Magyarországon - elsősorban a vállalkozás szabadságának köszönhetően - a társaságok1 száma százezres nagyságrendekben mérhető. Ez a magas szám mindenképpen arra inspirálja a törvényhozót, hogy lehetőségeihez mérten tehermentesítse a jogalkalmazót a cégeljárás adminisztratív gondjai alól. Másrészt a társadalmunkban tapasztalható informatikai kihívásoknak való megfelelés, az információk továbbításának megkönnyítése mint cél is szükségessé teszi, hogy a közigazgatás modern korunk kihívásaira megfelelően reflektálhasson.
Az elektronikus közigazgatáson belül ezt szolgálja az elektronikus cégeljárás lehetősége, amely a cégeljárás lefolytatásának egyetlen törvény szerint lehetséges formája. A jogalkotó ezen felül lehetőséget nyújt meghatározott körű gazdasági társaságok számára az ügyek intézésének gyorsabb és költséghatékonyabb lefolytatására is. Jelen tanulmányban vázlatosan bemutatom az egyszerűsített cégeljárás hatályos szabályait.
Mint köztudott, a vállalkozásokkal kapcsolatos közhiteles nyilvántartás, a cégnyilvántartás vezetését és a cégekkel összefüggő jogilag releváns tények (alapítás, megszűnés, változás bejegyzése, jogok és kötelezettségek alapítása stb.) lajstromba rögzítését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. §-a alapján a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság látja el. Tekintettel arra, hogy a cégnyilvántartás nyilvános, az akkor szolgálja legjobban a gazdasági élet szereplőinek érdekeit, ha könnyen elérhető; segítséget jelent bármely olyan forrás, amely a piac káros résztvevőinek kiszűrését célozza. A közhiteles nyilvántartások mellett ma már az internet is hatékony eszköz arra, hogy bárki a már meglévő, vagy esetleges jövőbeli szerződéses partneréről szerezzen be megbízható - elsősorban a pénzügyi-adóügyi feddhetetlenségére vonatkozó - információkat.
Európában az elektronikus aláírás és az elektronikus közigazgatás Magyarországhoz képest valamennyivel korábbi keletű.2 Az Európai Unió egyik vonatkozó irányelve értelmében "…a tagállamok biztosítják, hogy a társaságoknak, valamint minden egyéb olyan személynek, vagy intézménynek, amelynek értesítést kell végrehajtania, vagy abban segítséget nyújtania, 2007. január 1-jére lehetősége legyen elektronikus úton benyújtani minden olyan okiratot és adatot, amelynek a közzététele a 2. Cikk értelmében kötelező."3
Az Unióhoz való csatlakozással nálunk is megjelentek azon elvárások, hogy az állam egyrészt a hitelezői, illetve más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles nyilvántartások - többek között a jelen írás szempontjából kiemelten fontos cégnyilvántartás - nyilvánosságát elektronikus úton. Másrészt lehetőséget kell nyújtani arra is, hogy a társaságok a kérelmeiket nemcsak hagyományos módon - papír alapon -, hanem elektronikus úton is benyújthassák a cégbírósághoz.
Fentieknek megfelelően a kormányzatnak meg kell teremtenie az elektronikus eljárás alkalmazásának materiális feltételeit, valamint gondoskodni kell annak törvényi hátterének a felállításáról is.4
Jelenleg a vállalkozások cégbíróság általi bejegyzése (változásbejegyzése) és nyilvántartása hazánkban egyaránt elektronikus úton történik. Az erre a célra felállított központi Céginformációs Szolgálat informatikai oldalról ellenőrzi a kérelmet, megvizsgálja az elektronikus aláírások hitelességét és az elektronikus dokumentumok sértetlenségét; majd ezt követően az általa már kontrollált kérelmet elektronikusan továbbítja az illetékes cégbíróságnak. Fentiek miatt az ügyfél a cégbírósággal közvetlenül nem, csak a Céginformációs Szolgálaton keresztült teremt kapcsolatot.
A számítástechnikai ellátottságot biztosító rendszer Magyarországon 2005. január 1. és 2006. december 31. között fokozatosan épült ki. A folyamat felgyorsulását jelentette, hogy a Ctv. 2006. július 1. napjától valamennyi társasági forma esetén biztosít lehetőséget a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton való előterjesztésére. Ezt követően a Ctv. 2007. szeptember 1. napjával hatályba lépő módosítása újraszabályozta a társaságok szerződésmintával történő alapítását: megszüntette a szerződésmintával - értve ezalatt a nem egyszerűsített cégeljárásban - történő bejegyzési (változásbejegyzési) eljárást, és a szerződésmintát alkalmazó eljárás típusokat teljesen az egyszerűsített cégeljárás körébe vonja. A 2008. július 1. napját követően indult ügyekben pedig már a változásbejegyzési eljárásra is lehet alkalmazni az egyszerűsített cégeljárás szabályait, amennyiben korábban a cég létesítő okirata is szerződésminta alkalmazásával készült. Ez utóbbi szabály behatárolja a cégek lehetőségeit: azok a társaságok, akik korábban egyszerűsített cégeljárásban kerültek bejegyzésre, a változások cégnyilvántartásban való átvezetését is csak ebben a formában tehetik meg (a kialakult bíró gyakorlat szerint azonban nincs helye egyszerűsített eljárásnak a szervezeti átalakulások, valamint a cég végelszámolással és törléssel kapcsolatos megszűnése esetén).
Az eljárásban a Ctv. 48. § (1) bekezdése szerint azok a közkereseti társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, egyéni cégek vagy zártkörűen működő részvénytársaságok vehetnek részt, akik létesítő okiratukat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta alapján készítik el, egyben a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel is tüntetik. A kérelem benyújtása elektronikus úton történik. Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás -, akkor az a törvény értelmében már nem tekinthető szerződésmintának, így a cégbíróság a kérelmet az általános szabályok szerint bírálja el. A bejegyzési kérelem elutasítására ilyenkor nincs lehetőség.
Az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó kérelem benyújtása tehát szigorú kritériumokhoz kötött. Egyrészt meghatározza azon alanyi kört, akik élhetnek a privilegizált eljárás lehetőségével; másrészt olyan konkrét szerződési blanketta alkalmazásához köti az eljárás eredményességét, amelynek egyik eleme sem változtatható. A jogalkotó nem titkolt célja volt, hogy a szerződésminták alkalmazásával az eljárást teljesen automatizálja és egy számítógépes ellenőrző program segítségével levegye az ellenőrzés adminisztrációs terhét az eljáró ügyintéző válláról. Fentiek miatt a cégalapítás cégbírósági stádiumában a hiba kockázata gyakorlatilag a nulla százalék felé közeledik.
A cégbíróság munkájának nagy részét az egyszerűsített cégeljárás bejegyzési kérelmei teszik ki. Az ügyintézés gördülékennyé tétele érdekében a Ctv. 48. § (2) bekezdése szerint a cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok köre taxatív, ezeket a jogszabály 3. számú mellékletének I. része tartalmazza. Melyek ezek a dokumentumok?
1. a szerződésminta alapján készült létesítő okirat;
2. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése];
3. a jogi képviselő meghatalmazása (képviseleti jogának igazolása);
4. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve, ha a jogi képviselő nyilatkozott, hogy az illeték és a közzétételi költségtérítés átutalásra került;
5. a korlátolt felelősségű társaság esetében a tagjegyzék, közös tulajdonú törzsbetét esetében a résztulajdonosok és a képviselőjük feltüntetésével;
6. az alapítási engedély, amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti;
7. változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, továbbá, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat.
Ezen felül szükséges még a vezető tisztségviselő és - amennyiben a társaságnál cégvezető kinevezésére is sor kerül - a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.
A szerződésminta kötelező tartalmi elemei példának okán egy korlátolt felelősségű társaság esetében többek között az alábbiak:
- a társaság neve, székhelye, telephelye(i) és fióktelepe(i), e-mail elérhetősége;
- a tagok személyes adatai (neve, anyja neve, lakcíme; jogi személy esetén a cég neve, cégjegyzékszáma, a cégjegyzésre jogosult neve, anyja neve, lakcíme);
- a társaság tevékenységi körei (főtevékenység és egyéb tevékenységi körök);
- a társaság működésének időtartama (határozott vagy határozatlan);
- a társaság törzstőkéje és nyilatkozat arról, hogy a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének a megállapításához könyvvizsgálót vettek-e igénybe;
- a tagok törzsbetéteinek összege (készpénz és nem pénzbeli hozzájárulás egyaránt);
- a törzsbetétek teljesítésének határideje;
- az elrendelhető pótbefizetés összege, gyakorisága, a teljesítési kötelezettség határideje, a visszafizetés módja;
- a tagok egyes üzletrészeinek mértéke;
- az üzletrész átruházására, felosztására vonatkozó szabályok;
- a nyereség felosztásának szabályai;
- a taggyűlésre vonatkozó szabályok (a döntéshozatal módja, a tagokat megillető szavazatok száma);
- az ügyvezető adatai (név, anyja neve, lakcíme), a megbízatásának időtartama;
- ha cégvezető kerül kinevezésre, akkor a cégvezető adatai;
- a cégjegyzés módja (együttes vagy önálló, a cégjegyzési joggal rendelkezők felsorolása);
- ha sor kerül felügyelőbizottság választására, akkor a bizottsággal kapcsolatos adatok (a felügyelőbizottság és a tagok adatai - név, anyja neve, lakcíme) és a megbízatás tartama;
- a könyvvizsgáló neve, anyja neve, lakcíme (cégnév, cégjegyzékszám, székhely, kamarai nyilvántartás száma);
- a társaság megszűnése esetén a vagyon felosztására vonatkozó rendelkezések;
- egyéb rendelkezések;
- keltezés, tagok aláírása, ügyvédi (közjegyzői) ellenjegyzés.
A társaság jogi képviselője (a társasági szerződést ellenjegyző ügyvéd, illetve az azt készítő közjegyző) a bejegyzési kérelemben nyilatkozik, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte.5 Természetesen az eljárás jellege miatt a jogi képviselő nyilatkozatának aláírása is elektronikus formában történik. Dokumentumokat elektronikus formában is létrehozhatunk. Az elektronikus iratokat az elektronikus aláírással hitelesítjük, amely tulajdonképpen egy speciális kód (tehát nem egy szkennelt természetes aláírás). Ezt az aláírási formát az elektronikus üzenetek küldésének elterjedése hívta életre. Az elektronikus aláírás három fajtája az egyszerű elektronikus aláírás, a fokozott biztonságú elektronikus aláírás és a minősített elektronikus aláírás.6
A Ctv. 36. § (2) bekezdése értelmében az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel (más elnevezéssel időpecsét) kell ellátni oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. Fontos a dokumentumok teljes körű csatolása, a Ctv. 48. § (6) bekezdése értelmében az egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlásra lehetőség nincs.
Érdekes, hogy a bejegyzési kérelem kötelező mellékletei között nem található meg az aláírás minta, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a cégbírósághoz érkeztetett kérelemhez az ügyfelek ezt is csatolják, nem kockáztatva a kérelem esetleges hiánypótlás nélküli elutasítását. Megjegyzést érdemel az is, hogy a szerződésminta felhasználásával indult egyszerűsített cégeljárásban bejegyzést kérő társaságnak rendelkeznie kell elektronikus levélcímmel.7 Mivel a szerződésminta szerint a cég bejegyzési kérelmének kötelező jelleggel tartalmaznia kell az e-mail címre vonatkozó adatokat is, ezért ennek feltüntetése hiányában a bejegyzés iránti kérelmet el kell utasítani.8
A cégbíróság számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában a Gt. 23. §-ában - a korábbiakban már említett - meghatározott eltiltásra vonatkozó tényt, illetve annak hatályát:
Gt. 23. § (1) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
(2) Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.
(3) A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlést követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
(4) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított öt év.
A Ctv. 3. számú mellékletének II. pontjában meghatározott - és egyes társasági formáktól függően eltérő - okiratokat nem kell a kérelemhez mellékelni. Ezen okiratokat a bejegyzési kérelem nyomtatványon fel kell sorolni, és a jogi képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelem mellékletét nem képező okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát is elvégezte. Nevezett dokumentumok az alábbiak:
1. a cég által előterjesztett kérelem alapján - amennyiben a társaság korábban élt vele - a névfoglalást elrendelő bírósági végzés másolata;
2. a vezető tisztségviselő(k), a felügyelőbizottsági tagok, a könyvvizsgálók megválasztást elfogadó, és egyben az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata, továbbá a megválasztásukat igazoló társasági szerv ülésének jegyzőkönyve;
3. könyvvizsgáló szervezet esetén a könyvvizsgálatot személyes közreműködéssel ellátó személy megválasztást elfogadó, és egyben az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;
4. ingatlan apportja esetén az ingatlan tulajdoni lapjának három hónapnál nem régebbi hiteles másolata (az ingatlannal való rendelkezési jogosultság legalább széljegy formájában nyerjen igazolást).
5. külön jogszabályi előírás esetén külföldi cég vagy más tervezet tagságának okán a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, hiteles igazolás a cég hazai jog szerinti cégnyilvántartásba vételéről, illetve a cég képviselője cégjegyzési jogosultságának igazolására szolgáló okirat;
6. kézbesítési megbízott esetén a külföldi magánszemély magyarországi megbízottjának a megbízásra, illetve annak elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat;
7. ha a cég elnevezésében történelmi személyiség szerepel, vagy a cégnévhez másnak jogi érdeke fűződik, s meghatározott személy vagy szervezet hozzájárulását bizonyító okirat;
8. társadalmi szervezet tagokról vezetett nyilvántartásának adatit tartalmazó három hónapnál nem régebbi kivonat;
9. önkormányzat tag esetén a helyi (megyei) képviselő testület erre vonatkozó döntését tartalmazó testületi határozat;
10. ha az apport szolgáltatásához hatóság, illetve harmadik személy hozzájárulása (engedélye) szükséges, akkor az ezeket igazoló okirat;
11. kiskorú tag képviseletére vonatkozó gyámhivatali engedély (határozat), ha a törvényes képviselő érdekellentét miatt nem képviselheti a kiskorú személyt;
12. mindazon okirat, amit változásbejegyzés esetére a Ctv. kötelezően előír.
Néhány dokumentum a társasági formától függően az alábbiak szerint változik:
13. Kft. esetén
- a pénzbeli hozzájárulás befizetését igazoló hitelintézeti igazolás, vagy ügyvéd által ellenjegyzett (közjegyző által közokiratba foglalt) ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulás társaság rendelkezésére bocsátásáról;
- az ügyvezető nyilatkozata az apport társaság rendelkezésére bocsátásáról.
14. Zrt. esetén
- a közgyűlés összehívására vonatkozó hirdetmény és jelenléti ív;
- a közgyűlési jegyzőkönyv, vagy annak kivonata;
- hitelintézeti igazolás a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről;
- a vezető tisztségviselő nyilatkozata az apport társaság rendelkezésére bocsátásáról.
A jogi képviselő a papír alapú dokumentumok megőrzéséről az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 27/A. § alapján, illetve a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 158-160. §-aiban meghatározott módon gondoskodik. Ha utóbb bármely dokumentummal összefüggésben kétség merül fel, a jogi képviselő köteles azokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz csatolni. A hatályos szabályozásból (Ctv. 48. §) az következik, hogy valamennyi (az általános és az egyszerűsített eljárásban) csak ügyvéd és közjegyző járhat el jogi képviselőként. A jogtanácsos az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó jogszabályszöveg szerint az ott írt iratmegőrzési kötelezettség követelményeknek nem felel meg. Az általános elektronikus cég- és változásbejegyzési eljárásban azonban közreműködhet, elektronikus aláírást szerezhet, és ilyenkor eljárására az ügyvédekre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.9
Ha az elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) dokumentációhoz a jogi képviselő papír alapú okiratot készít, ennek az ilyen okiratokra vonatkozó alakiságoknak kell megfelelnie. Az így elkészített okirat elektronikus dokumentummá alakítása során azt minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel (más elnevezéssel élve időpecsét) kell ellátnia. Minősített elektronikus aláírással végzett elektronikus ellenjegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződést (egyéb ellenjegyzésre szoruló okiratot) aláíró valamennyi fél maga is rendelkezik minősített elektronikus aláírással és így a dokumentum elektronikus okiratként készül. Az egyszerűsített elektronikus eljárásban előterjesztett bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem részét képező jogi képviselői törvényességi nyilatkozat külön elektronikus aláírására nincs szükség, a kérelemhez egyetlen elektronikus aláírást kell kapcsolni, mely a teljes kérelemre vonatkozik.10
Fentiek szerint a jogi képviselő feladata a bejegyzési kérelem mellékletét képező dokumentumok elektronikus dokumentum formájába történő átalakítása. Ez szkennelést, valamint a dokumentumok minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel való ellátását jelenti. A szkennelt dokumentum - melyeken az eredeti szövegnek jól olvashatónak kell lenni - PDF, TIFF vagy JPEG formátumú. Természetesen eredetileg elektronikus formában létrehozott okiratok is csatolhatóak közvetlenül az elektronikus bejegyzési kérelemhez, ha azokat az aláírók minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látták el. A kérelem formanyomtatványát számítógépes programmal kell kitölteni, és az azzal készített XCG vagy CXM kiterjesztésű fájlt kell az elektronikus kérelem aktájába beilleszteni. Az elektronikus akta tulajdonképpen egy fájlmappa, amely tartalmazza az önálló csatolt fájlokat. A csatolandó iratok aktába helyezését követi a jogi képviselő elektronikus aláírása, majd az időbélyegző elhelyezése, végül pedig a kérelem cégbírósághoz való továbbítása.11
Természetesen az elektronikus cégeljárás gyakorlata még nem teljesen kiforrott, ezért szükséges az egyes megyei bíróságok eljárásának az egységesítése. A korábbiakban már hivatkozott Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2008. (IV. 28.) sz. határozata (kollégiumi véleménye) az alábbiak szerint rendelkezik:
"I. Az elektronikus cégeljárásban a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak valamennyi, a bírósághoz benyújtandó okirati mellékletét külön-külön a jogi képviselő minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel kell ellátni.
II. Ha az elektronikus bejegyzési (változásbejegyzési) dokumentációhoz a jogi képviselő papír alapú okiratot készít, ennek az ilyen okiratokra vonatkozó alakiságoknak kell megfelelnie. Az így elkészített okirat elektronikus okirattá alakítása során azt minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia.
III. Minősített elektronikus aláírással végzett elektronikus ellenjegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződést (egyéb ellenjegyzésre szoruló okiratot) aláíró valamennyi fél maga is rendelkezik minősített elektronikus aláírással és így a dokumentum elektronikus okiratként készül.
IV. Az egyszerűsített elektronikus eljárásban előterjesztett bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem részét képező jogi képviselő törvényességi nyilatkozat külön elektronikus aláírására nincs szükség, a kérelemhez egyetlen elektronikus aláírást kell kapcsolni, mely a teljes kérelemre vonatkozik."
Idézett vélemény meghatározza az elektronikus aláírás kötelezően alkalmazandó fajtáját. Állásfoglalása szerint "…minősített elektronikus aláírás a fokozott biztonságú aláírás egy speciális fajtája, amely azonban megfelel az Eatv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott magasabb szintű technológiai, valamint az azt tanúsító minősített hitelesítés szolgáltatóval szemben támasztott ugyancsak fokozott szakmai és megbízhatósági elvárásoknak. A minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat lényegét tekintve a teljes bizonyító erejű magánokirat bizonyító erejével rendelkezik. Minderre figyelemmel tehát nem vitatható, hogy az elektronikus cégeljárásban tehető jognyilatkozatok, beadványok csak akkor válthatják ki a kívánt joghatást, ha azokat minősített elektronikus aláírással látják el, a fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazása nem elegendő….kétséget kizáróan arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az elektronikus cégeljárásban nincs törvényes lehetőség arra, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és mellékleteit egybekapcsolva azokon egyetlen elektronikus aláírást és időbélyegzőt alkalmazzon a jogi képviselő. A kérelmet és valamennyi okirati mellékletét is minősített aláírással elektronikusan alá kell írni és időbélyegzővel kell ellátni."
Az Országgyűlés azonban 2008. július 1-jei hatállyal módosította az Ütv. 27/A. § (1) bekezdését.12 A módosítás szerint az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. Az ügyvéd a más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetében is az átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet írja alá elektronikusan. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd azt bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredi papír alapú okiratéval. Időbélyegzővel csak a teljes elektronikus aktát kell lezárni.
Fent hivatkozott jogszabályhely értelmében - és már ebbe az irányba mutat a bírósági gyakorlat is - tehát csak az elektronikus kérelmet kell aláírni és egy időbélyegzőt kell alkalmazni.
Érdemes megjegyezni, hogy az elektronikus cégeljárásban sem érvényesül kizárólag az a szabály, hogy a benyújtott dokumentumokat elektronikus aláírással kell ellátni. 2009. május 1. napjától ha egy cég az éves beszámolóját a központi kormányzati portálon keresztül elektronikusan nyújtja be - elektronikus aláírás nélkül - a céginformációs szolgálatnak, akkor azt külön már nem kell a cégbíróság felé megküldeni. Természetesen ezzel nem sérül a hitelesség alapelve, hiszen a kormányzati központon keresztül történő ügyintézés esetén a képviseletre jogosult személy aláírásával vállal teljes felelősséget a nyilatkozatok (adatok) valóságának tartalmáért; a beszámolót megküldő személy pedig az ügyfélkapun keresztül történő regisztrációval minden kétséget kizáróan hitelt érdemlően azonosítható.
Mint azt a fentiekben láttuk, a cégalapításhoz szükséges iratok kontrollja a jogi képviselő feladata. A cégbírósági vizsgálat a jogszabály értelmében szűkre szabott, az okiratok tartalmi megfelelőségének vizsgálatára a hatáskör már nem terjed ki.13 Mit ellenőriz akkor a cégbíróság?
1. a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása megfelel-e a jogszabályoknak14;
2. a kérelem kitöltése és a jogi képviselő bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelelő-e;
3. a kérelmező a Ctv. 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez;
4. a cég választott neve jogszabályszerű-e.
A törvényben meghatározott egyedi azonosítók (cégjegyzékszám, adószám stb.) elsősorban a cég neve az, ami a társaság azonosítását a legjobban szolgálja. A Gt. 2. § (3) bekezdése értelmében valamennyi gazdasági társaság rendelkezik cégnévvel. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető (aktív és passzív perképesség).
A Ctv. 2007. szeptember 1. napjával hatályba lépett módosítása alapján a cégnévnek csak a választott cégforma és a vezérszó a kötelező eleme. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnévnek egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő.15
A hétköznapi életben - tekintettel a vállalkozások nagy számára - könnyen előfordulhat, hogy a társaság által választott elnevezést más cég már viseli, vagy arra a névre vonatkozóan már korábban nyújtottak be bejegyzési kérelmet. Ez utóbbi esetben a megelőzés elve érvényesül. A 2006. július 1. napjával életre hívott névfoglalás intézménye (Ctv. 6. §), a névfoglalás iránti beadvány tartalmi elemei, továbbá a nyomtatvány mintája a 21/2006. (V. 18.) IM rendeletben kerültek szabályozásra. A kérelemben összesen öt cégnevet lehet megadni. A cégbíróság a jogi képviselő által benyújtott kérelmet az érkeztetést követően 1 munkanapon belül ellenőrzi. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy feltüntetett elnevezések - a sorrendiségük figyelemben tartásával - szerepelnek-e már valamely cég nevében (természetesen a bejegyzett, a bejegyzési eljárás, valamint a névfoglalás hatálya alatt álló cégeket egyaránt ebbe a körbe kell vonni). A nevek közül az kerül lefoglalásra, (illetve kerül feltüntetésre a cégnyilvántartásban) 60 napos időtartamra, amelyik elsőként felel meg a cégkizárólagosság követelményének. A névfoglalás lényege tehát, hogy a törvény szerinti határidő alatt a bejegyezni kívánt társaság neve más cégek bejegyzési (névfoglalási) kérelme ellen védettséget élvez. Ha a cég bejegyzésére (név változásának bejegyzésére) ezen idő alatt nem kerül sor, a foglalás hatálya megszűnik. Az eljárás illetéke 15 000 Ft.
A Ctv. 48. §-ának (4) bekezdése szerint a cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult.
A cégbíróság 2008. július 1. napjáig a kérelem érkeztetésétől számított két munkanapon belül, ezt követően pedig 1 (!) munkaóra alatt hozza meg az érdemi döntést. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra. Az ügy érdemi elintézése ilyen rövid eljárási határidőn belül nemcsak a magyar, hanem az elektronikus közigazgatás terén sokkal fejlettebb nyugat-európai országok jogrendszerében is szokatlan. Tekintettel azonban arra, hogy a cégbíróságnak nem áll módjában a bejegyzési kérelemhez mellékelt dokumentumok érdemi (értve ezalatt tartalmi) vizsgálata, hanem csak a jogszabály által meglehetősen szűkre szabott formai kontroll, ez magyarázatot adhat az ügyintézés radikális lerövidítésére. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy bár az eljárási határidő felgyorsul, az ügyintézés mindenképpen egy zökkenőmentesen működő informatikai rendszert igényel, nagy hátrányt jelent ebben az esetben a technikának való teljes kiszolgáltatottság.
Az eljárásra meghatározott törvényi határidő elmulasztása nem eredményezi automatikusan a bejegyezni kért cég kérelmének elfogadását. A Ctv. 48. §-ának (8) bekezdése szerint ha a cégbíróság az (5) bekezdésben foglalt - 1 órán belüli - döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.
Figyelemmel az elektronikus cégeljárás kizárólagosságára és kétirányúságára (azaz az elektronikus ügyintézés nemcsak a kérelmező, hanem az eljáró cégbíróság vonatkozásában is érvényesül) a Ctv. 39. § (2) bekezdése értelmében a bejegyzési (változás bejegyzési) eljárások során hozott végzések jogi képviselővel történő közlése is elektronikus úton történik. Ha a cégbíróság a kérelemnek helyt ad, úgy az elektronikus okirat formájában meghozott végzést - annak megállapításával, hogy ellene fellebbezésnek nincs helye - közli a fél jogi képviselőjével. A bejegyző végzés alapjául szolgáló elektronikus cégiratokat elektronikus bejegyzési záradékkal kell ellátni, mely tartalmazza a bejegyzés tényét, a bejegyző végzés számát és keltét, és azt minősített elektronikus aláírással, illetve az azon elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. A bejegyző végzés közlésével egyidejűleg a cégbíróság a záradékkal ellátott cégiratokat a társaság jogi képviselőjének megküldi.16 Ha a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolást küld a hatóság részére, úgy a visszaigazolásban megjelölt időpontban a végzés kézbesítettnek minősül. Abban az esetben, ha a cégbíróság három munkanapon belül a jogi képviselőtől nem kap visszaigazolást, akkor a végzést írásban is köteles megküldeni.
A hivatalos iratok kézbesítésének ezen formája a jogalkotó szándéka szerint mind az igazságszolgáltatásban, mind pedig a közigazgatási eljárásokban meggyorsítja a részvételt. Az elektronikus kézbesítés lényege, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszerén keresztül kézbesített iratokhoz meghatározott joghatás fűződik. A feladó egyrészt hitelt érdemlően szerez tudomást az elküldött elektronikus iratok kézbesítéséről (átvételéről), másrészt az iratok át nem vétele esetén megállapítja a kézbesítési vélelem beálltát. A Szolgáltatóhoz egy internetes regisztrációs folyamattal lehet kapcsolódni, ekkor a kérelmező felhasználó elektronikus kézbesítési tárhelyhez jut hozzá. Ez hasonlít egy hagyományos értelemben vett postafiókhoz, viszont ezzel ellentétben az az előnye, hogy a címzett a szokásos postai úthoz képest rövidebb időn belül szerez tudomást a hivatalos szervek döntéseiről.17
A Ctv. 48. §-ának (7) bekezdése alapján a bejegyzési kérelem kizárólag az alábbi okok valamelyikére történő hivatkozással utasítható el:
1. a jogi képviselő meghatalmazása nem jogszerű;
2. a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, ideértve azt az esetet is, ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselő nyilatkozatát a bejegyzett adatokra vonatkozó iratok ellenőrzésének megtörténtéről;
3. a kérelmező elmulasztotta a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében meghatározott valamely irat benyújtását;
4. ha a cég elnevezése nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek (ide nem értve azt az esetet, ha a kérelmező élt az előzetes névfoglalással);
5. az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.18
Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten - melyre csak egy alkalommal van lehetőség - kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. A korábbi eljárás során benyújtott okiratokat - ideértve az illeték megfizetéséről szóló igazolást is - ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. § (3) bekezdése szerint az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban lerovandó eljárási illeték 15 000 Ft. A Ctv. 37. § (4) bekezdése értelmében az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően, a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illetékbevétele számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár - a bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással ellátott kérelmére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni - egy munkanapon belül elektronikus úton fokozott biztonságú aláírással ellátott igazolást küld.19
Az eljárási illeték összege a választott cégformától független. Ezt összehasonlítva a nem egyszerűsített cégeljárásban lerovandó illetéket és a közzétételi eljárás szolgáltatási díját megállapítható, hogy az egyszerűsített cégeljárás anyagilag jóval kisebb terhet jelent a kérelmezőnek. Amennyiben azonban megállapítást nyer, hogy a kérelem az egyszerűsített cégeljárás lefolytatására nem nyújt lehetőséget és a cégbíróság az általános szabályok alkalmazására tér át, az illeték összegének kiegészítésére felhívást bocsát ki az ügyfél felé.
A cégbíróság az egyszerűsített cégeljárásban előterjesztett kérelmet - noha hiánypótlási felhívás kiadásának nincs helye - érdemi vizsgálattal bírálja el, így a kérelem elutasítása esetén az eljárási illeték visszaigénylésére nincs lehetőség.
Az elektronikus közigazgatási eljárások és a jelen tanulmányban tárgyalt egyszerűsített cégeljárás mindenképpen szükséges napjaink társadalmában ahhoz, hogy az információk áramlása és áramoltatása a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb legyen. Sokkal kényelmesebb egy cégalapítást otthon a fotelben ülve, zenét hallgatva, kényelmesen elintézni, mint hatalmas papírhalmokkal a cégbíróságra szaladgálni, nem kímélve meg magunkat az állami bürokrácia mindennemű hátrányától. A statisztikák szerint az egyszerűsített cégeljárás bevezetésével sikerült a cégbíróságot mentesíteni az adminisztratív terhek alól; a Ctv. módosításával egyébként nem is titkoltan ez volt a jogalkotó egyik fő célja.
