"Varietas delectat", vagyis a változatosság gyönyörködtet, tartja a Cicerótól származó latin szállóige. A többszörös diszkrimináció jelensége mögött éppen e változatosság, az emberi természet sokszínűsége áll, annak felismerése, hogy valaki egyidejűleg akár több védett tulajdonsága alapján is hátrányos megkülönböztetés áldozatává válhat. Noha az egyenlő bánásmód elve alaposan feldolgozott kutatási terület, a többszörös diszkrimináció kérdése relatíve új keletűnek tekinthető, amelyre ez ideig csekély figyelem irányult. A jelenség a jogalkotókat és a jogalkalmazókat is komoly kihívások elé állítja, így a címbeli problematikakénti aposztrofálás indokolja a téma alapos vizsgálatát. Tanulmányomban ezen, többszörös diszkrimináció jelentette kihívásokat és annak okait igyekszem feltárni mind elméleti, mind gyakorlati aspektusból, egyúttal esetleges megoldási javaslatokkal szolgálni.
1. Bevezető gondolatok, problémafelvetés
2. Fogalmi anomáliák
2.1. Definiálási nehézségek
2.2. A többszörös diszkrimináció formái
2.2.1. Védett tulajdonságok egymásmellettisége
2.2.2. Összetett diszkrimináció
2.2.3. Interszekcionalitás
2.3. A jogalkotói perspektíva
2.3.1. Nemzetközi és európai uniós szint
2.3.2. A hazai szabályozási struktúra
3. A többszörös diszkrimináció megjelenése a gyakorlatban
3.1. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata
3.2. Az EUB gyakorlata
3.3. A hazai jogalkalmazás eredményei
4. Konklúzió
Az egyenlő bánásmód napjainkra egy általánosan elfogadott, a jogrendszer egészét átható jogelvvé vált. A foglalkoztatás terepe mint vizsgálati közeg ugyanakkor kiemelt terület, hiszen itt a legérzékenyebb az elv érvényesülése, itt a legkönnyebb megsérteni azt. A munkaviszonyok sajátos, alá-fölé rendeltségi jellegére tekintettel ugyanis a munkavállaló mint gyengébb fél könnyen kiszolgáltatott pozícióba kerülhet, így a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni hatékony védelem még hangsúlyosabbá válik.
A diszkrimináció felismerése viszonylag egyszerű, közvetlen formájának "receptje" szerint kell hozzá egy olyan - általában munkáltatói - rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.[2]
Látható, hogy a törvényi szóhasználat - "tulajdonsága" - is csak egy védett tulajdonságra utal, és ez az egyfókuszú szemlélet jellemezte sokáig az antidiszkriminációs kutatásokat is. A többszörös diszkrimináció felismerése, illetve fogalmi azonosítása viszonylag újnak tekinthető, csak az 1980-as évek végén jelent meg az antidiszkriminációs szakirodalomban. A jelenséget először Kimberlé Crenshaw amerikai kutatónő írta le, aki az afroamerikai nők által elszenvedett diszkrimináció tanulmányozása során figyelte meg, hogy a női nemhez és a nemzetiséghez való tartozás, illetve a bőrszín szoros összefüggésben állnak egymással, és kölcsönös együtthatásuk vezet az afroamerikai nők által tapasztalt hátrányokhoz.[3]
Ez segített felismerni, hogy az egyének egyidejűleg több hátrányos helyzetű csoportnak is a tagjai lehetnek, azaz egyszerre több védett tulajdonsággal rendelkezhetnek, aminek következtében a diszkrimináció sajátos formáit szenvedhetik el. A megkülönböztetés megértése ekként már nem arról szól, hogy egyszerű és dualisztikus kapcsolatokat tárjunk fel két társadalmi csoport között, egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a megkülönböztetés természete és dinamikája összetett,[4] mivel az
- 16/17 -
emberek által elfoglalt többféle pozíciót számos társadalmi jellemző alakítja.[5]
A többszörös diszkrimináció kapcsán hangsúlyozandó tehát, hogy az egyént övező sztereotípia, illetve az őt sújtó megkülönböztetés egynél több védett tulajdonságra vezethető vissza, ami az elszenvedett megkülönböztetés - nem igazolt eltérő bánásmód - milyenségére is kihatással van, vagyis nem ezt, vagy nem így szenvedné el a hátrányt az érintett személy, ha annak oka nem a több, együttesen fennálló védett tulajdonsága lenne.[6] Crenshaw és más kutatók az előzőek alapján kezdték el kritizálni a csupán egy védett tulajdonságon alapuló - ún. single ground approach - megközelítést, és jutottak el a többszörös diszkrimináció fogalmához.
Írásomban elsőként a fogalmat érintő definíciós kérdéseket járom körül, ezután megvizsgálom, hogy e kérdésekre milyen válaszokat ad a jogalkotás, azaz milyen szabályozási hátteret állít fel, majd a gyakorlati érvényesülésre, a jogalkalmazói interpretáció bemutatására térek ki. Végül a kirajzolódó tendenciákat igyekszem azonosítani, levonva a konklúziókat, illetve esetleges megoldási javaslatokkal, de lege ferenda javaslatokkal szolgálni a felmerülő kihívásokra.
Elsődleges célom, hogy exponáljam a többszörös diszkriminációt övező, létező problémákat, bemutatva, hogy mennyire fontos, ennek ellenére mégis mennyire háttérben lévő témakörről van szó. A tanulmány inkább elemző jellegű, és nem kifejezetten a többszörös diszkrimináció szélesebb - elsősorban idegen nyelvű - szakirodalmi bázisán valamint annak teljes körű feldolgozásán alapszik. Ebből kifolyólag írásomban sem a jogszabályelemzés, sem a joggyakorlatot illető analízis nem kimerítő jellegű, a bírói gyakorlatból vett példák is inkább a többszörös diszkrimináció egyes eseteit, fogalmi elemeit reprezentálják.
A bevezető gondolatok körében már felmerült, hogy a többszörös diszkrimináció jelenségét először Kimberlé Crenshaw amerikai kutatónő írta le, a "történelmi hűség" érdekében azonban meg kell jegyezni, hogy a fogalmat végül az Egyesült Nemzetek Szervezete által, az idegengyűlölet és a rasszizmus ellen, 2001-ben Dél-Afrikában megrendezett világkonferencián fogadták el,[7] és így vált a nemzetközi tudományos közvélemény számára elfogadottá.[8]
A kutatók szerint a csupán egy védett tulajdonságon alapuló megközelítés számos esetben meggátolja a valós diszkriminációs folyamatok megértését és feltérképezését.[9] Másrészt rámutattak arra, hogy a különböző, diszkriminatív jellegű hátrányok összegződnek, illetve felerősödnek, többszörösen megnehezítve mind a jelenség jogi értelemben vett feltárását, bizonyítását, mind pedig a társadalmi értelemben vett kitörés esélyeit azok számára, akik a többszörös megkülönböztetés tipikus áldozatai, például a fogyatékos nők vagy - a 2001-es amerikai terrortámadást követően[10] - a fiatal iszlám férfiak.[11]
A többszörös diszkrimináció jelenségének és vizsgálatának alapja annak felismerése, hogy minden ember egyidejűleg több védett tulajdonsággal bírhat, és a hátrányos megkülönböztetést egyidejűleg több védett tulajdonsága alapján szenvedheti el. A megértést azonban nehezíti, hogy a jelenség leírására nincs egy állandó terminológia, az egyes források a "többszörös megkülönböztetés", "halmozott megkülönböztetés", "több részből álló megkülönböztetés", "kombinált megkülönböztetés" és "interszekcionális megkülönböztetés" fogalmakat egymás szinonimájaként használják, annak ellenére, hogy azok között lényeges árnyalatbeli eltérések vannak.[12] A több védett tulajdonság egyidejű fennállása miatt elszenvedett hátrányos megkülönböztetésnek a szakirodalom több típusát is megkülönbözteti, az árnyalatok differenciálására fókuszálva. A következőkben ezeket mutatom be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
