A fogyasztóvédelem nem a versenyjog feladata: e vonatkozásban elsősorban irányadóak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény, valamint a Ptk.387-388. §-ai.
Ugyanakkor saját szabályozási területén a versenyjog és reklámjog is kiegészíti a fogyasztóvédelem eszköztárát.
A következőkben csupán ennek bemutatására vállalkozom.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (a továbbiakban: Versenytörvény) idevágó rendelkezéseinek célja tehát nem közvetlenül a fogyasztóvédelem, hanem csupán a fogyasztói döntések szabadságának védelme és az ezt sértő versenytorzítások megakadályozása.1
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmáról a Versenytörvény III. fejezete rendelkezik, amelyet ún. "kis generálklauzula" vezet be. Eszerint "tilos a gazdasági versenyben fogyasztókat megtéveszteni". A következő mondat értelmező rendelkezéssel egészíti ki ezt: "E törvény alkalmazásában fogyasztó: megrendelő, a vevő és a felhasználó." [8. § (1) bek.] A továbbiakban a törvény a fogyasztói megtévesztés több esetét nevesíti [8. § (2) bek.]. Ezekről összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy tilos az áruval kapcsolatos megtévesztés, valamint az áru értékesítésével kapcsolatos megtévesztés, s a törvény az ilyen magatartások tipikus fajtáit exemplifikative sorolja fel.
Ha a Versenytörvény ezen rendelkezéseit egybevetjük az EK-nak a megtévesztő reklámozásról szóló 84/450/EC irányelvével, akkor azt mondhatjuk, hogy azok megfelelnek ez utóbbi által felállított követelményeknek, sőt mind tárgyi mind személyi körüket illetően azon jóval tovább is mennek.
Némiképpen eltér a helyzet az említett EK irányelvet módosító és az összehasonlító reklámozásról szóló 97/55/EC irányelv tekintetében, amely utóbbi a Versenytörvény kihirdetését követően lépett hatályba. Ezért a magyar törvényhozás csak a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. tv. 2. és 7. §-ában kodifikálta az összehasonlító reklámról szóló, a vonatkozó EK irányelvvel konform rendelkezéseket, aholis többek között nevesítve tiltja az olyan összehasonlító vagy egyéb reklámot, amely "a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhet".2
Persze szerencsésebb lett volna a fogyasztói megtévesztésnek ez utóbbi sajátos fajtáját ugyancsak a Versenytörvényben szabályozni3, de a jogszabályalkotó feltehetőleg nem kívánta bevárni a már hosszú ideje készülő EK irányelv hatálybalépését, s ennek következménye lett a más-más törvényben történt szabályozás. Különben az EK is két lépésben szabályozta ezt a kérdéskomplexumot. Egyébként az összehasonlító reklámmal kapcsolatban a reklámtörvény 7. § (1) bekezdése expressis verbis is hivatkozik a Versenytörvényre, amiből következik, hogy a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző összehasonlító reklám miatt a Versenytörvény alapján is indítható eljárás. Ezért mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezések is eurokonformak.
A hatályos Versenytörvény alapján a fogyasztók megtévesztése miatt az eljárást a Gazdasági Versenyhivatal indítja,4 majd a vizsgálat lefolytatását követően az annak keretében működő, bírói jellegű önálló fórum, a Versenytanács hozza a határozatot, amellyel az eljárás alá vont vállalatot vagy elmarasztalja (a jogsértést megállapítja, bírságot szab ki) vagy megszünteti az eljárást.5
A határozat megváltoztatását a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni, s ennek ítélete ellen a Legfelsőbb Bírósághoz van helye fellebbezésnek.
Minthogy ez a jogorvoslati rendszer már a korábbi (1990. évi LXXXV. tv.) versenytörvény alatt is megvolt már, így közel tíz esztendős bírósági gyakorlatról lehet beszámolni. Ebből mutatok be néhány példát a továbbiakban azzal, hogy az ismertetett határozatokat a bíróság szinte kivétel nélkül a korábbi nagyon hasonló rendelkezéseket tartalmazó törvény alapján hozta.6
A törvény nevesítve is tiltja az áru "... lényeges tulajdonsága, így különösen összetétele, használata ... " tekintetében történő megtévesztést [8. § (2) bek. a) pont], ami alatt a hétköznapi nyelv az áru minőségét érti. Jogesetek:
a) Autós heti és havi lapokban gépkocsihoz való légkondicionálókat hirdettek, A közigazgatási eljárás során a Gazdasági Versenyhivatal szakvéleményt szerzett be, amely szerint azonban az a hirdetés, hogy az ALEX légkondicionáló a páratartalom szabályozására is alkalmas, az áru lényeges tulajdonságát illetően valótlan reklámállítás. Ezért a Legfelsőbb Bíróság is megállapította a fogyasztói megtévesztést.7
b) Az eljárás alá vont postai úton azzal kereste meg a fogyasztókat, hogy a Dress Boy gőzvasaló a korábban alkalmazott magasabb 3450 Ft-os ár helyett csak 2990 Ft-ba kerül. Később a reklámanyag azt az információt is tartalmazta, hogy a gőzvasaló óriási kedvezménnyel 1999 Ft-os áron kapható. Az árengedmény mögött az a törekvés állt, hogy a vállalkozó német származású termék helyett Tajvanról származót kívánt eladni. Minthogy az áru kelendőségének fokozása érdekében a vállalkozó azzal, hogy 2990 Ft állítólagos érték helyett 1999 Ft áron kínálta a gőzvasalót, amely valójában csak ennyit ért, rosszabb minőségű terméket kínált, ezzel megtévesztette a fogyasztókat - állapította meg a Legfelsőbb Bíróság.8
c) Az eljárás alá vont a CORDONIER NAPÓLEON címkén alkalmazott feliratokkal, megjelölésekkel, valamint a színösszeállítással megtévesztette a fogyasztókat. Nevezetesen: a nyakcímkén kiemelt fekete betűkkel V.S.O.P. megjelölés, az előcímkén francia nyelvű felirat, azon kiemelten szerepel a "Napoleon" "Finest V.S.O.P." és a "Cordonier" felirat, valamint a Napo-leonra utaló "N" betűjelzés. A hátcímkén Franciaország térképvázlata az ország nevével és több francia nagyváros feltüntetésével, valamint kiemelten a "Cordonier V.S.O.P. Napoleon" felirat. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a Napoleon név, valamint a V.S.O.P. jelzés együttesen a magyar fogyasztóban azt a benyomást kelti, hogy az átlagosnál jobb minőségű, több éven át érlelt borpárlatot vásárol. Ezen felül a "Produce of France" "Produit de France" szövegű kupak, valamint a hátcímkén látható és Franciaországot ábrázoló térképvázlat is azt a képzetet kelti, hogy a termék francia eredetű.9
d) Nem volt tipikus az a hirdetés, amelyben az eljárás alá vont a számítógép által készített horoszkópot úgy reklámozta, mint a francia Jean Rignac asztrológus személyes, egyedi munkáját. Ezzel - a Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint - az áru eredetére, ill. annak minőségére is kiható valótlan tényt állított. Ezen felül áltudományos, objektív paraméterekkel ellenőrizhetetlen, pusztán a hiten alapuló szolgáltatását úgy reklámozta, mintha az tudományos bizonyosságokon alapulna, hiszen az adott szakterületen elismert szaktekintély által személyesen készített és annak tartalmát jónevűnek hangzó testület, a Nemzeti Parapszichológiai Központ garantálta.10
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
