A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. (Ftv.) 121. §-a szerint állami felsőoktatási intézmény a saját bevételének a költségek teljes körű levonása után fennmaradt részéből és tulajdonában lévő vagyonával jogosult ún. intézményi társaságokat alapítani, illetve ezekben részesedést szerezni, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon. Jelen tanulmány célja, hogy rámutasson a 2009. I. 1-jétől használatos fogalommal illetett intézményi társaságok szabályozásával kapcsolatos jogszabályi anomáliákra.
Az intézményi társaságok alapítására - a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. tv-ben meghatározott hasznosító vállalkozások (spin-off cégek) megjelenését követően - az Ftv. 2006. III. 1-jétől ad jogi lehetőséget, akképpen, hogy felsőoktatási intézmény a saját bevételéből és a tulajdonában lévő vagyonával előbb gazdálkodó szervezetet, majd 2006. VIII. 24-étől pontosítva a lehetőséget, korlátolt felelősségű társaságot, illetve 2007. IX. 25-étől ezt kiegészítve zártkörűen működő részvénytársaságot alapíthatott, illetve ezekben részesedést szerezhetett. Ezt a rendelkezést írta felül 2009. I. 1-jétől hatályosan a bevezetőben említett 121. §, megalkotva az intézményi társaságok fogalmát.
Az intézményi társaságok működését és gazdálkodását alapvetően három jogszabály rendelkezése és ezek egymáshoz való kapcsolata határozza meg. Így a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. (Ftv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.), és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.).
Az intézményi társaságok alapítói minden esetben felsőoktatási intézmények. Tanulmányomban csak azon felsőoktatási intézményekkel foglalkozom, amelyek központi költségvetési szervként működnek. A felsőoktatási intézmények, mint központi költségvetési szervek alapítására, gazdálkodására és működésére az Aht. szabályait kell alkalmazni, ugyanakkor maga az Aht. 2009. I. 1-jétől külön speciális szabályokat tartalmaz a költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire vonatkozóan (100/L-N. §), amely az intézményi társaságok keretjogszabálya.
A hatályos szabályozás szerint költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös gazdálkodó szervezete esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást.
A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez központi költségvetési szerv esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) döntése szükséges. Hasonlóképpen az NVT előzetes engedélye szükséges a tőkeemeléshez, tőkeleszállításhoz, átalakuláshoz, végelszámoláshoz, a mérlegfőösszeg 10%-át meghaladó, vagy legalább 100millió forint értékű hitelfelvételhez, garanciavállaláshoz, tartozásátvállaláshoz, tartozás-elengedéshez, értékpapír kibocsátásához, vásárlásához, pénzügyi lízing-szerződéshez, ingyenes vagyonjuttatáshoz, vagy követelésvásárláshoz, követelésengedményezéshez. Az ilyen módon létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
Az Ftv. 121. §-a szerint az állami felsőoktatási intézmény a saját bevételének a költségek teljes körű levonása után fennmaradt részéből és tulajdonában lévő vagyonával jogosult intézményi társaságokat alapítani, illetve ezekben részesedést szerezni, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon.
Felsőoktatási intézmény intézményi társaságként korlátolt felelősségű társaságot és zártkörűen működő részvénytársaságot jogosult létrehozni a Gt. rendelkezési szerint.
Az Ftv. is rögzít az állami felsőoktatási intézmények tekintetében néhány garanciális szabályt, amely előírások álláspontom szerint indokoltak: Például felsőoktatási intézmény:
- csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, amelyben a befolyása mértékénél az osztalékban való részesedése nem lehet kisebb arányú,
- intézményi társaságot csak akkor alapíthat, ha az intézményi társaság esetleges veszteségeinek fedezetére kötelező tartalék-, illetve kockázati alapot hozott létre a saját bevételei terhére,
- intézményi társaság részére pénzbeli hozzájárulást csak saját bevétele terhére teljesíthet,
- az intézményi társaság esetleges hiányát a befolyásánál (részesedésénél) nagyobb mértékben nem finanszírozhatja,
- csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, illetve olyan intézményi társaságban vehet részt, amelyik nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit, E vonatkozásban nem hozhat létre intézményi társaságot felsőfokú alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés feladatainak ellátásra, kivéve szervezéssel összefüggő tevékenységet.
Kérdésként az merülhet fel, figyelemmel a bemutatott engedélyeztetési és működési előírásokra, hogy érvényesül-e az Aht. szigorú engedélyeztetési előírása az intézményi társaságok vonatkozásában?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
