Az elmúlt években a magyar jogrendszer főbb anyagi jogszabályait új törvénykönyvek váltották fel, más jogterületek átfogó módosítása tekintetében a kodifikációs munka jelenleg is zajlik. A polgári eljárásjogászok körében már tíz évvel ezelőtt megérett a gondolat, hogy a mára már számos jelentős novelláris módosításon átesett polgári eljárásjogi kódex megújítása szükséges.[2] 2013-ban a Kormány is állást foglalt a kérdésben, ugyanis felhatalmazása alapján, 2013 őszén a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság a polgári eljárásjog átfogó korszerűsítésének érdekében megkezdte munkáját,[3] melynek eredményeként 2015. január 14-én a Kormány elfogadta a Kodifikációs Főbizottság (a továbbiakban: Főbizottság) által kidolgozott, az új polgári perrendtartás koncepcióját[4] (a továbbiakban: Koncepció).[5] A csoportos perlés hazai bevezethetőségének kérdése megelőzte a Koncepciót: 2009 decemberében egyéni képviselői indítványra[6] tárgyalt az Országgyűlés egy módosító javaslatot, melyet azonban a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a Parlamentnek. Ezt követően a csoportos perlés hazai eljárásjogi szabályozásának megteremtése pár évre "feledésbe merült". A kodifikáció során a Főbizottságnak lehetősége volt megvizsgálni különböző jogrendszerek eljárásjogi szempontból sajátos jogintézményeit is a hazai recepció bevezethetősége céljából. Az ismertetni kívánt kötet e gondolat mentén - többéves kutatási munka eredményeként - született. A monográfia már a címében is utal a megírásának céljára: a jogintézmény magyarországi átvételének megvalósítására vonatkozó Összehasonlító vizsgálat, az angolszász jogrendszerben meghonosodott class action (komplex perlekedés) amerikai eszközének ismertetése, annak előnyeit és hátrányait is elemezve.
A szerző az amerikai típusú csoportos perlés témakörét 2010-től kutatja, melynek eredményeit az elmúlt években számos alkalommal magyar[7] és angol nyelven[8] egyaránt publikálta, illetve megosztotta nézeteit, álláspontját szakmai konferenciákon is. Az ő nevéhez fűződik az "osztályos kereset" fogalmának magyarországi bevezetése is, amelyet az európai gyökerű - és hibás[9] - fogalmával szembeállítva használt. Ennek a kutatómunkának az összefoglalására vállalkozott a bemutatott műben, amely alapvetően két részre tagolódik: az első rész a kollektív igényérvényesítés amerikai eszközeinek bemutatása, melyet a magyarországi "átültetéséhez"
- 72/73 -
szükségesnek ítélt, a csoportos igényérvényesítés bevezetéséhez szükséges fogalmak és eljárási cselekmények áttekintése követ.
A kötet jelentős amerikai bírósági esetjogot dolgoz fel: annak főbb megállapításai kiegészülnek a hivatkozott amerikai eljárásjogi rendelkezésekkel. Külön kiemelendő, hogy a kötet egyes fejezeteiben megtalálhatóak a jogintézmény bevezetésének alapfeltevései, az esetleges aggályok, illetve iránymutatás annak megoldása felé.
A kötet első részében a class action fogalmával és annak hatásaival (társadalmi, közpolitikai, állami hatások, pénzügyi vonatkozások) ismerkedhet meg az olvasó (kiemelendő, hogy a hatások az alperesi, illetve a felperesi oldalra vetítve is ismertetésre kerülnek). A jogintézmény szempontjából vizsgálandó a class action hátrányos következményei az igazságszolgáltatás hatékonyságára, különösen a pervezetés bonyolultsága, az ügyhátralék, az alaptalan keresetektől való félelem, a tisztességtelen eljáráshoz való jog biztosítása, illetve a res iudicata tekintetében. A szerző véleménye szerint, ha megfelelően kiegyensúlyozza a jogalkotó és a bírósági gyakorlat, ez esetben a kollektív igényérvényesítés nem egyoldalú eszköze a felperesi jogérvényesítésnek, és az alperes számára is megfelelő lehetőségeket tartogat. Ekképp a jogintézmény hazai bevezetése során olyan szabályozási környezetet kell kialakítani, amely a felek anyagi jogának érvényesítését nem csorbítja. A képviselet is fontos kérdés, hiszen a class action során a saját és más anyagi jogi igényét is érvényesíti a reprezentatív fél a saját cselekményeivel, így e per a bírósághoz jutás egyik eszköze. A fogalmi áttekintést és az előnyök, illetve hátrányok felvázolását az amerikai jogszabályok ismertetése rész követ, az egyes eljárási cselekmények sorrendjében. A csoportper vonatkozásában az egyik legfontosabb előfeltétel a csoport megléte. A csoportperré minősítés törvényi előfeltételei az alábbiak: (i) olyan jogi vagy ténybeli kérdések, melyek jellemzően egy adott osztálynyi hasonló helyzetben lévő személyeket érintenek, (ii) akiknek pertársaság formájában való kapcsolása nem praktikus vagy kivitelezhetetlen, (iii) akiknek az érdekei megfelelően képviseltetnek, (iv) olyan személy által, akiknek követelései vagy védekezése az adott osztály tekintetében tipikus. Ezek az előfeltételek: a számosság, a közös jog- és ténykérdés és a tipikusság együttesen vizsgálandó feltételek, a kérelem csoportperként történő befogadhatóságának feltételei. A class action számos altípusa is bemutatásra kerül a kötetben. A szerző felvázolja a class action perek alapjogi vonatkozásait is: a tisztességes eljárással kapcsolatos kérdéseket, illetve az egyes eljárási cselekmények és annak alkotmányos vonatkozásait is (pl. az értesítés alkotmányos követelményei).
Ahogyan a szerző több alkalommal utal rá, kétségtelen, hogy a leggyakrabban e perek anyagi vonatkozásait szokták negatív példaként (már-már elrettentésként) említeni. Az ilyen típusú eljárásokban olyan kis pertárgy értékű a követelés, hogy a sérelmet szenvedett fél egyedi eljárásban nem terjesztené elő, azonban csoportba szerveződve már megéri az igényét érvényesíteni. Emellett jelenik meg költségviselés amerikai típusa, mely kedvezett a class action egyik legnagyobb hibájának nevezethető ügyvédi díjazásnak, hiszen az nem gyakran a megítélt kártérítés mértékéhez képest túlzott mértékű.
Eljárásjogi szempontból kiemelt jelentőségű, hogy e perekben hozott ítéletek, illetve adott esetben az egyezség hogyan fejti ki joghatását: a res iudicata az alapul fekvő vitára terjed ki, amelynek érvényesítésére a feleknek a bírósági eljárásban nyílt lehetőség. Alapvetően a class action a csoporthoz tartozás tekintetében két modellt (opt-in és opt-out) különböztet meg, amely kihat az egyezségkötésre, illetve az ítélet jogerejére is. A csoportból való kilépés (opt-out) esetén a fél a potenciális hátrányokon túl, a lehetséges előnyöktől is elesik. A csoportképzés tekintetében eljárásjogi szempontból hatalmas előnyökkel bír egy class action per: ebben az eljárásban hozott ítélet, illetve megkötött egyezség kötelező a csoport megnevezett, de a meg nem nevezett tagjaira is. A szerző álláspontja szerint az ilyen perben hozott ítélet, illetve megkötött egyezség biztos alapokon áll, az eljárási jogok megfelelően biztosítottak a fél számára.
A kötetben bemutatásra kerül a polgári eljárásjogi vetületek ismertetésén túl - más szabályokkal összefüggésben is - a tömeges perlés lehetősége. A szerző végigveszi a class action eljárás speciális típusait is: a tömeges kártérítést, az antitröszt ügyeket, a fogyasztói jogviszonyokkal kapcsolatos tömeges jogsértéseket. A monográfia teljeskörűségére tekintettel utal az amerikai jogrendszer más jelentősebb szabályaira, melyek összefüggésbe hozhatóak a tömeges perléssel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
