A családjogi változások az egyes európai országokban az utóbbi években igen sokrétűek: érintik a partnerkapcsolatokat, házasságot, bejegyzett partnerkapcsolatot, élettársi kapcsolatot, a nemzetközi magánjogi rendelkezéseket, a családtagokra vonatkozó új öröklési jogi megoldásokat, az arra rászoruló nagykorúak támogatását, de ezek mellett természetesen a gyermekjogi kérdéseket is. A gyermekek joga, legfőbb érdeke, jóléte szintén több aspektusban nyer újabb rendezést: több országban módosítják a szülői státusz kérdését, az apai, anyai státusz betöltésének módját, az asszisztált humánreprodukciós eljárásban való részvételt, ugyanakkor olyan hagyományos intézmények is módosításra kerülnek a társadalmi változások eredményeképpen, mint az örökbefogadás, valamint a szülői felügyelet.
A szülői felügyeletet, szülői felelősséget illetően az utóbbi években különösen a közös szülői felügyelet, illetve a váltott gondoskodás, a váltott modell kérdése került előtérbe, és ez a tendencia nem változott. A common law jogrendszereiben - így Angliában és Írországban - a szülői felelősséggel kapcsolatos szabályokat gyermekjogi szempontból módosították. Az írországi változások olyan jellegűek, amellyel lényegében inkább csak utolérték az európai sztenderdet, hiszen a gyermek szempontjából európai emberi jogi követelmény is a házasságon alapuló, hagyományos család és a nem házasságban élő szülők kapcsolatán alapuló család közötti különbségtétel tilalma, továbbá az sem kérdés, hogy ha valaki szülői státuszba kerül, azaz apai vagy anyai jogállást tölt be, főszabályként szülői felelősséggel is rendelkezik. Utóbbi tekintetben az anya és az apa egyenjogúságáról van szó. Az angol változások más jellegűek, a szülőnek a gyermek életében történő részvételéről, bevonódásáról (involvement) rendelkezik az új jogszabály, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ez nem jelenti az időbeli megosztást, a váltott modell ezzel történő igazolhatóságát.
Hazai szemmel különlegesebbek az örökbefogadással kapcsolatos egyes változások. Az örökbefogadott gyermeknek a származás megismeréséhez fűződő jogát a magyar Polgári Törvénykönyv is részletesen biztosítja, mint ahogyan rögzíti az életkori különbségek legkisebb és legnagyobb mértékét is. Az új portugál, valamint osztrák örökbefogadási rendelkezések részben azt érintik, hogy az életkori különbségeket alá kell rendelni a gyermek legfőbb érdekének. Igen figyelemreméltóak a nyitott örökbefogadás bevezetésével kapcsolatos rendelkezések az Ibériai-félsziget országaiban. Mind Portugáliában, mind Spanyolországban a gyermek érdekében vezették be annak lehetőségét, hogy az örökbefogadott gyermek kapcsolatot tarthasson vér szerinti családjával, illetve egyes családtagjaival, sőt, az örökbefogadó szülők és vér szerinti szülők is kapcsolatot tarthassanak (amely jelentheti fénykép küldését, de akár személyes találkozást is). Ezt egyik ország sem a szülők megállapodása szerint teszi lehetővé, hanem hatósági/bírósági döntés alapján és akkor, ha az érintettek ehhez hozzájárulnak. Az természetesen még nem látható, hogy milyen gyakorlata lehet ennek, s az sem, hogy milyen hatással lehet ez a gyermekek, illetve az örökbefogadással érintett személyek és családok életére. A FamRZ (Zeitschrift für das gesamte Familienrecht) kéthetente megjelenő német családjogi folyóirat 2015. és 2016. évi beszámolóin alapul az alábbi válogatás.
