilvánosságra hozatalra, hogy nem létezik hivatalos szerv amely erről tanúsítványt állítana ki, akkor sajnos ezen társaságok esetében véleményem szerint a fenti biztonságos jogalkalmazás nem lehetséges. Hangsúlyozom, mindez akkor van így, ha hatósági igazolás nem szerezhető be. Ugyanis ha a jelenlegi állapot szerint kívánnék egy Delaware-i cég nevében szerződni Magyarországon, akkor nem kellene mást tennem, mint Delaware-ban egy közjegyző előtt hitelesíttetni egy barátom által tett nyilatkozatot, miszerint én jogosult vagyok a cég nevében jognyilatkozatokat tenni (a közjegyző csak az aláírás hitelességét igazolja). Az nem jelent problémát, hogy egyikünknek sincs köze a társasághoz. Az egészen csavarhatok egyet, ha a fenti "igazolás" alapján közjegyző előtt meghatalmazok valakit a Magyarországi eljárásra. Természetesen ezzel nem azt kívánom mondani, hogy minden Delaware-i cég pénzmosás vagy fedezetelvonás céljából létrehozott bűnszövetkezet, csupán annyit hogy a jelenlegi állapotok szerint a többihez hasonló gondossággal nem ellenőrizhetőek, és mint ilyenek visszaélésre adhatnak lehetőséget, ami azt jelenti, hogy ha valaki visszaélésszerűen akarja használni őket, az könnyebben teheti meg az információk titkossága illetve hiánya miatt.
Mindezek persze nem hivatalos információk, mert erre irányuló eddigi vizsgálódásom eredménytelen maradt. Másrészt pedig úgy gondolom, hogy nem a mi feladatunk az, hogy megoldást találjunk erre a problémára, hanem a jövőbeli szerződő feleknek a feladata, hogy megfelelő igazolásokról gondoskodjanak, ami lehetővé teszi a biztonságos közjegyzői eljárást. Ennek ellenére szükségesnek tartom azt, hogy megfelelő lépéseket tegyünk egy IM állásfoglalás megszerzésére az ügyben, ami jelentős segítség lenne minden jogalkalmazó számára, akit jelen cikk témája érint.
A fentiek tükrében addig is, míg erre vonatkozóan felsőbb állásfoglalás vagy kialakult bírósági gyakorlat nem mutat számunkra utat, csak azt tudom javasolni minden kollégának, hogy az offshore cégek tekintetében előítéletektől mentesen, de fokozott körültekintéssel a jogszabályok figyelembevételével járjon el. ■
Visszaugrás
