A Német Szövetségi Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium megjelentette a "Digitális platformok Zöld könyve" c. dokumentumot, amely a digitális platformok jogi és szabályozási rendszerét foglalja össze. A Zöld könyv része a "Digitális stratégia 2025" c. kezdeményezésnek. A "Zöld könyv" célja egy szabályozási keret létrehozása, a szabad és nyílt verseny során történő beruházások és innovációs projektek növeléséhez, illetve biztosítani kívánják az egyéni és vállalkozói alapvető jogokat, valamint az adatszuverenitást. A minisztérium a jövőben az új szabályozási keretek mellett több szabadságot kíván adni a digitális cégeknek. Nagy hangsúlyt kívánnak helyezni arra, hogy a túlzott szabályozás "nehogy csírájában elfojtsa az új ötleteket". A tervek szerint az államnak fel kell lépnie az adatvédelem érdekében, de biztosítania kell annak a lehetőségét is, hogy "az adatok és azok felhasználása révén új üzleti modellek és új szolgáltatások jöjjenek létre." A mindennapok részévé vált digitalizációval, és az azzal összefüggő adatmennyiség áramlással szembeni hangulat erősen pesszimista Németországban, mivel a felhasználók a technológiai óriásoktól "megfigyelve" érzik magukat. Legtöbbször nem is tudják, hogy ki, és milyen információkat gyűjt róluk, illetve mi történik a saját személyes adataikkal. A "Zöld Könyv" ezen a téren is transzparenciát kíván biztosítani. A "Grünbuch" része egy nyilvános, online kérdőív is, melynek eredményét, mint társadalmi véleményt a szabályozás során figyelembe kívánják venni. A projekt egyes kritikusai szerint téziseket és kérdéskatalógust megjelentetni és munkacsoportokat alapítani nem elegendő (Bündnis'90); egyes szakértői vélemények szerint a Szövetségi Gazdasági Minisztérium a helyes kérdéseket tette fel, de közel tíz éves késéssel; a német iparági szakmai szervezet (BITKOM) óv az egyedi német megoldásoktól. (eGov.hu)
Megjelent a Digitális Jólét Program harmadik (a gyermekvédelmi és az exportfejlesztési után egyben utolsó) stratégiája, a nyáron elfogadott Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS). A teljes projekt végrehajtását és menedzselését a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos vezényli le. A kormányhatározat értelmében 2016 végéig létre kell hozni a Digitális Pedagógiai Módszertani Központot, amely kidolgozza a tanulókra, a pedagógusokra, az intézményvezetőkre és valamennyi oktatási intézménytípusra vonatkozó digitális kompetencia követelmények keretrendszerét, illetve pilot programokat indít. 2018. december 31-ig a köznevelés és szakképzés valamennyi intézménye szupergyors internettel, illetve épületen belüli Wi-Fi hálózattal kell rendelkezzen. A DOS rendelkezik az intézmények digitális eszközállományának fejlesztéséről, illetve állagmegőrzéséről és karbantartásáról. A köznevelési és szakképzési intézményekben a pedagógusok munkáját a jövőben IKT pedagógiai asszisztensek támogatják majd, és kötelező lesz a rendszergazdai szolgáltatás is. Többek között a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztése is a program része, amely az életpálya-rendszerbe is beépítésre kerül. A kormány elrendeli továbbá a Nemzeti Köznevelési Portál (Okosportál) továbbfejlesztését. Az alapszintű digitális írástudás elsajátítására térítésmentes képzések indítását tervezik. A DOS keretében a kormány létrehozza a Digitális Felsőoktatási Kompetenciaközpontot, amely közreműködik a felsőoktatás szabályozási és akkreditációs feltételeinek felülvizsgálatában, és a képzési kínálat megújításában. A DOS célként tűzi ki az elektronikus oktatás-adminisztrációs szolgáltatások körének kibővítését, a tanulói életút szempontjából meghatározó adatbázisok összekapcsolását, valamint a megszerzett oktatási tanúsítványoknak az Oktatási Anyakönyv Rendszeren keresztül történő közhiteles, elektronikus hozzáférhetővé tételét. (ITCafe.hu)
Az Európai Bizottság utolsó figyelmeztetése Magyarország és 18 további tagország számára: a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsák végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat. Digitális egységes piac megvalósítása érdekében a Bizottság 19 tagállamot szólított fel arra, hogy a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsák végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok a meglévő fizikai infrastruktúra különböző ágazatok (energia, szállítmányozás stb.) közötti megosztását és újrafelhasználását célozzák meg, és végrehajtásuk nyomán a nagy sebességű internetkapcsolat bővítési költsége várhatóan akár 30%-kal csökkenhetnek. A Bizottság 2016 márciusában hivatalos értesítést küldött minden olyan tagállam számára, amely addig nem ültette át azt a nemzeti jogszabályokba, ezután közülük többen is jelezték a Bizottság felé, hogy teljes mértékben végrehajtották az irányelv rendelkezéseit. Az árcsökkentésre vonatkozó szabályok az Európai Bizottság által nemrégiben javasolt stratégiai hálózatfejlesztési célkitűzéseket segítik, amelyek alapján 2025-re minden főbb társadalmi-gazdasági tényező (például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, a digitális technológiákra támaszkodó vállalatok, illetve valamennyi közszolgáltató, beleértve többek között a kórházakat és a hivatalokat is) rendkívül nagy - gigabites - sebességű kapcsolattal rendelkezzen (amely másodpercenként 1 gigabit adat letöltését/feltöltését teszi lehetővé a felhasználók részére). (eGov.hu)
2017-ben megszűnnek a barangolási (roaming) díjak az EU-ban. A Parlament és a Tanács elfogadta az EU-n belül külföldre utazóknak felszámított roamingdíjak megszüntetéséről szóló Bizottsági javaslatot. A Bizottság javaslata értelmében 2017. június 15-től meg fognak szűnni a barangolási díjak az EU-n belül utazó polgárok számára, a szolgáltatók pedig rendelkezni fognak olyan eszközökkel, amelyek birtokában meg tudják majd akadályozni a szabályokkal való visszaélést. Az uniós biztosok áttekintették az újonnan bevezetendő méltányos használati feltételeket, és egyetértettek abban, hogy ne vonatkozzon idő-, illetve mennyiségbeli korlátozás az uniós polgárok más EU-országokban történő mobilhasználatára vonatkozó díjszabás tekintetében. Az új szabályok szempontjából meghatározó jelentőségű lesz, hogy melyik országban van a mobiltulajdonos lakóhelye, illetve hogy melyik országhoz fűzik szoros szálak. A biztosi testület megvitatta azokat a tervezett szabályokat, amelyek - ha életbe lépnek - lehetővé fogják tenni az utazóknak, hogy SIM-kártyájukat, amelyet vagy a lakóhelyük szerinti országban, vagy egy olyan másik uniós országban szereztek be, amelyhez szoros szálak fűzik őket, ugyanolyan feltételekkel használhassák bármely más EU-országban. Ez vonatkozik például a határ menti ingázókra, a külföldön dolgozó, hazájukba gyakran visszalátogató munkavállalókra és az Erasmus program keretében külföldi tanulmányokat folytató diákokra. A mobiltulajdonosok külföldön is a belföldi díjszabás szerint telefonálhatnak, küldhetnek/fogadhatnak üzeneteket, illetve internetezhetnek majd mobilkészülékükön, és teljes hozzáférésük lesz az általuk előfizetett egyéb szolgáltatásokhoz is (pl. havi adatforgalmi csomagok). (EU Rapid)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