1. Egy lépés a nyitott örökbefogadás irányába[1]
A 2015. évi új portugál örökbefogadási törvény elismeri annak a lehetőségét, hogy az örökbefogadói család és a vér szerinti család között kapcsolat létesülhessen - a bíróság a körülmények figyelembevétele mellett elfogadhatja azt, hogy a gyermek legfőbb érdekét szolgálja, ha a vér szerinti családjának valamely tagjával kapcsolatot tart, s még akként is határozhat a bíróság, hogy az örökbefogadói család az örökbefogadott gyermek vér szerinti családjával kapcsolatot tarthasson. Noha arra nézve nincs rendelkezés, hogy ugyanazon gyermek tekinteté-
- 48/49 -
ben egy korábbi örökbefogadást egy másik családba történő későbbi örökbefogadás követhet, s arra sincs, hogy ilyenkor a korábbi örökbefogadói család tagjaival fennmaradhat-e a kapcsolat, ha mégis előfordulna, a gyermeknek érdekében állhatna az, hogy kapcsolat maradjon fenn közte és korábbi örökbefogadói családja között. A jogszabály a testvérek közötti kapcsolat fennmaradását is említi, amelyből az következik, hogy ha a gyermek vér szerinti testvére a vér szerinti családban vagy akár a korábbi örökbefogadói családban maradt, kapcsolattartásnak lehet helye.
Ez a lehetőség mindenképpen kivételes, hiszen az örökbefogadással a korábbi családi kötelékek megszűnnek és újak keletkeznek, ugyanakkor mégis egy lépést jelent a nyitott örökbefogadás irányába. A jogszabály szövegéből a személyes kapcsolat fenntartására lehet következtetni, amely kétségkívül a kapcsolattartás legintenzívebb, személyes találkozást jelentő formája, ugyanakkor nyilván a kapcsolattartás alatt érteni lehet annak korlátozottabb formáit, így telefonváltást, üzenetküldést, fényképek küldését is.
Aligha lehet előre látni azt, hogy a kapcsolattartás lehetősége megnyitásának milyen lehet a gyakorisága, illetve egyáltalán az igénybevétele, tekintettel arra, hogy az érintett érdekek igen érzékenyek és gyakorta ellentétesek. Meghatározó ugyanis az, hogy az örökbefogadás egyik jogkövetkezményeként az örökbefogadó szülők fognak rendelkezni szülői felügyelettel, s így ők választhatják meg azt, hogy mikor közlik a gyermekkel azt, hogy örökbefogadott, s azt is, hogy felveszik-e a kapcsolatot a vér szerinti családdal. Ez utóbbival áll összhangban az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint döntő szerepe az örökbefogadó szülőknek van: a kapcsolattartáshoz szükséges, hogy ehhez ők hozzájáruljanak.
2. A származás megismeréséhez való jog
Az új törvény olyan rendelkezést vezetett be, amely elismeri az örökbefogadott gyermek származás megismeréséhez fűződő jogát. A legalább tizenhat éves örökbefogadott gyermek az illetékes és erre hatáskörrel rendelkező hatóságtól származásának megismeréséhez tanácsot és segítséget kérhet. Amennyiben a gyermek még nem érte el a tizennyolcadik évét, de a tizenhatodik évét már betöltötte, a gyermek kérésének teljesítése a szülők jóváhagyásától függ, de a hatóság köteles részére segítséget nyújtani. Ha a gyermek a tizennyolcadik évét betöltötte, szabadon kérhet információt. A jogszabály értelmében valamennyi hatóságnak, amely rendelkezik ilyen jellegű, az örökbefogadás, illetve a vér szerinti család tekintetében jelentőséggel bíró adatokkal, azokat meg kell őriznie.
Miután a szabályozás új, egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen következménye lehet annak, ha az örökbefogadott gyermek azért nem fogja tudni gyakorolni a származás megismeréséhez fűződő jogát, mert az érintett hatóságok ezeket a jelentős információkat nem őrizték meg - ez azonban nem áll ellentétben azzal, hogy a jogszabály ugyan garantálja a származás megismeréséhez fűződő jogot, de nem abszolút módon, hanem korlátok között. Ilyen korlátnak minősül az, hogy a nyilvántartott és megőrzött információk ismerhetők meg, s nem lehet - például - pert indítani annak érdekében, hogy meghatározott személyekkel (a vér szerinti szülőkkel) szemben leszármazás megállapítása iránt pert lehessen indítani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
