Általános jelleggel megállapítható, hogy minden egyes társadalmi jelenséget hűen tükröz, hogy a törvényhozó milyen szintű szabályozással él az adott jelenséghez illeszthető jogintézményt illetően. Az élettárs fogalmát, és rendszerbeli helyét tekintve az egyes szintek valóban a jogintézmény társadalom általi megítélésének váltakozásaihoz - bár többnyire csak utólag - igazodva, az idők folyamán jelentős változáson estek és napjainkban is esnek át.
Induljunk ki a hatályos magyar fogalom-meghatározásból, mely az élettársakra vonatkozóan mondhatni egyértelmű és kielégítő szabályozást ad: "Az élettársak - ha jogszabály másként nem rendelkezik - két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő személy."1 Ezt a fogalmat azt követően iktatták be ily formában a törvénybe, hogy az Alkotmánybíróság 1995-ben kimondta, hogy azonos neműek között is létrejöhet élettársi jogviszony (ellentétben a házassággal).2
A külső szemlélő számára meglepő csupán az a tény lehet, hogy a mára oly jelentőségteljessé vált jogintézmény a Családjogi Törvény3 helyett a Polgári Törvénykönyv4 záró rendelkezései között nyert elhelyezést a fogyasztói szerződés, illetve az összefonódás fogalommagyarázata között, a jogszabály 685/A. §-ában. Természetesen ez az anakronisztikus helyzet komoly történelmi előzményeket hordoz.
Az 1959-ben megalkotott Polgári Törvénykönyvünk még nem tartalmazott rendelkezést az élettársi viszonyról, de a státushoz a különböző jogágak már kodifikálása előtt is fűztek valamilyen jogkövetkezményt.5 A szabályozás hiányát polgári jogi vonatkozásban csak a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata pótolta annak kimondásával, hogy az élettársak között vagyoni közösség jön létre, amelynek rendezésénél - ellenkező megállapodás hiányában - a polgári jog szabályait kell megfelelően alkalmazni.6 A Bíróság ezzel az együttélés ezen formáját nem a családi jog körébe tartozóként, hanem a polgári jogi társaság atipikus eseteként határozta meg.
A Ptk. módosításáról szóló 1977. évi IV. törvény7 a PK. 94. számú állásfoglalás szövegét átültette a törvénybe, (mintegy jogszabályi rangra emelve az abban foglaltakat) azáltal, hogy beiktatta a törvény 578. §-ába a következő, élettársakra vonatkozó rendelkezéseket: "Az élettársak - házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő nő és férfi - együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít."8 Mindezzel a jogalkotó egyrészt definiálta az élettársak fogalmát, másrészt szűkszavúan bár, de rendezte a vagyoni viszonyaikat is.
A törvény ezen eredeti szövegváltozata közel húsz évig kiállta az idő próbáját. Bár rendszerbeli helyét illetően történt egy apró változtatás9, de a fogalom maga teljesen érintetlenül maradt. Mivel azonban a jogi szabályozás és a korábbi bírói gyakorlat is, akkor még csupán a különnemű párokat sorolta a fogalomkörbe, a közelmúlt társadalmi változásainak hatására annak újragondolása egyre inkább elkerülhetetlenné vált.
Az Alkotmánybíróság a 14/1995. (III. 13.) számú határozatával jelentős változtatást hozott a szabályozás sorsát illetően, megállapítva a szakasz nemi diszkriminatív voltát. Ellentétes ugyanis az Alkotmánnyal, hogy a Ptk. az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben együtt élő személyek vonatkozásában csak a férfi és nő együttélésében ismeri el az élettársi kapcsolatot, mivel a jogviszony ezen jellemvonásait vizsgálva teljesen közömbös, hogy azonos vagy különneműekről van-e szó.10
Az e döntés hatására megszületett 1996. évi XLII. törvény11 megteremtette jogunk élettárs-arculatának mai formáját. A Ptk. 578/G. § (1) bekezdése ismételten deklarálja, hogy az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont, a törvény 2. §-a pedig a fentebb (jelen pont 1. bekezdésében) említett, fogalomra vonatkozó definíciót tartalmazó 685/A. §-al egészítette ki a Polgári Törvénykönyvet, amely most már egyértelműen, nemtől függetlenül is lehetőséget ad valamely együttélés élettársi kapcsolatkénti elfogadására. Ezen új törvényi értelmező szabály megalkotásával egyúttal megszüntetésre került a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmába ütköző jogi szabályozás.
A fogalom továbbfejlesztett változata az új Ptk. Családjogi Könyvének normaszöveg tervezetében (lásd továbbiakban: "Javaslat"-ként is) jelenik meg, mintegy a fogalom meghatározás következő állomásaként, mely azonban lényegileg és tartalmában a hatályos definícióval megegyező, a jogviszony kizártságára tartalmaz csupán néhány jogszabályi feltételt. Igazából szembeötlő különbségként még az is megállapítható, hogy a hatályos Ptk. élettársat, míg a Javaslat élettársi jogviszonyt említ. A Családjog Könyv meghatározása a következőképpen hangzik: "Élettársi jogviszony áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri (féltestvéri) kapcsolatban."12 A normaszöveg tervezet élettársakra vonatkozó részének az az óriási előnye, hogy itt már nem pusztán a fogalom, hanem a jogintézmény jellegzetességének részletszabályai is megjelennek, és nem csupán a korábbi, szűkszavúan rendezett vagyonjogot illetően.
Azon kérdés eldöntése, hogy az élettársak, akárcsak fogalmilag is, a polgári jog vagy az attól elkülönülő, önálló jogágat alkotó családi jog kereteibe tartoznak-e, nem volt egyértelmű a jogi szabályozást megelőzően sem, annál is inkább, mivel a mértékadó Legfelsőbb Bírósági állásfoglalásokban is egymásnak ellentmondó mondatok kerültek megfogalmazásra a kérdés megítélését illetően. "Az élettársi viszony családjogi kapcsolatot nem teremt" - mondja a Legfelsőbb Bíróság 103. számú Polgári Kollégiumi Állásfoglalása, majd némileg ugyan másként, de a lényeget tekintve hasonló elvet fogalmaz meg a 94. PK is, a következők szerint: "Családi jellegű társadalmi viszonyok …. nemcsak házastársak és vérrokonok, hanem olyan különnemű személyek között is fennállhatnak, akik házastársak módjára, és házasságkötés nélkül élnek együtt". Eddig mindenki számára egyértelmű, hogy a családjogba tartozó jogintézményről van szó. Azonban később ugyanezen PK a következő, nem éppen az előbb elmondottakból levezethető következtetést állapít meg: "az élettársak között tulajdonképpen szerződés van, amely leginkább a polgári jogi társasághoz hasonlít." Most aztán feladva a lecke, hogy eldöntsük, miről is van szó. A családi jog, vagy mégis inkább a polgári jog kell, hogy adja a jogintézmény kereteit.
A választ megkaptuk az első törvénybeli elhelyezéssel. A jogalkotó akkor ugyanis a Polgári Törvénykönyvben jelölte ki az élettársak helyét. A törvény ezen eredeti szövegváltozatában13 a fogalom az 578. §-ban nyert elhelyezést, melyben az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó utalás is fellelhető volt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
