Az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepe alkalmából, a köztársasági elnök megbízásából kitüntetéseket adott át Tuzson Bence igazságügyi miniszter hétfőn Budapesten.
Hangsúlyozta: olyan embereknek nyújtja át az elismerést, akik nem csupán komolyan veszik a jogot, de azt is tudják, hogy a jogelveket az igazságkereső emberekért alkották.
Felidézte, hogy Szent István alkotta meg alkotmányosságunk és jogrendszerünk alapját. Ennek nyomán jutottunk el oda, hogy ma már egy olyan stabil, egységes jogrendszerben élünk, ami Magyarország fejlődését szolgálja.
Amikor a magyar államiság ezeréves fennállására emlékezünk azokról a "zászlóvivőkről" is meg kell emlékeznünk, akik saját területükön nagyot képesek alkotni - mondta Tuzson Bence.
A miniszter a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adta át Kalina Józsefnek, a Fővárosi Törvényszék nyugalmazott tanácselnökének, Mesterházy Istvánnak, a Zalaegerszegi Törvényszék nyugalmazott tanácselnökének, Molnár Józsefnek, a Fővárosi Ítélőtábla bírájának és Tománé Szabó Ritának, a Miskolci Törvényszék nyugalmazott bírájának.
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült Fekete Ildikó Katalin, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, Harter Mária Aranka, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, Sebe Mária, a Kúria nyugalmazott tanácselnöke és Paczolayné Szilágyi Erzsébet, a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának nyugalmazott bírája.
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést vehette át Stefáni Károly, ügyvéd, a Magyar-Francia Kereskedelmi és iparkamara igazgatótanácsának tagja, a Magyar Kereskedelmi és iparkamara választottbírája. Továbbá a miniszter Deák Ferenc-díjat adományozott Salgó László Péter közigazgatási államtitkárnak.
2023. szeptember 22.
A szuverenitás védelmét nevezte tárcája egyik legfontosabb feladatának Tuzson Bence igazságügyi miniszter csütörtökön Miskolcon, egy szakmai találkozón.
Az igazságügyi Minisztérium (IM) előtt álló feladatokról, különös tekintettel az áldozatsegítésre címet viselő fórumon a politikus a szuverenitás fontosságával kapcsolatban megjegyezte, hogy a nemzetközi politikában korábban az erős államok határozták meg a kis államok mozgásterét; ez alól kezdetben "üdítő kivételt" jelentett az Európai Unió, amely igyekezett a kis államok érdekérvényesítését biztosítani.
"A világ természetes rendje azonban nem változott meg. A külpolitikának az a vetülete, hogy a nagy országok diktálhassanak, állandóan megjelenik különböző viszonyrendszerekben, így az Európai Unióban is" - mondta a miniszter, aki szerint a szuverenitás védelmének kérdése "nemcsak minket, hanem az összes államot érintő kérdés". "Azt látjuk, hogy az európai jog nagyon erőteljesen megpróbál behatolni azokra a területekre is", amelyeken nincs keresnivalója az unió alapszerződése és az abból eredő egyéb szerződések alapján.
Kijelentette: nagyhatalmi és ideológiai érdekek is megjelennek az európai térben. A miniszter példaként az isztambuli egyezményt hozta, amivel - mint mondta - önmagában nem is lenne probléma, azonban vannak ideológiai elemek is benne, ami a genderideológiát tartalmazza.
A nő fogalmát például nem hagyományos, hanem társadalmi nemként határozza meg, ami "jó pár országban" elfogadhatatlan - fűzte hozzá.
Jelezte: Magyarország nem csatlakozott az egyezményhez, az unió viszont éppen most, konszenzus nélkül csatlakozott; ennek az a következménye, hogy a magyar jogban nem érvényesül a genderideológia, de az európai jogot már köti. "Veszélyes tendencia ez, lopakodó jogalkotást jelent" -mondta.
"Óvok mindenkit, a nemzetközi térben is, hogy ezen az úton továbbmenjünk!" - fogalmazott Tuzson Bence.
Az IM jövőbeni feladatai között említette a jogalkotói szándéknak a joggyakorlatban való érvényesülése feltételeinek megteremtését. Ennek érdekében folyamatosan vizsgálják majd a kérdést, hogy kideríthessék: ha nem érvényesül a szándék, hol van a hiba. "Hosszas folyamatra számítok, de előremutató feladatnak tartom" - mondta.
A miniszter abból az alkalomból, hogy a tanácskozás után avatták fel a felújított miskolci Áldozatsegítő Központot, úgy fogalmazott: 2010 óta övezi fokozott figyelem a bűncselekmények áldozatainak segítését. Korábban az állt a büntetőügyek középpontjában, hogy elfogják a tettest, és megbüntessék - tette hozzá.
Nem foglalkoztak azzal, hogy kiszolgáltatott helyzetben vannak az áldozatok, és hogyan történhet meg a visszailleszkedésük a társadalomba, és hogy mindez csak komoly segítséggel lehetséges - fejtette ki Tuzson Bence.
Leszögezte, hogy az áldozatsegítés nem merülhet ki az anyagi megsegítésükben, jogi és lelki segítségre is szükségük van. "A beilleszkedésük, a bizalom újjáépítése nagyon fontos feladat" - mondta a miniszter.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei áldozatsegítés helyzetét és körülményeit Alakszai Zoltán főispán és Czinege
- 90/91 -
László vármegyei rendőrfőkapitány ismertette. Beszédüket követően felavatták az Áldozatsegítő Központ kibővített, új irodáját. Az ünnepélyes szalagátvágáson részt vett Tuzson Bence mellett Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő és Doszpoly Orsolya, a központ koordinátora.
2023. szeptember 22.
Első alkalommal adták át az állatvédelmi szakmai díjakat az Állatok világnapja alkalmából: az év állatvédő állatorvosa, jogásza, állatkerti szakembere, civilje és közéleti személyisége kategóriában tíz díjazott vehetett át elismerést szerdán Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter a díjátadó előtt tartott beszédében elmondta, hogy a kormány komolyan veszi az állatvédelmet, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az állatvédelemnek külön kormánybiztosa lett, Ovádi Péter személyében, aki elkötelezett ezen a területen. Hozzátette: az állatvédelem érdekében az elmúlt időszakban sok szabály változott, 2021-ben módosították a Büntető Törvénykönyvet, ami komoly szemléletváltást is jelent a büntetőjog területén.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormánynak kiemelten fontos az állatvédelem területén dolgozó szervezetek támogatása. Példaként említette, hogy a tavalyi évben 500 millió forinttal 187 szervezet támogatására volt lehetőség. Kitért arra, hogy az állatvédelem nagy társadalmi felelősségvállalást és társadalmi együttműködést feltételez. Előrelépésként említette a tavaly megrendezett Állatvédelmi Témahetet, amelyen a gyerekeket játékos tanulással ösztönözték az állatvédelemre. Tavaly 132 ezer gyerek vett részt az eseményen, idén már 220 ezer gyereket várnak a témahétre.
A törvényi szabályozás és a támogatás egyaránt fontos, de elkötelezett emberek nélkül ezen a területen nem lehet előre jutni. A jogalkotás száraz, így mindezt emberközelivé kell tennünk. Ehhez az összefogás mellett szemléletformálásra van szükség - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: még legalább tíz-tizenöt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy látványos eredménye legyen az állatvédelem területén végzett munkának.
Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos köszöntőjében arról beszélt, hogy az egész társadalom nyitott arra, hogy az állatvédelem ügye magasabb szintre kerüljön, és nagyon fontos, hogy elkötelezett emberek dolgozzanak ezen a területen. Példaként említette az állatorvosokat, a jogászokat, az állatkerti szakembereket és azokat a civil szervezeteket, amelyek harminc éve életben tartják az állatvédelmet, valamint méltatta azokat az ismert embereket is, akik felelősséget vállalva, közvetítő szerepet töltenek be a médiumokban.
Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány elnöke elmondta, hogy az idén februárban létrehozott alapítvány az Állatok világnapja alkalmából és hagyományteremtő szándékkal hozta létre az állatvédelmi szakmai díjat. Kiemelte, hogy az alapítvány tevékenységének középpontjában a hosszú távú, fenntartható állatvédelem kialakítása áll, amelyben az emberek védelme, az állatok számára a stabil környezet megteremtése és a gazdasági szempont is egyaránt fontos. Az alapítvány az állatvédelem társadalmi, szakmai és tudományos presztízsét szeretné megteremteni Magyarországon - hangsúlyozta az elnök. Mint mondta, ennek elismeréseként az állatvédelem területén végzett több évtizedes kiemelkedő munkáért adják át az elismeréseket.
Az év állatvédő állatorvosa díjat Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint Tóth Szabina egzotikus szakállatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ tanszéki állatorvosa vehette át.
Az év állatvédő jogásza elismerésben Paulovics Anita tanszékvezető egyetemi tanár és Nagy Csilla állatvédelmi szakjogász részesült.
Az év állatvédő állatkerti szakembere díjat kapott Sós Endre címzetes egyetemi docens, a Fővárosi Állat- és Növénykert vezető állatorvosa, valamint Schütz Éva egzotikus szakállatorvos, a Magyar Magánállatkertek Országos Egyesületének alelnöke.
Az év civil állatvédője elismerésben részesült Müller Roxána a 2017-ben alakult Bársonytalp a Cicákért Zala Egyesület vezetője, valamint Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány önkéntese.
Az év állatvédő közéleti személyisége díjat vehette át Benkő Andrea, a Kossuth rádió riportere, közéleti és portréműsorok, tudományos magazinműsorok szerkesztője, műsorvezetője, a Herman Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesület elnökségi tagja, valamint Istenes László, a TV2 mokka műsorvezetője, a Közös ügyünk az állatvédelem reggeli rovat vezetője, civil állatvédő, aki a közösségi médiában is rendszeresen szólal fel az állatok védelme érdekében.
A díjazottak az oklevél mellett egy Herendi porcelánvázát kapnak, illetve minden díjazott felajánlhat 100 kilogramm tápadományt egy civil állatvédő szervezetnek a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány jóvoltából.
2023. október 4.
A legfontosabb a biztonság, amelyet csak a békén keresztül lehet szavatolni, ezért Magyarország számára a legfontosabb a béke megteremtése - jelentette ki az igazságügyi miniszter Luxembourgban pénteken.
Tuzson Bence az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek tanácskozása szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: Magyarország kiáll mindazok mellett, akiket a közelmúltban fellángolt terrorizmus érintett. "Magyarország fontosnak tartja, hogy minden területen küzdjünk a terrorizmus ellen, ideértve az Európában fellángolt terrorizmust is" - fogalmazott a miniszter.
- 91/92 -
Az igazságügyi reformmal kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva Tuzson Bence úgy fogalmazott: "a vonatkozó tárgyalások Magyarország részéről sikeresek voltak, ezeket a kérdéseket Magyarországon lezártuk". Elmondta, hogy Magyarország az igazságügyi reformmal kapcsolatos összes intézkedést megtette, és megadta válaszait azokra a kérdésekre, amelyeket az Európai Bizottság előzetesen feltett. "Úgy gondoljuk, hogy nincsen akadálya annak, hogy azok a pénzek, melyek Magyarországnak kijárnak meg is érkezzenek" - fogalmazott.
A jogállamisági helyzettel kapcsolatos uniós vitával kapcsolatban az igazságügyi miniszter azt mondta, a labda már az Európai Bizottságnál van. Most a brüsszeli testületnek kell teljesítenie a kötelezettségeit. "Amit kértek tőlük, teljesítettük, de hangsúlyozni szeretnénk, hogy mi, magyarok csak olyan kéréseknek vagyunk hajlandók eleget tenni, amelyek a magyar érdekeket nem veszélyeztetik" - fogalmazott, majd hozzátette: bármely olyan kérést, amely a magyarok ellen szól, Magyarország soha nem fogja teljesíteni.
Az Európai Unió Tanácsának jövő év második felében esedékes magyar elnökségének céljaival kapcsolatban a miniszter azt mondta, legfontosabb Európa jogi versenyképességének megőrzése. "Prioritásunk, hogy Európa mind nemzeti szinten, mind uniós szinten jogi szempontból is versenyképes legyen. Arra szeretnénk tehát törekedni a magyar elnökség idején, hogy az unió versenyképességnek a jogi eszközeit megerősítsük" - tette hozzá az igazságügyi miniszter.
2023. október 24.
A legbüszkébbek arra lehetünk, ha embertársainkon tudunk segíteni - mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az igazságügyi Minisztérium (IM) évzáró áldozatsegítési konferenciáján csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető kiemelte: az áldozatsegítés nagyon nehéz munka, mert folyamatosan újratermeli saját magát, sosincs vége. "Akik ezzel foglalkoznak, különleges emberek. Olyan különleges emberek, akik elkötelezettek, mert ezt a munkát elkötelezettség nélkül, hivatástudat nélkül nem lehet végezni" - fogalmazott, hozzátéve: az áldozatsegítő központokban a bajba jutottak nemcsak gyors anyagi segítséget, de pszichés támogatást is kapnak, hogy minél előbb túljussanak a krízishelyzeten.
Elmondta azt is, hogy az európai országok jelentős része a magyartól eltérő szemléletet vallva nem támogatja, hogy az áldozatok kártérítésében az állam szerepet vállaljon. "Számunkra furcsa ez a hozzáállás" - jegyezte meg a miniszter, hangsúlyozva: Magyarország az elmúlt években nagyon komoly előrelépést tett az áldozatsegítés intézményrendszerének fejlesztése terén. Európa több országában azonban ezeket az ügyeket még mindig kizárólag az elkövető és a sértett viszonyának tekintik - magyarázta.
Tuzson Bence kijelentette: az áldozat és az áldozat segítése nem büntetőjogi kategória, azt a büntetőjogtól teljesen eltérően kell kezelni. A miniszter beszámolt arról, hogy országszerte már 15 helyszínen kaphatnak segítséget a bajba jutottak, de a központok és segítő pontok számát tovább szeretnék bővíteni. "Rendkívül fontosnak tartom, hogy ne álljunk meg ezen az úton, erősítsük meg az áldozatsegítő központok működését és minél több szervezetet vonjunk be az intézményrendszerbe" - hangsúlyozta.
Megjegyezte: az áldozatsegítés rendszere akkor működőképes, ha van összefogás, ha a társadalom "kis szegletei", a civil szervezetek, a kormányzati szervek, az állami és nem állami vállalatok mind részt vesznek ebben a munkában. Jelezte azt is, hogy folyamatosan zajlik a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata is, de a legfontosabb feladat mégis az, hogy képesek legyenek eljutni az emberekhez, és tudatosítani bennük: van segítség. "Arra hívok fel az év végén mindenkit - karácsony előtt különösen - hogy gondoljunk azokra az emberekre, akik áldozatok, vagy akik áldozattá válhatnak, és segítsünk nekik abban, hogy eljussanak az áldozatsegítő központokba" - mondta a miniszter.
Tuzson Bence beszédében külön köszönetet mondott Király Nórának, aki október 15-i kinevezése óta miniszteri megbízottként segíti az áldozatsegítő központok munkáját.
Hornung Ágnes, a Kulturális és innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára elmondta, hogy a családügyi ágazat az áldozatsegítés terén a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem elleni fellépésben vállal szerepet, főként a prevencióra helyezve a hangsúlyt. Az e területen elért eredményekről szólva közölte: 2023-ban mind az emberkereskedelem áldozatait fogadó védett szállások, mind a kapcsolati erőszak áldozatait segítő kríziskezelő ambulanciák működési támogatását növelni tudták, csaknem 48 millió forinttal.
A kapcsolati erőszak korai észlelésében kiemelt szerepe van a gyermekvédelmi jelzőrendszernek - folytatta, megjegyezve: 2019-2020-ban 4200 jelzőrendszeri tag (rendőrök, családsegítő munkát végzők, védőnők) részesült képzésben.
Hornung Ágnes közölte, folyamatosan bővítik az ellátórendszert: míg 2010-ben 12 krízisközpont, addig 2023-ban már 20 áll rendelkezésre. A félutas házak száma ugyanebben az időszakban 6-ról 20-ra, a titkos menedékházaké pedig a 2010-es egyről nyolcra emelkedett, és új intézménytípusként létrehozták a kríziskezelő ambulanciákat - sorolta. "2023-ban a kormány 702,5 millió forintot biztosított a kapcsolati erőszak áldozatait segítő ellátórendszerre" - rögzítette az államtitkár, hozzátéve: a segélytelefon támogatása négyszeresére emelkedett.
Megemlítette azt is, hogy az idén megnyitottak egy új védett szállást az emberkereskedelem férfi áldozatai számára. Jelezte továbbá, hogy jogszabály-módosítást kezdeményeztek annak érdekében, hogy a kapcsolati erőszak által érintett családok gyermekei a számukra védelmet nyújtó szülővel léphessenek ki a bántalmazó közegből.
Hornung Ágnes beszámolt arról is, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére minden uniós tagállamnak kötelező bevezetni egy ingyenesen hívható, európai segélyvonalat a nők elleni erőszak áldozatai számára. Ez a szám, a 116-016, nemsokára hívható lesz Magyarországról, a befutó
- 92/93 -
hívásokat az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat fogadja majd - tudatta az államtitkár.
Király Nóra, az IM miniszteri megbízottja úgy fogalmazott: azt kell elültetni az emberek fejében, hogy az ellátórendszer elérhető a bűncselekmények áldozatai számára. Az áldozatsegítő központok munkáját azonban "óvatosan kell láthatóvá tenni", hiszen szeretnék elkerülni azt, hogy a központokra hirtelen, túl nagy teher zúduljon, akadályozva a hatékony és gyors segítségnyújtást - tette hozzá Király Nóra, aki szerint folyamatos felvilágosításra van szükség a prevenció érdekében.
Az áldozatsegítő munka során kiemelten kezelik a kiberbűnözés és a kapcsolati erőszak elleni fellépést - rögzítette a miniszteri megbízott, és jelezte azt is, hogy a következő hónapok folyamán személyesen fog ellátogatni az ország összes áldozatsegítő központjába.
2023. december 7.
Szigorúan fellépünk azokkal a kereskedőkkel szemben, akik a fogyasztókat megtévesztik vagy valamilyen formában megkárosítják, legrosszabb esetben akár az egészségüket is veszélyeztetik.
Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt években kiszabott bírságok ellenére egyes cégek és forgalmazók újra és újra elkövették azokat a szabálytalanságokat, amelyekért korábban a Hatóság már szankcionálta őket. A jogalkotói szándék egyértelmű: a decemberben szigorított fogyasztóvédelmi törvényt célja, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság eszközrendszerét megerősítsük ezen keresztül védjük a magyar embereket.
Éppen ezért, idén márciustól jelentősen emelkedik a fogyasztóvédelmi bírságok összege: a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa a kisebb súlyú jogsértés esetén a kisvállalkozások 100 ezer forint, a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű, kkv-nek nem minősülő nagyvállalkozások esetében pedig egymillió forint lesz. Az elektronikus kereskedelemmel összefüggő, ismételt jogsértésekre vonatkozó bírságminimum is 400 ezer forintra, valamint kétmillió forintra emelkedik. A bírság felső határa súlyos jogsértés (például a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés) esetén kisvállalkozások esetén 6,5 millió forintig, nagyvállalkozások esetén pedig akár hárommilliárd forintig terjedhet.
Fontos leszögezni, hogy ezt a megerősített rendszert arányosan és felelősséggel fogjuk használni. A vállalkozások először figyelmeztetést kapnak, hogy a jogsértő magatartással hagyjanak föl. Azok a nagy láncok vagy nagy szolgáltatók, amelyek több százmilliárd forintos árbevétellel bírnak éves szinten és súlyos fogyasztóvédelmi szabálysértést követnek el, a hatóságtól most is jóval magasabb büntetést kaphatnak, de mindez arányos lesz az árbevételükkel.
Ezenfelül, a decemberben elfogadott törvényváltozások közül már január 1-jétől hatályos előírás, hogy a békéltető testületi eljárásokban akkor is kötelező határozat hozható, ha az érintett cég nem tett úgynevezett alávetési nyilatkozatot, de a testület megalapozottnak tartja a fogyasztónak a 200 ezer forint összeget meg nem haladó igényét.
A törvényjavaslat kibővíti a fogyasztóvédelmi hatóság jogköreit a légitársaságokkal szemben is, így lehetősége lesz például fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabni ezen cégekkel szemben. A hatóságok a mulasztó légitársaságokat egyedi ügyekben kártalanítás megfizetésére is kötelezhetik az irányadó EU-s rendelet alapján.
2024. január 17.
Zalaegerszeg, 2024. január 18., csütörtök (MTI) - Hiányzik ma még a büntetőjogból, hogy az áldozatokat miként lehet megvédeni az elkövetőktől az után, ha már letöltötték a büntetésüket, ezért ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Zalaegerszegen.
Tuzson Bence a zalaegerszegi Áldozatvédelmi Központ megnyitása kapcsán beszélt arról, hogy jogi segítséget is kell nyújtani azoknak az áldozatoknak, akiket például egy erőszakos bűncselekmény sértettjeként meg kell védeni az elkövetőtől annak szabadulása után is. Ez ma még hiányzik a büntetőjogból, ezért a jövőben komolyabban is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel - fogalmazta meg a miniszter.
A politikus kifejtette: a bűnügyi statisztikákból is látszik, hogy Zala vármegyében nagyon kevés a bűncselekmény, de egyetlen eset is több mint elég, és egyetlen áldozatnak is szüksége van a segítségre. Mindig új elkövetési formák adódnak, az utóbbi időkben például országszerte jelentősen nőtt az online csalások száma, emiatt a közelmúltban egy munkacsoportot is létrehoztak olyan szabályrendszer kidolgozása érdekében, amely visszafogja ezeknek a számát, és segíti a felderítést is.
A büntetőjog nem áldozatközpontú, erre a világban egészen az 1970-es évekig nem is fordítottak nagy figyelmet, de az elmúlt időszakban már Magyarországon is elkezdték az áldozatsegítő központok hálózatának kialakítását. A zalaegerszegi a 13., amelyeken felül három áldozatsegítő pont is működik már az országban - jelezte Tuzson Bence.
Kitért arra is, hogy ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, sokkhatás éri, ezért is van szükség valakire, aki végigvezeti az áldozatsegítség területén. Szükség van ilyen esetekben a rendőrség, a kormányhivatalok, a civil és egyházi szervezetek közreműködésére, egyes esetekben, mint a kapcsolati erőszak terén, sokszor ráadásul rejtve maradnak az áldozatok, emiatt is nagyobb figyelmet kell rájuk fordítani.
Király Nóra, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri megbízottja úgy fogalmazott: fontos, láthatatlan védő-
- 93/94 -
háló az áldozatsegítő központok működése, ami hozzájárul az állampolgárok biztonságához. Ez is alapja annak, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lehet.
Azt is elmondta, hogy egy krízishelyzetbe került áldozatnak megértő és szakértő emberek segítségére van szüksége, ezért is elsődleges feladata az államnak és minden szereplőnek a biztonságos élet feltételeinek garantálása, a bűncselekmények számának minimalizálása, a bűnözés visszaszorítása.
Magyarországon már több mint 140 állami, egyházi, civil szervezet segíti az áldozatvédelmet, hogy a bajbajutottaknak a legjobb együttműködésben a leghatékonyabban tudjanak támaszt nyújtani. Már 2011 óta létezik az ingyenes áldozatvédelmi telefonvonal, de az a cél, hogy 2025-re minden magyar vármegyében működjön áldozatsegítő központ is - említette Király Nóra.
Töreki Sándor, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy a rendőrök munkájában is kiemelt fontosságú az áldozatokkal való bánásmód. Hogy a lehető legrövidebb idő alatt segítséget kapjanak, ezért egyre gyakrabban veszik fel a kapcsolatot az áldozatsegítő központokkal.
Magyarországon tavaly összesen 168 ezer bűncselekményt regisztráltak, négy százalékkal többet az előző évinél, és ezeknek a bűncselekményeknek 98 ezer állampolgár esett áldozatául. Míg 2022-ben az egyes bűnesetek 4,5 százalékában adták tovább a rendőrök az áldozatsegítőknek az adatokat, addig a múlt évben már az esetek 15 százalékában - ismertette a bűnügyi főkapitány-helyettes.
Sifter Rózsa Zala vármegyei főispán beszámolt arról, hogy a kormányhivatalok 2011 óta vesznek részt az áldozatvédelmi feladatokban, köztük a családon belüli erőszakot elszenvedettek, vagy az online térben csalások áldozatává vált emberek megsegítésében.
Annak ellenére, hogy a pandémia idején kevesebb lett a bűncselekmény, 2020-tól mégis növekedőben van az áldozatok száma. Ez idő alatt 2023-ra két és félszeresére nőtt a számuk Zalában, nekik 2021-ben még összesen 3,9 millió forint, 2023-ban már 13,5 millió forint pénzügyi segítséget biztosítottak - közölte a főispán.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy az 50 ezer lakos feletti települések között Zalaegerszeg a legbiztonságosabb város. Tavaly egész évben hat lakásbetörés és egy gépkocsifeltörés történt, de sajnos a szubjektív biztonságérzetet rontják a gyarapodó internetes csalások vagy a családon belüli problémák.
A Zalaegerszegi Áldozatsegítő Központ átadása keretében Répássy Róbert igazságügyiminiszter-helyettes együttműködési megállapodást írt alá a kormányhivatallal, a rendőrséggel, valamint a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesülettel.
2024. január 18.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2024. január 31. * * * ■
Visszaugrás
