Megrendelés

Gál Judit: Fizetésképtelenségi, cégjogi és a jogi személyek működését érintő szabályok a veszélyhelyzet megszűnése után - II. rész (CH, 2020/8., 1-2. o.)

3. A jogi személyek működésének specialitásai

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020.évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 105. §-a kimondja, hogy a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és nem jogi személy szervezetekre (a Tv. szóhasználatában egységesen: jogi személyekre) vonatkozó, Ptk.-ban és más jogszabályokban írt rendelkezéseket a jövőben a Tv. előírásaiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy szükség esetén akkor is a Tv. szabályai szerint tartható meg a legfőbb szerv ülése vagy tehető meg a jognyilatkozat, ha az elektronikus kapcsolattartást vagy például az ülés tartása nélküli határozathozatalt egyébként a jogi személy létesítő okirata nem szabályozza. (Természetesen, ha a járványügyi korlátozások ellenére is megtartható a legfőbb szerv ülése - például, mert együttlakó tagok által alkotott családi cégről van szó -, akkor értelemszerűen szükségtelen a Tv. szabályainak alkalmazása, mert a "hagyományos" módon hozható meg a legfőbb szervi döntés.)

A Tv. kisegítő szabályozást nyújt, azt kívánja elérni, hogy a jogi személyek működése akkor is biztosítható legyen, ha a kijárási korlátozások vagy az országhatárok lezárása miatt ismét akadályokba ütközne a jogi személyek döntéshozatala, illetve a kapcsolattartás.

3.1. A jogi személy döntéshozó szervének működése

A Tv. a járványügyi helyzet korlátozásai közepette a legfőbb szerv valóságos összehívása helyett központilag rendszeresíti annak két további módját. A legfőbb szerv ülése szükség szerint megtartható, illetve a döntések meghozhatóak a 106. § (1) bekezdése szerint

a) a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével, vagy

b) ülés megtartása nélküli döntéshozatallal is.

Az elektronikus hírközlő eszközzel történő ülés tartásához tehát nem szükséges, hogy azt előzetesen a létesítő okirat szabályozza, minimális feltételeit és az alkalmazhatóságára vonatkozó törvényi felhatalmazást a Tv. tartalmazza. A 106. § (2) bekezdése - példálózó jelleggel - az a) és a b) pont esetkörére is jogszabályi lehetőséget nyújt, és különösen akkor ajánlja igénybevételüket, ha a tagok nagy száma (vagy más, a járványügyi helyzetből adódó korlátozás) miatt "rendes" legfőbb szervi ülés megszervezésére nincs lehetőség.

Külön kiemeli a jogalkotó, hogy az elektronikus döntéshozatal akkor is alkalmazható, ha a tagok egy része személyesen részt tud venni a határozathozatalban, míg más tagok számára ez (például az országhatárok lezárása, vagy a kijárási tilalmak, korlátozások folytán) ez nem lehetséges.

Kimondja a 106. § (3) bekezdése ugyanakkor azt is, hogy a b) pont szerinti (ülés tartása nélküli) döntéshozatal jogintézménye nem választható akkor, ha jogszabály az adott jogi személy döntéshozó szervének ülésére a nyilvánosság biztosítását írja elő. Az ilyen, transzparenciát elváró jogi parancsot - annak garanciális indokai folytán - még a járványügyi helyzet specialitásai sem írhatják felül.

A Tv. 107. §-a szabályozást tartalmaz arra az esetre, ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus eszköz igénybevételével történő ülésezésre, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalra nem tartalmaz szabályokat.

Ilyenkor - ha a járványügyi helyzet miatt a jogi személy a "rendes" legfőbb szervi ülés helyett mégis kénytelen a fenti két módszer valamelyikét alkalmazni ahhoz, hogy működőképessége fennmaradjon - a Tv. néhány alapvető előírást ad. Nem szabad elfelejteni azonban a Ptk. vonatkozó szabályozását sem. A Tv. felülírja ugyan a Ptk. 3:91. § (2) bekezdésének tilalmát, azonban csak arra az esetre, ha a legfőbb szerv ülése a "hagyományos" módon (vagyis a létesítő okiratban előírtak szerint) nem tartható meg. Ha ennek a tagok tartózkodási helye, illetve az eset összes körülménye szerint nincs akadálya, akkor értelemszerűen a Tv. különleges felhatalmazást adó rendelkezéseinek alkalmazása nem jöhet szóba.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére