https://doi.org/10.59851/jk.81.04.4
A stratégiai klímaperek a klímavédelmi mozgalmak kiemelt eszközévé váltak, részben azért, mert képesek pozitív változást hozni a politikai döntéshozatali folyamatokban és a későbbi eljárásokban. Különösen igaz ez az állítás a gyermekek által indított keresetekre. Bár e keresetek száma nő, az eljárás során a gyermekek gyakran szembesülnek a befogadhatóság alaki akadályaival és az eljárásban való részvétel is érintheti őket hátrányosan. A gyermekbarát igazságszolgáltatás biztosítása a gyermekek klímavédelemben betöltött nagy szerepe miatt indokolt és célszerű.
Tárgyszavak: gyermekbarát igazságszolgáltatás, gyermekek szerepe a klímavédelmi mozgalmakban, klímaperek gyakorlata, stratégiai klímaperek
Strategic climate litigation has become an important tool for climate movements, as it can influence political decision-making and the outcome of future lawsuits. This is particularly true for lawsuits initiated by children, the number of which has been increasing. However, a common challenge is the lack of admissibility based on procedural law, and participation can also negatively affect children. Given the significant role children play in climate movements, child-friendly justice is both necessary and effective.
Keywords: child friendly justice, children in climate movements, child participation in litigation, climate litigation, strategic climate litigation
A gyermekek részvétele a klímaperekben hatalmas változáson ment keresztül, passzív áldozatból a klímavédelem alakítóivá váltak,[1] viszont participációs joguk - az ügyszám növekedése ellenére - még kifejezetten a klímaperekre irányuló nemzetközi, jogtudományi kutatásokban is elenyésző szerepet kap.[2] A Columbia Egyetemen működő Sabin Center klímapereket tartalmazó adatbázisa[3] alapján a klímaperek száma 2021-ig jelentős mértékben nőtt, 2021 és 2024 között fokozatosan csökkent. Ennek az egyik lehetséges oka az, hogy a választott perstratégia miatt nem szerepel az összes klímaper az adatbázisokban.[4] 2015-ben az Egyesült Államokban 83,[5] egyéb államokban és nemzetközi bírói fórumok előtt 36,[6] 2021-ben 149[7] és 161,[8] 2024-ben 168,[9] illetve 90,[10] 2025-ben augusztusig pedig 105[11] és 19[12] peres eljárás indult. 2016 óta az Amerikai Egyesült Államokon kívül 24 ügyet indítottak gyermekek és fiatalok - az adatbázis szerint 2016 előtt ilyen eljárás nem indult.[13] Ebből kiindulva a tanulmány kutatási kérdése a következő: hogyan biztosítja a klímaperekben a jogalkotó a gyermekek számára a jogorvoslathoz való jogot?
A téma kiemelten fontos, mivel a gyermekek fognak a leghosszabb ideig együtt élni a klímakárok következményeivel. Donger szerint különösen megalapozza érdekeltségüket a nemzetközi egyezményeknek való megfelelés módszertana, hiszen a kibocsátási értékeket a részes álla-
- 172/173 -
mok lassan csökkentik,[14] ezen a téren tehát mindenképpen előrelépés szükséges.[15] Fontos tényező továbbá az, hogy nem rendelkeznek választójoggal. Ezért számukra a változás előmozdítása érdekében a stratégiai klímaperek eszköze kerül előtérbe. Általánosan megfigyelhető tendencia, hogy (életkoruktól függetlenül) egyre többen fordulnak ehhez az eszközhöz.[16]
A gyermekeket nemcsak a felnőttekhez képest érintik fokozottabban a klímaváltozás hatásai, hanem az egyes védett tulajdonsággal (például nem, vagyoni helyzet, nemzetiség) rendelkező gyermekeket is nagyobb mértékben érintik a többi gyermekhez képest. A gyermekeknek így kereshetőségi joga lehet az életkoron és más védett tulajdonságon alapuló diszkrimináció miatt. Ezért Donger szerint a gyermekek helyzetükből fakadóan képesek klímaügyekben érdemi és hatékony érvelést előterjeszteni, megfelelő jogi védelmet kikényszeríteni és azáltal a jövő generációk érdekeit megvédeni.[17]
A tanulmányomban tett megállapítások elsődlegesen a releváns szakirodalom feldolgozásán alapulnak, kiegészítve a releváns joggyakorlat elemzésének eredményeivel. Ez utóbbi körben a két legismertebb, úttörő és az emberi jogi pereskedés elérhetőbbé válását gyermekkorú felperesek számára is alátámasztó határozatot az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) hozta a Sacchi és mások kontra Argentína és mások,[18] valamint a Duarte Agostinho és mások kontra Portugália és mások ügyekben.[19],[20] A két döntés közül a regionalitása és a döntéshozatal időbeli közelsége miatt az utóbbit vizsgálom részletesen.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 34-35. cikkei szerint az EJEB akkor jár el, ha a kérelmet természetes személy, nem kormányzati szervezet vagy személyek csoportja terjesztette elő, a felperes az EJEE-ben vagy annak jegyzőkönyveiben rögzített jogát egy részes állam megsértette (vagyis áldozati minősége fennáll), valamint, ha a hazai jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.
A Duarte Agostinho és mások kontra Portugália és mások ügyben a keresetlevelet 2020. szeptember 7-én nyújtotta be hat portugál felperes Portugáliával és harminckét másik állammal szemben. A felperesek 1999 és 2012 között születtek, vagyis négyen közülük gyermekkorúak voltak a keresetindítás időpontjában és a legidősebb felperesek is csak 20, illetve 21 évesek voltak ekkor.
A hat, Marinhas, Leiria, illetve Sobreda településeken lakó felperes az EJEB határozata alapján a következőképpen jellemezhetőek. Négy felperes otthona nagyon közel fekszik a keresetlevélben hivatkozott 2017-es észak-portugáliai erdőtüzek területéhez, a kertjeikbe hamu hullott, valamint az otthonuk közelében a tűzhöz kapcsolódó okból megközelítőleg 45 haláleset történt. (Sem őket, sem ismerőseiket nem érte sérülés, de rettegtek a tűz alakulásának következményeitől.) A másik két felperest nyugtalanította és feldúlta a helyzet. Az összes felperest nyugtalanította, hogy a klímaváltozás milyen hatást gyakorolhat akkori és jövőbeni családjukra. Keresetükben hivatkoztak a klímaváltozás egyes természeti jelenségeinek (extrém hőség és szárazság) várható és már bekövetkezett hatásaira. Példaként hozták azt, hogy kevesebb időt tölthetnek a szabadban, alvási nehézségeik vannak, és ez kihat a produktivitásukra, allergiájuk romolhat a jövőben, valamint, hogy akadályozott a szabadtéri testmozgás.[21]
Az EJEB Nagykamarája 2024. április 9-én hozott döntésében visszautasította a keresetet, a Portugáliától eltérő alperesek vonatkozásában joghatóság hiányára, Portugália tekintetében pedig a belső jogorvoslat hiányára hivatkozva. A joghatóság vizsgálata során nem talált megfelelő jogalapot az extraterritoriális joghatóság megállapítására. A felperesek nem rendelkeztek a területi hatály alóli kivételeket képező alperesi államokban állampolgársággal vagy lakóhellyel, ezen alperesek nem gyakoroltak felügyeletet a felperesek lakóhelyén, illetve ellenőrzést vagy hatalmat sem a felperesek vagy a felperesek vagyona felett. Az EJEB esetjoga értelmében a joghatóságot egy nemzeti szinten meghozott döntés, amely hatással van
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