Jelen tanulmányban nem volt célom az egyszerűsített cégeljárás szabályainak teljes körű elemzése; úgyszintén nem állt szándékomban állást foglalni a hatályos szabályozás mellett, sem ellene. Kizárólag arra szerettem volna ráirányítani a figyelmet, hogy a munka gyorsítása érdekében a cégeljárás sem nélkülözheti az elektronikus formában történő ügyintézést. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a társaságok élnek mindazokkal az előnyökkel, amelyeket az egyszerűsített cégeljárás nyújt: egyszerűség, költséghatékonyság, rövid eljárási határidők. Az informatika jelenlegi rohamtempóban való fejlődése esetén így nincs kizárva a közigazgatás minden területén az eljárás kizárólagosan elektronikus formájúvá egységesítése és a munkafolyamatok teljes körű, számítógépek által történő automatizálása sem. ■
JEGYZETEK
1 Jelen írásban a cég, társaság, vállalkozás stb. megjelölés alatt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Gt.) szabályozott társasági formákat értem.
2 Lásd az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK Irányelv az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről.
3 Lásd az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 15-i 2003/58/EK Irányelv a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK Tanácsi Irányelv módosításáról.
4 Lásd 2001. évi XXXV. törvényt az elektronikus aláírásról; 2003. évi LXXXI. törvény az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus megismeréséről; 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól; 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról; 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről; 25/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégeljárásban és más cégügyekben az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről; 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről; 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről; 78/2010. (III. 25.) Kormányrendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól.
5 Bár szűk látókörű jogpozitivista szemlélet, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy a jogi képviselő nem arról nyilatkozik, hogy vizsgálata eredményeként a kontrollált iratokat jogszerűnek találta, hanem csak a vizsgálat lefolytatásának tényét rögzíti. Célszerű volna a szerződésmintába egy olyan fordulat beemelése, amelyben a jogi képviselő arról nyilatkozik, hogy a csatolt mellékletek és egyéb okiratok vizsgálatát teljes körűen elvégezte, és azok a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelnek.
6 Az elektronikus aláírás részletes szabályairól lásd a 2001. évi XXXV. törvényt az elektronikus aláírásról.
7 Ctv. 25. § (1) bekezdésének e) pontja
8 Lásd BH 2010.128
9 Lásd a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2008. (IV. 28.) sz. határozata (kollégiumi véleménye) az elektronikus cégeljárásban benyújtandó okiratok kötelező alakiságairól
10 Lásd uo.
11 Természetesen az elektronikus akta alkalmazása az eljárás másik résztvevőjére, a cégbíróságra is vonatkozik. A cégbíróság - a kérelmezőhöz hasonlóan - szintén elektronikus dokumentum és "csomagolt fájlok" továbbításával tartja a kapcsolatot az ügyféllel.
12 Lásd 2008. évi XXX. törvény 60. §-a.
13 Egy példa a gyakorlatból: a cégbíróság az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban nem vizsgálhatja a bejegyezni kért tagváltozás alapjául szolgáló üzletrész-átruházási szerződés jogszerűségét, ez a jogi képviselő hatáskörébe tartozik. Lásd BDT 2010.2180
14 Az Ütv. 26. §-a értelmében az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia. A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
15 Nem felel meg a cégkizárólagosság követelményének az olyan cégnév, amelynek más cég nevétől való megkülönbözetéséhez speciális nyelvi, vagy egyéb ismeretek szükségesek. Lásd BDT 2009.2096
16 Lásd a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 61/C. § (1)-(2) bekezdéseit. Hatályos 2008. július 1. napjától.
17 Lásd a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvényt.
18 A taxatív felsorolás egyben azt is jelenti, hogy a cégbíróság által bármely más elutasítási indok alkalmazása törvénysértő.
19 Az illeték megfizetésének igazolása a korábbiakban hivatkozott Ctv. melléklet szerint természetesen a bejegyzési kérelemhez csatolandó dokumentumok egyike.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közszolgálati alkalmazott, a tanulmány lezárásakor az APEH ÉMRFI Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztályának jogász munkatársa.
Visszaugrás
