Talán nem túlzás 1997 után a 2024. évet gyermekvédelmi szempontból a rendszerváltás utáni időszak második legfontosabb évének tekinteni. 1997-ben megszületett a máig hatályos Gyermekvédelmi törvény,[1] míg 2024-ben a magyar társadalom elkezdte megérteni a gyermekvédelmet.
Szakemberek és laikusok, politikusok és közéleti szereplők fejtették ki véleményüket a gyermekvédelemről, a gyermekbántalmazás, valamint a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés kérdéseiről. Úgy általában arról, hogy felnőttként milyen felelősségünk van abban, hogy a körülöttünk és velünk élő gyerekek jól legyenek. Mindez elsősorban a "kegyelmi ügynek" volt köszönhető, amelyet úgy lehetne összefoglalni: 2023-ban a köztársasági elnök kegyelemben[2] részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit a bíróság azért ítélt három év négy hónap szabadságvesztés büntetésre, mert a gyermekotthon korábbi igazgatójának, hosszú éveken keresztül, több gyerek sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás cselekményeit eltussolta, egy sértettet bizonyítottan a vallomása visszavonására kényszerített. Az elnöki kegyelem ténye 2024 februárjában nyilvánosságra került és komoly közéleti, társadalmi felzúdulást váltott ki, aminek eredményeként az akkori köztársasági elnök, valamint a kegyelmi döntést ellenjegyző akkori igazságügyi miniszter lemondott. Így indult 2024. Évek óta nem látott közéleti botránnyal, lemondásokkal, tüntetésekkel és tiltakozásokkal, majd olyan jogszabályváltozásokkal folytatódott, amelyek rövid távú, és feltételezhető hosszú távú következményeiből még keveset látunk egyértelműen.
Hogy mit jelentett Magyarországnak a kegyelmi ügy, azt pontosan még most, lassan két évvel később sem látjuk. Hogy milyen hatással volt a gyermekjogok érvényesülésére, arról ez a tanulmány - legalábbis annak látható, adatokkal és statisztikákkal, tanulmányokkal és szakmai érvekkel alátámasztható részéről - próbál számot adni a jogalkotásra és az átfogó gyermekjogi alapelvekre fókuszálva. Az írás a Hintalovon Alapítvány gondozásában megjelent, 2024. évről szóló Gyermekjogi Jelentés alapján készült.
2024-ben a jogalkotást erőteljesen áthatotta a kegyelmi ügyre történő reagálás, amelynek kapcsán a gyermekvédelem több területét érintően jogalkotási folyamatok zajlottak. 2024-ben több mint harminc gyermekjogi szempontból releváns jogszabály született, a szabályozást továbbra is a rendeleti jogalkotás,[3] illetőleg a különböző tárgyú és jogterületeket érintő módosításokat egyidejűleg tartalmazó törvények (ún. salátatörvények) elfogadása jellemezte. 2024-ben is jellemző volt, hogy a gyermekjogokat is érintő jogszabály-előterjesztéseket nem előzte meg kellő ideig tartó és részletes társadalmi és szakmai vita, nem zajlottak hatásvizsgálatok (vagy nincs tudomása se a szakmának, se a közvéleménynek arról, ha hatásvizsgálat készült). Mindennek egyik oka (és egyben tünete), hogy növekvő gyakorisággal egyéni képviselői indítványra kerülnek törvényjavaslatok a Parlament elé.
Az egyik legjelentősebb jogalkotási hullám a kegyelmi ügy kapcsán a gyermekvédelmi rendszert érte el. A gyermekvédelmi rendszer szabályainak széles körű módosítása kiterjedt - többek között - a gyermekvédelmi törvény, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) és a nem-
- 1/2 -
zeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nkt.)[4] rendelkezésire is, de érintettek táborok szervezésével, gyerekek online biztonságával kapcsolatos jogszabályokat is.
A szabályozási koncepción belül elsőként a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó ellenőrzések új rendszere érdemel figyelmet. Az új rendelkezések alapján a gyermekvédelmi intézmények vezetői,[5] illetve a szakmai munkakörben foglalkoztatottak[6] számára kötelezővé vált a pszichológiai alkalmassági, valamint a "kifogástalan életvitel"[7] vizsgálat. A részben 2024 júliusában, részben pedig szeptemberben hatályba lépő szabályok[8] jelentős módosításokat vezettek be a gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatott személyek alkalmassági vizsgálatával[9] összefüggésben.[10] A rendvédelmi attitűdöt tükröző kormányhatározattal szemben számos kritika hozható fel: amellett, hogy megkérdőjelezhető a szakemberek etikai és hivatásbeli megítélésére való alkalmassága, alapjogi aggályok is említhetők, hiszen a vizsgálat során feltett kérdések egy része megalázó, zavarba ejtő lehet, és indokolatlan mértékben hatol be a szakemberek magánszférájába.[11] Ezen túlmenően az elsődleges adatok szerint magas kockázatot jelentett a szakellátásban hosszú évek óta tapasztalható és egyre súlyosbodó szakemberhiány kapcsán is. A hivatkozott módosító törvény jelentős változásokat vezetett be a Gyvt. szerinti jelzőrendszeri tagok jelzési kötelezettségével összefüggésben. A 2024. szeptemberében hatályba lépő rendelkezések alapján amennyiben a Gyvt.-ben említett,[12] külön rendeletben[13] meghatározott ún. kiemelt veszélyeztető okok fennállása esetén a jelzőrendszeri tag elmulasztja jelzési kötelezettségét, úgy vele szemben büntetőeljárás indítható, a gyermekvédelmi jelzéssel kapcsolatos kötelezettség megszegése két évig terjedő szabadságvesztéssel[14] büntetendő. Emellett 2024 júliusától alkalmazandó az a szabály, amely alapján 24 órán belül kell jelezni az intézményből elszökött[15] gyerek befogadását, ellenkező esetben a befogadó személlyel szemben szabálysértési eljárás indítható.[16] Ugyanezen módosító törvény a korábbi rendelkezések megerősítéseként további értesítési és intézkedési kötelezettséget ír elő a szakemberek[17] számára arra az esetre, ha a nevelésbe vett gyerekkel a nevelőszülő bántalmazó módon jár el.
A 2024. decemberben kihirdetett módosító törvény[18] 2025. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései a szökésben lévő nevelésbe vett gyerekek gondozási helyének státuszáról rendelkeztek akként, hogy amennyiben a nevelésbe vett gyermek tartósan van engedély nélkül távol a gondozási helyétől, hat hónapot meghaladó távollét esetén a gondozási hely vezetője - soron kívül, a rendes felülvizsgálat időpontjától függetlenül - köteles a nevelésbe vétel felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes gyámhatóságnál, illetőleg három hónapot meghaladó távollét esetén a távollét idejére a gondozási helyen ideiglenesen más gyermek elhelyezhetővé válik.[19] A rendelkezés nem tartalmaz [a korábbi, a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 86. § (6) bek. tartalmazta] a szökések megelőzésére, illetve a szökés mögött meghúzódó kiváltó okok és motivációk feltárására irányuló előírást. Ugyanezen jogszabály-módosítás rövidíti le kapcsolattartás hiányában a gyermek örökbefogadhatóságát nyolcról hat hónapra, ha a szülő a nevelésbe vett gyermekével nem tart rendszeres kapcsolatot.[20]
A fenti változások kapcsán meg kell említeni a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel kapcsolatos háttérdokumentumok, azaz a módszertani útmutatók módosítását is. A Belügyminisztérium 2024. március 7-én tette közzé a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
