Megrendelés
Sportjog

Fizessen elő a Sportjogra!

Előfizetés

Bella Dániel: Beszámoló a XX. Országos Sporttudományi Kongresszus Sport és társadalom szekciójának sportjogi témájú előadásairól (SPO, 2023/2-3., 58-60. o.)

A jubileumi XX. Országos Sporttudományi Kongresszus megrendezésére 2023. május 31. és június 2. napja között került sor Veszprémben. A kongresszus főszervezője a Magyar Sporttudományi Társaság volt, valamint az esemény társszervezőjeként a Pannon Egyetem vállalt szerepet. A háromnapos eseményen 20 szekcióban összesen több mint 160 előadást tartottak meg.

A kongresszus első napjának megnyitóját követően az érdeklődők egy prekonferencián vehettek részt, mely a Sport/Környezet - Védelem címet viselte. A Pannon Egyetem számára kiemelten fontos a fenntartható fejlődés, a körforgásos gazdaság kérdései, valamint a környezetvédelem is, ezért nem meglepő, hogy a hallgatóság ezen témakörökben is nívós szakmai előadásokat hallhatott. Az összesen öt előadásból álló szekció során megosztották kutatási és vizsgálati eredményeiket többek között prof. dr. Gelencsér András a Pannon Egyetem rektora, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, a MOB tiszteletbeli elnöke, a Nemzet Sportolója, valamint Kelemen Árpád, Németh Ákos és dr. Dosek Ágoston.

A prekonferenciát követően megkezdődtek a három napon át tartó szekcióülések, melyek előadásai lefedték a sporttudomány teljes területét. Az összesen 20 szekcióból álló kongresszuson a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatói és hallgatói is részt vettek, mely során a Sport és Társadalom "P" szekcióban tartották meg sportjogi témákban előadásaikat.

I. Doppingvétség elkövetésével összefüggő sportjogi és etikai kérdések[1]

Vajon a sportolók meghaladták már az ember által elérhető sportteljesítmények felső határát? - fogalmazta meg kérdését Gáspár Bettina előadása felvezetéseként. Dr. Szekeres Diánával készített közös kutatásának előzményeként fogalmazódott meg problémafelvetésük, melynek apropóján az emberi teljesítmény és az élsportban egyre gyakrabban megjelenő doppingvétség összefüggéseit vizsgálták. A téma kiváltképp aktuális, hiszen az eredmények elérése, a rekordok minden áron történő megdöntése, új csúcsok beállítása a sportvilágot érintő kulcsfontosságú kérdés, megoldásra váró probléma. Az előadás célja volt a sport egyik legfontosabb alapelve, a fair play bemutatása. A szerzők a kutatásukat hazai és nemzetközi doppingügyek vizsgálata mentén mutatták be, melyben mind a hazai, mind pedig a nemzetközi doppingellenes küzdelmet folytató, és azokat szankcionáló szervezetek (pl.: WADA, MACS, CAS, Európa Tanács) tevékenységeit is prezentálták.

Célul tűzték ki továbbá azt is, hogy magyar és nemzetközi, nagy médianyilvánosságot kapó doppingvétségeket és azok szankcionálását bemutassák a folyton változó jogszabályi környezetben. Ezenfelül a megelőzés, valamint a prevenció kérdése is fontos részét képezte munkájuknak.

Mint az köztudott, a folyton változó jogi környezetben a vétségek következményei, valamint a retorzió mértéke a változásnak megfelelően formálódnak.

Az idő múlásával a rohamosan változó világunkban, az orvostudomány és a technológia fejlődésével újfajta teljesítményfokozó szerek is megjelennek, melyre mind a jogszabályalkotóktól, mind az ellenőrzéssel megbízott szervezetektől gyors reakciót és megfelelő szabályok meghozatalát igényli. Első hipotézisükben a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a doppingvétségek elkövetésének időpontjában fennálló, valamint az aktuális jogszabályi eltérések etikai aggályokat vethetnek-e fel. Ennek vizsgálata érdekében különböző esettanulmányokat boncoltak.

Kardinális kérdés továbbá a második hipotézisben megfogalmazott elgondolás, miszerint azon sportolók, akiket korábban doppingvétség elkövetéséért különböző mértékű eltiltással sújtottak, vajon eltiltásukat követően is a fair play szellemével ellentétesen fognak-e cselekedni, vagyis újból elkövetnek-e doppingvétséget.

Ehhez kapcsolódik a harmadik, egyben utolsó hipotézis - mely triviális kérdésnek tűnhet -, hogy a doppingvétség beigazolódását követően, a szankcionálás részeként eredményeiktől megfosztják-e a sportolókat.

Az előadás lezárásaként meghatározásra került, hogy a szüntelen, rohamos léptekben változó, egyre növekvő számú ügy és a sportvilág további kihívásai (pl.: nemiség, egészségkárosodás, gyermekek védelme) a jogalkotóktól is folyamatos éberséget, naprakész tudást igényel.

- 58/59 -

II. Sportetikai és gyermekvédelmi szabályozás versus szabályalkotás mint jelzőrendszeri, jelzési kötelezettség[2]

Napjainkban a gyermekvédelem kérdésköre kiemelt figyelmet kap a digitalizáció fejlődésével, az innovációk megjelenésével. A fiatalok folyamatos és egyre növekvő veszélynek vannak kitéve. Az élet számos területén, így a sportban is szembesülhetünk a gyermekvédelmet érintő problémákkal. Ahogy prezentációjában Szekeres Diána bemutatta, a gyermekek veszélyeztetettsége, esetleges bántalmazása esetén a Gyvt. 2. és 17. §-a alapján a gyermekek védelme érdekében kötelesek jelzéssel élni meghatározott intézmények és bizonyos személyek, ugyanakkor ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet és élnie szükséges.

Elhangzott továbbá, hogy a sportolókra nemcsak a gyermekek, hanem a társadalom jelentős része is példaképként tekint, ezért is fontos, hogy a sportszakemberek miként cselekednek, hogyan nyilvánulnak meg a mindennapi életük során is. Megfigyelhető, hogy a sportszakemberek által elkövetett negatív cselekmények a hazai média számára is valós hírértékkel bír, mindinkább reflektorfénybe kerül. Például jelentőséggel bír a társak és az ellenfél tisztelete, fair play, pozitív környezet kialakítása és megtartása, a tudás legjavának adása, a deviáns viselkedés kerülése, valamint a példamutató magatartás minden körülmények között.

A sportjog sajátos, jellemző szabályozási jegyekkel rendelkezik magyar vonatkozásait tekintve, az Európai Sport Charta, Sport Etikai Kódex is áthatja. A 2004. évi I. törvény azonban nem rendelkezik az 1997. évi XXXI. törvényben foglalt jelzőrendszeri kötelezettségről, a szerző ezen törvény integrálásának szükségességére hívta fel nyomatékosan a hallgatóság és egyúttal a jogalkotó figyelmét is.

Prezentációjában kitért arra, hogy fontos szerepe van az országos sportági szakszövetségek gyermek- és etikai kódexeinek. Példaként említette, a Magyar Úszó Szövetség átgondolt, más sportágakban is alkalmazható szülői, sportolói és sportszakemberei részére szánt magatartási kódexeit, valamint a gyermekvédelmi felelős intézményét. Mindemellett hivatkozott arra is, hogy az Európában alkalmazott joggyakorlatok is átvehetők lehetnének a hazai gyakorlatba.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére