Többéves előkészítés és vita után az internetes címeket felügyelő ICANN határozott az ún. általános felsőszintű domainek (gTLD) bevezetéséről. Az internet történetének egyik legjelentősebb változásaként beharangozott módosítás révén 2012 elejétől megnyílik a lehetőség a szabadon választható - ráadásul nem csak latin betűs - végződések regisztrálására. 1985-ben mindössze hat gTLD létezett, és bár az ICANN - többnyire egy-egy érdekcsoport lobbijának engedve - hosszabb-rövidebb procedúrák után időről időre engedélyezte egy-egy újabb végződés felvételét, ma is csak 22 regisztrálható. A mostani döntés felszabadítja a végződéseket, amelyek majdnem olyan szabadon választhatók lesznek - 64 karakter hosszúságig -, mint az ezek alá bejegyzett internetes címek. A szervezet most globális tájékoztató kampányba kezd, hogy a lehetőséget megismertesse a felhasználókkal és a potenciális megrendelőkkel, az igények bejelentésére pedig 2012. január 12-től három hónapon át lesz majd mód - közölték. Elméletben bármely betűkombináció regisztrálható lesz végződésként, de mivel a regisztrációs díj jó néhány tízezer dollárra - vállalatok esetében akár 185 ezer dollárra - rúghat, elsősorban szervezetek és nem magányszemélyek rohamára számítanak. A jelentős összeg a végződésekkel üzletelő spekulánsok távol tartására is szolgál. Az egyes kérelmeket az ICANN egyedileg bírálja majd el; az azonos betűkombinációt igénylőknek és a védjegytulajdonosoknak pedig biztosítanak lehetőséget a vitarendezésre. A gTLD-k felszabadítását az ICANN már 2008-ban elhatározta, az eredeti elképzelések szerint az új nevek regisztrációja már 2009 második negyedévében megindulhatott volna. A felmerülő problémák és kérdések miatt azonban sokkal hosszadalmasabb előkészítő munkára volt szükség, mint tervezték. A regisztráció a mostani ütemterv szerint az eredeti céldátumhoz képest közel három év késéssel kezdődik meg, az újonnan regisztrált végződések pedig leghamarabb 2012 végén válhatnak elérhetővé az interneten. (ITcafe.hu)
A Pentagon úgy határozott, hogy a más országokból kezdeményezett számítógépes szabotázs kimeríti a háborús cselekmény fogalmát. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok hálózatát megtámadók végső esetben katonai válaszcsapásra számíthatnak. Már valós katonai fenyegetésként kezeli a cybertámadásokat a Pentagon első hivatalos cyberhadviselési stratégiája, ami jövő hónapban válik teljesen publikussá. Ez egy következetes lépés a világ változásaira: ma már tisztán informaikai eszközökkel és távoli behatolással is valódi fizikai károk okozhatók akár nukleáris reaktorok működésében, tömegközlekedésben, közműszolgáltatásokban, s nyilván ez történhet egy ellenséges ország katonaságának támogatásával is. A tervezet publikálása egyfajta elrettentés a potenciális támadók felé. A Pentagon fenyegetése univerzális, nincs konkrét címzettje, így az amerikai védelmi minisztérium egyelőre arról sem nyilatkozott, hogy milyen esetben minősít egy hackertámadást egy másik országtól származónak, és hogyan bizonyosodik meg arról, hogy nem független támadókról, hanem valóban háborús szándékról van szó. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy "ha egy cybertámadás halált, olyan kárt vagy pusztítást vagy nagyfokú zavart kelt az ország működésében, mint amilyet egy katonai támadás lenne képes, akkor az USA valószínűleg fontolóra veszi az erőszak használatát ellencsapásként." (HWSW.hu)
Milliárdokat követel az Oracle a Java-perben a Google-tól. Az Oracle keresete szerint a mobiltelefonok és a mobil eszközök piacán versenytársnak számító Android legalább hét esetben sérti a Javához kapcsolódó szabadalmi jogot. A Google tavaly októberben az eljárás megszüntetését kérte, mivel egyrészt tagadják a szabadalomsértést, másrészt pedig úgy vélik, hogy a Sun megszerzése előtt az Oracle igen kritikusan nyilatkozott a Java licencelési módszeréről, a nyitottságot hiányolták, ám a felvásárlás után hátraarcot csináltak, és figyelmen kívül hagyják a nyílt forrás mellett elkötelezett közösség igényét, mely teljes szabadságot kívánna a platformnak. Az Oracle ezzel szemben azt állítja, hogy az Android fejlesztése során a Google úgy használta fel a Java kódját, hogy nem tartották be a licencelési előírásokat, és megsértették azt az alapelvet, mely a Java alakítása során elsőrendű: "egyszer megírod, és működik mindenhol" ("write once and run anywhere"). Az Oracle szerint ezzel a Google nemcsak hogy szabadalmakat sértett, nemcsak az egységes Java-platform fragmentálódását segítette elő, de komoly károkat okozott mind a felhasználóknak, mind a fejlesztőknek, mind az eszközgyártóknak. (ITcafe.hu)
Egységesebb és keményebb fellépést javasol a miniszterek európai tanácsa, mivel a cyber-bűnözés nemcsak a magánfelhasználókat, de a nagy állami, szövetségi rendszereket is fenyegeti. 2012-es indulással létre kell hozni egy olyan, az észtországi Tallinban székelő operatív szervezetet, mely a nagy európai informatikai rendszerek felügyeletével foglalkozik. Ez a szervezet integrál majd több, már létező kezdeményezést is, melyek az Unió államainak nagy rendszereivel kapcsolatos kérdéssel foglalkoznak. A javaslattervezet kilencedik fejezete foglalkozik az egyre fenyegetőbbnek ítélt informatikai bűnözéssel, az informatikai támadásokra adott reakciókkal. A szöveg szerint több, már korábban elfogadott irányelvre és megállapodásra építve a jövőben a tagállamoknak egységesíteniük kell, emellett ki kell bővíteniük a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos jogszabályokat. Ennek az általánosnak tűnő kijelentésnek az az oka, hogy a nemzeti államok jogrendszerei eltérő módon foglalkoznak e területtel: akad, ahol bizonyos típusú, főként az internet elterjedése miatt megszületett bűnelkövetési formák már részei a törvényeknek, vannak ahol nem, és az egyes - az internet jellegéből adódóan globálisnak nevezhető - tettek nem egyforma megítélés alá esnek. Ezért van szükség például olyan közhelyesnek ható elhatározásokra is, hogy definiálni kell például a botnetek, a zombihálózatok fogalmát, illetve az ehhez kapcsolódó bűncselekmények vagy az adathalászat leírását is, majd ezeket be kell vezetni a büntető törvénykönyvekbe - sok helyen a régi jogszabályok alapján kezelik ezeket, több-kevesebb sikerrel. Újdonság az is, hogy - melynek végre Magyarországon is lesz hatása a most készülő új távközlési törvény szerint, mivel nálunk is nyilvánosságra kell majd hozni a biztonsági incidenseket - a számítógépes rendszerek elleni támadásokat kötelező legyen nyolc órán belül bejelenteni az uniós szerveknek. A javaslattervezet több ponton is ajánlja az együttműködés javítását, mint a leghathatósabb eszközt a számítógépes bűnözés elleni fellépés érdekében. A szöveg külön kiemeli a büntetési tételek emelésének szükségességét, az elkövetett tett súlyától függően - kritikus rendszer elleni támadás esetében öt évig terjedő szabadságvesztést javasolnak. (ITcafe.hu)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
