1. A szoftverekkel kapcsolatos szabályanyag jogtörténeti léptékkel nézve is nagyon fiatal anyag, ennek megfelelően viseli a kialakulatlanság jegyeit. A szoftverek jogi védelme, több-kevesebb jogelméleti vita után, a szerzői jog körében valósult meg. Korábbi szerzői jogi törvényünk végrehajtási rendelete - amely példálózó felsorolást adott a szerzői jogvédelem alá eső művekről - terjesztette ki a jogszabályi védelmet a számítógépes programalkotásokra. Korunk technikai fejlődésének e téren bekövetkezett robbanásszerű fejlődésére tekintettel a hatályos szerzői jogi törvény megalkotásakor már nem lehetett megkerülni a szoftverrel kapcsolatos szabályanyag törvényi szintű szabályozásának hogyanját. Az új szerzői jogi törvényünk immáron megújult keretek között, törvényi szinten rendelkezik a szoftverekre vonatkozó normákról, jelzi a jogintézmény fontosságát és specialitását az is, hogy a törvényen belül külön fejezet foglalkozik a komputer-programokkal kapcsolatos problémák rendezéséről.
A szellemi alkotások napjainkban gyakran változó jogterületén a szerzői jogi törvény megalkotásakor a hazánkban bekövetkezett gazdasági és társadalmi változásnak köszönhető technikai fejlődésen túl, eleget kellett tenni a jogalkotóknak a nemzetközi jog által elvárt követelményeknek. Hazánk a korábbi szerzői jogi törvény megalkotását követően olyan nemzetközi egyezményekhez csatlakozott, melyeknek szabályai ma már alapszabálynak tekintendők a nemzetközi jog és kereskedelem területén. Az Európai Közösségekhez való csatlakozási szándékunkra tekintettel szintén eleget kellett tenni néhány jogszabályi követelménynek. Ezek tükrében vizsgálom meg a magyar szabályozást a számítógépes programalkotások tekintetében.
2. A szoftverek szabályozása területén négy fontos nemzetközi jogforrás játszott kulcsfontosságú szerepet a szabályozás folyamán. Időben első, mérföldkőnek számító nemzetközi jogforrás az 1975. évi 4. törvényerejű rendelet amely az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény Párizsban, az 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetéséről rendelkezett. Ebben a jogrendszerünk szerves részét képező jogforrásban a jogalkotók még nem rendelkeztek kifejezetten a szoftverek jogi védelméről, hiszen a jogszabály megalkotásakor ez a jogintézmény nem állt az elméleti vizsgálódások középpontjában, azonban a következőkben említésre kerülő jogszabályok mindegyike az ezen egyezményben foglaltak szerinti védelemben kívánja részesíteni a szoftvereket. A következő nemzetközi jogforrás ezen a téren a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti Megállapodás a szellemi tulajdonról, amely szintén fontos szabályokat tartalmaz.[1] A GATT Uruguay fordulóján elfogadott Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény, melynek keretében az Egyezmény 1/c. mellékletében létrejött és az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett megállapodás a szellemi alkotások kereskedelmi vonatkozásairól szintén tartalmaz a szoftverekre vonatkozó szabályokat. A fenti, jogrendszerünk részét képező jogszabályok mellett van még egy olyan jogszabály, amely bár nem bír közvetlen kötelező erővel, figyelembevétele a jogszabályalkotás során ajánlott volt, tekintettel az Európai Közösségekhez való csatlakozási szándékunkra. A másik döntő érv az 1991. május 14-i, 91/250 (EGK) számú Irányelv[2] normáinak figyelembe vétele mellett az, hogy az irányelv megalkotásakor a szakemberek a nyugat-európai jogfejlődési tendenciák alapján, a Közösségeken belüli eltérő jogrendszerek normáinak összeegyeztetésére törekedtek.
3. A jogrendszerünk részét képező jogforrások a szoftverekkel kapcsolatban általánosan elfogadott garanciális szabályokat rögzítenek. A Berni Uniós Egyezmény a szerzői jogok kapcsán a következőket rendeli el. A tagok alapvető jogosultságaként rögzíti, hogy az Unió tagjainak joguk van úgy rendelkezni, hogy az irodalmi és művészeti művek, illetőleg ezek egy vagy több csoportja csak akkor részesül védelemben, ha rögzítve van. Az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül az eredeti művel azonos védelemben részesül a fordítás, az adaptálás, a zenei átírás és irodalmi vagy művészeti műnek másfajta átdolgozása. A védelmi kört a jogszabály az anyagok kiválasztására és elrendelésére
- 53/54 -
tekintettel a gyűjteményes művekre is kiterjeszti. Ezek az alapvető kérdések a szoftverek szabályozása kapcsán megjelentek a szabályozandó jogterület sajátosságainak megfelelő formában.
A korábban már megemlített USA és Magyarország közötti Megállapodás a védelemben részesülő művek felsorolása során külön nevesíti a számítógépi programalkotásokat, bármely módon, akár forráskódban, akár tárgyi kódban rögzítettek is (beleértve a felhasználói programokat és operációs rendszereket egyaránt), valamint a számítógéppel vagy a számítógép segítségével alkotott műveket, és mindezeket az irodalmi alkotásokat az 1975. évi 4. tvr. alapján megillető oltalomban rendeli részesülni.
A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény a szoftverek fogalmát közelebbről is körülhatárolja. A WTO Egyezményben a számítógépes programok a Berni Konvenció (1971) szerinti irodalmi művekként akár forráskód akár tárgyi kód formában védettek. Ezen túlmenően védettnek nyilvánítja azon adatállományokat vagy más anyagokat, akár gép által olvasható akár más formában, amelyek tartalmuk kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotások. Ez a védelem, amely nem terjed ki magára az adatra vagy anyagra, nem károsíthat magán az adaton vagy anyagon fennálló semmilyen szerzői jogot.
A nemzetközi jogszabályok gondos figyelmet fordítanak arra, hogy az e téren szükséges összhang biztosított legyen a jogszabályok között. Azt, hogy konkrétan mit is jelent a Berni Unióban biztosított védelem, azt, hogy milyen körre terjed ki a továbbiakban az egyes szabályok ismertetése során fogom részletezni.
A fenti jogszabályi felsorolásból nem hiányozhat az Európai Közösségek idevágó Irányelvének a meghatározása sem. Az Irányelv a szoftver fogalmának meghatározása során szintén visszautal a Berni Unióra, ezen túlmenően kimondja, hogy a védelem a komputer-programok minden kifejezési formájára érvényes. Azok a gondolatok és alapelvek, amelyek komputer-program bármely elemének alapjául szolgálnak, beleértve az interface alapjául szolgáló elképzeléseket és alapelveket is, nem részesülnek az Irányelv alapján szerzői jogi védelemben. A komputer-programok akkor esnek védelem alá, ha abban az értelemben eredeti művek, hogy a szerző saját szellemi alkotásának eredményei. Az oltalomképesség meghatározásához semmi egyéb kritérium nem alkalmazható.
A magyar szerzői jog szerint védelemben részesül a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. Ennél közelebbi meghatározást a szerzői jogi törvény nem ad. Negatív oldaláról megközelítve a kérdést a magyar jogszabály kizárja az ötleteket, elveket, elgondolásokat, eljárásokat, működési módszereket vagy matematikai műveleteket általánosságban az oltalom köréből, a szabályozás speciálisan a szoftverre vonatkoztatva következetesen kizárja a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletet, elvet, elgondolást, eljárást, működési módszert vagy matematikai művelet is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
