Megrendelés

Darai Péter: A fizetési kedvezmény gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai az adóeljárásban II. (CH, 2014/8., 13-14. o.)

Az adóhatóság a tényállás tisztázásánál a gazdálkodó szervezetek esetében a következő eszközökkel élhet: a) a kérelemben előadott gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adatok b) a hivatalból rendelkezésre álló információk [pl. adózói törzsadatok, az adóhatósághoz bejelentett alkalmazottak adatai, adóbevallások (különös tekintettel az általános forgalmi adó és a társasági adó adónemekre)] c) rendelkezésre álló egyéb nyilvántartásokból (pl. cég-, ingatlan- és gépjármű-nyilvántartás) elérhető adatok d) adóhatóság által a kérelmezőtől bekért egyéb adatok és dokumentumok [pl. a kérelem benyújtását megelőző időszakra vonatkozó (3 hónapnál nem régebbi) főkönyvi kivonat, a kérelem benyújtását megelőző naptári hónap(ok) pénzforgalmát alátámasztó, 8 napnál nem régebbi bankszámlakivonat, a házipénztár aktuális egyenlegét igazoló időszaki pénztárjelentés, kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés(ek) analitikus nyilvántartása, a lekötött tartalék analitikus nyilvántartásának és a lekötött tartalékkal szemben elszámolt gazdasági események bizonylatai, adózó által megkötött szerződések, a nyilvántartott, határidőn túli követelések - adóskénti bontásban történő - bemutatása és a kintlévőségek behajtása érdekében tett intézkedések hitelt érdemlő igazolása] és e) a fizetési nehézség okainak részletes ismertetése. A kérelem elbírálásához szükséges űrlapon a mérleg- és eredménykimutatási adatok annak részét képezik, tehát amennyiben ezek kitöltésre kerülnek, akkor nem szükséges csatolni mérleget. Az FAG01 adatlap részletesen rögzíti azon körülményeket, melyek vonatkozásában a kérelmező nyilatkozni köteles (adóhatóság felé fennálló tartozáson túlmenően egyéb köztartozások, beszállítói és vevői tartozások és követelések, hosszú és rövid lejáratú hitelek tőke és kamattörlesztései, értékpapírok, osztalékkifizetés, ingó és ingatlantulajdon, alapítványi befizetés és közérdekű kötelezettségvállalás, bankszámla- és pénztáregyenleg, fedezet esetleges felajánlása, a pénzügyi egyensúly és a fizetőképesség helyreállítása érdekében tett intézkedések stb.).

A Ket. 37. § (1) bekezdése szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik meg az ügyfél által használt elnevezéssel. A fizetési kötelezettség vonatkozásában a kérelmező az Art. 133. § (1) bekezdése szerinti átmeneti fizetési nehézséggel és a fizetési nehézség kialakulásának neki nem felróható körülményeivel, vagy az Art. 134. § (3) bekezdésben rögzített feltétel fennállásával - a gazdálkodási tevékenységének az ellehetetlenülésével - indokolhatja kérelmét. A fizetési kedvezményi kérelemhez az adóhatóság kötve van, annak tartalmán az érdemi döntés nem terjeszkedhet túl, viszont arról teljes körűen rendelkezni kell. Másként megfogalmazva az adóhatóság csak azokban a kérdésekben határozhat, amire a kérelem irányul. Nem engedélyezhet adómérséklést fizetési könnyítés helyett és ez fordítva is igaz, ugyanakkor az adózónak lehetősége van arra, hogy az adómérséklés elutasítása esetén fizetési könnyítést (akár részletfizetést, akár fizetési halasztást) is kérjen [Ket. 35. § (1) bekezdése, az ún. kérelemhez kötöttség elve. Hivatkozott rendelkezés szerint ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza - többek között - az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét.]. Erről a gyakorlat szerint az adóhatóság a hiánypótlásban tájékoztatja az adóalanyt.[1] A kérelem tartalom szerinti minősítése inkább magánszemélyek esetében jelent problémát, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságok által benyújtott kérelem csak kifejezetten erre a célra rendszeresített, egyedi megjelölésű űrlapon nyújtható be, amelyben a fizetési kedvezmény fajtáját külön jelölni kell.

- 13/14 -

Adózó feladata: a bizonyítás

Mind az adómérséklés, mind a fizetési könnyítés engedélyezésénél elengedhetetlen feltétel a kérelmező valós gazdálkodási helyzetének ismerete. A kérelemre indult eljárás során az adóalanynak kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy esetében az engedélyezés törvényi feltételei fennállnak, ezért fokozott együttműködési kötelezettség terheli. Az adóhatóság csak és kizárólag az eljárásban együttműködő, a bevételét, gazdálkodási viszonyait teljes körűen feltáró adózó kérelmének elfogadására van törvényi felhatalmazása. Ha az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok között hiányosságot, vagy ellentmondást észlel és a méltányosság feltételei vizsgálatára nincs megfelelő eszköze, adózó felróható magatartása miatt a kérelmet el kell utasítania. Amennyiben az adóalany az engedélyezéshez szükséges feltételeket nem tudja bizonyítani, akkor a kérelme nem teljesíthető, ennek következményeit viselni köteles (lásd Legfelsőbb Bíróság - Kúria - Kfv. I. 25.359/2005., I. 35.359/2005., I. 35.290/2007., I. 35.301/2007., I. 35.475/2007., I. 35.139/2009., V. 35.124/2010., I. 39.275/2010., V. 35.346/2011.). Az adóhatóságnak nem képezi feladatát, hogy a méltányosság alátámasztásául szolgáló tényeket, körülményeket bizonyítsa, azonban jogosult arra, hogy a közölt adatok közötti ellentmondások és hiányosságok konzekvenciáit levonja.[2] A nyilatkozattétel elmaradása önmagában nem zárja ki azt, hogy az adóhatóság a kérelemnek helyt adjon, ha egyébként a rendelkezésre álló adatok alapján a kérelem teljesítésének feltételei kétséget kizáróan megállapíthatóak. Amennyiben az adóalany az adóbevallásra és a mérleg benyújtására (közzétételére) vonatkozó kötelezettségét rendszeresen teljesíti, akkor az elbíráláshoz szükséges adatok rendelkezésre állnak.

Ha az adóhatóság a kérelemben rögzítetteket, illetve a hivatalból rendelkezésre álló adatokat nem tartja elégségesnek a megalapozott döntéshez, hiánypótlási felhívást küld adózó részére, melyben a már hivatkozott adatok - illetve dokumentumok - papír alapú megküldésére szólítja fel. A hiánypótlási felhívás arra vonatkozóan is tartalmaz tájékoztatást, hogy amennyiben az adóalany a felhívás kézhezvételtől számított határidőn - jellemzően 8 napon - belül a kötelezettségének nem tesz eleget, az adóhatóság a Ket. 51. § (2) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást a Ket. 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti.[3] ■

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére