Új konstrukcióban gondolkodva indít alapkutatási monográfiasorozatot a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi intézete: a köteteket - évente egy kötetet - elsősorban az intézet honlapján elektronikus formában teszik közzé ingyenesen elérhetően, de néhány példány nyomtatásban is megjelenik. A sorozatban elsőként Drinóczi Tímea Az alkotmányos párbeszéd című monográfiája jelent meg.
1. A szerző szerkezetét tekintve jól tagolt munkája voltaképpen egy általános részre (1. fejezet) és három fejezetből álló különös részre tagolódik. Az általános rész egy kanadai fejleményből kiinduló, a nemzetközi szakirodalomban és külföldi gyakorlatban kialakult jelenség: az alkotmányos párbeszéd, dialógus létrejöttét, intézményesülését, valamint a különféle párbeszéd-elméleteket teszi vizsgálódás tárgyává először az angolszász jogrendszerekben, majd a kontinentális - normatív - felfogások bemutatásával.
Az 1. fejezet ennek megfelelőn az alkotmányos párbeszédet olyan prizmaként értelmezi, amelyen keresztül voltaképpen az alkotmányjog legfontosabb intézményei, alapkategóriái, alapproblémái vizsgálhatók. Konkrét példákon (Grúzia jogalkotási eljárásának felülvizsgálata az ODIHR által, vagy a Velencei Bizottság vizsgálódása a kirgiz alkotmánymódosítás kapcsán) keresztül ismerkedünk meg az alkotmányos párbeszéd elméletének mibenlétével. A példák közül nem maradhat ki Magyarország sem, amellyel a szerző a fejezet végén külön pontban foglalkozik (67. s köv.).
A különös részként értelmezhető 2., 3. és 4. fejezetek az alkotmányos párbeszéd működését vizsgálják három téma köré csoportosítva az elemzést. A 2. fejezet az állami szuverenitásnak a párbeszéd során történő újraértelmezését elemzi, ideértve az új kategória: az alkotmányos identitás megjelenését; a 3. fejezet a párbeszéd működése szempontjából a hatalommegosztás kérdését vizsgálja, végül a 4. fejezet a jogalkotást, különösen annak racionalitását vizsgálja a párbeszéd prizmáján keresztül. Az 5. fejezet összefoglalja a szerző által a 21. századi alkotmánytan szempontjából legfontosabbnak tartott kérdéseket, egyben összegezi a monográfia tartalmát, mondanivalóját.
2. Az általános részként felfogható gondolatmenet levonja a Magyarországra vonatkozó következtetést: azok a feltételek, amelyek a különböző szereplők közötti alkotmányos párbeszédet lehetővé tennék, hiányoznak. A párbeszédhez ugyanis olyan közjogi feltételek meglétére van szükség, amely a demokratikus jogállam attribútuma: a parlamenti szupremácia irányába eltolódott, a jogalkotás feletti kontrollt tudatosan háttérbe szorító hazai közjogi rendszer a párbeszéd koncepciójának másutt adott esetben gyümölcsöző gyakorlatát inkább elfojtja. A szerző utal a Landau-féle hibrid-félautoriter rendszerekre vonatkozó fejtegetésekre, és arra a következtetésre jut, hogy a visszaéléses alkotmányozás által is jellemezhető hazai körülmények kifejezetten akadályozzák a párbeszéd koncepciójának hasznosítását. A szerző átfogó értékelésre vállalkozva mintegy állapotfelmérést is végez: találóan mutat rá egyrészt az alkotmányos párbeszédben rejlő hazai lehetőségekre, másrészt azoknak a közjogi feltételeknek a korlátozott voltára, amely a lehetőségek valóra váltását is korlátozza.
3. A különös résznek mondható további fejtegetések két központi problémája a szuverenitás és az alkotmányos önazonosság (identitás) kérdése.
A szuverenitás kérdése mind a nemzetközi szervezetekben való tagságunk, mind különösen EU-tagságunk kapcsán hangsúlyosan jelenik meg (87. s köv.). A 21. századi szuverenitásfogalom jelentős változásokon ment át. A globalizáció a nemzetközi együttműködés önkorlátozással járó pozíciójába készteti lépni az államokat, így a középpontba az önként vállalt korlátozásból adódó hasznok realizálása is a szuverenitás gyakorlásának részévé válik. Ez különösen úgy jelenik meg, hogy éppen a nemzetközi szervezetben történő részvétel, a tagság biztosítja más államok befolyásolásának, ezzel a jobb pozícióba kerülés lehetősé-
- 263/264 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
