1. 2018-ban jelent meg a Patrocinium Kiadó gondozásában Hamza Gábor professzor tanulmánykötete, amelyben a szerző több alkotmányjogilag releváns kérdést vizsgáló, eszmetörténeti és az európai (uniós) joggal és jogtörténettel behatóbban foglalkozó, válogatott írásai olvashatók. A kötet 23, spanyol, olasz, francia, német, angol és magyar nyelven olvasható tanulmányt foglal magában.
2. Már a tanulmányok nagyobb száma és változatos nyelve is jelzi, hogy e kötet a szélesebb hazai és nemzetközi közönségnek készült. Ugyanezt támasztja alá a feldolgozott témák sokszínűsége is. Utóbbira rátérve (egyben a kötet címére is kitérve), és a szerző munkásságának fényében megállapítható, hogy bár nem egy tanulmány foglalkozik kifejezetten római joggal kapcsolatos kérdésekkel, s mint viszonyítási pont, több tanulmányban is megjelenik a római jog és a (jog)történeti szemlélet, a szerző e kötetben megjelent tanulmányaiban elszakad a szűkebben vett római jogi vonatkozású problémáktól és széles spektrumú vizsgálódásokba fog az alkotmányjog és az európai jog területén. Így jut el a (jog)történeti kronológiában haladva a római jogtól napjainkig - vagyis, a témákra tekintve, Cicerótól az Európai Unió Bíróságának gyakorlatáig, Augustus császártól Magyarország Alaptörvényéig.
3. A kötetben szereplő 23 tanulmány hat nagyobb téma köré csoportosul. Ez nem szigorú kategorizálás, hiszen maga a tanulmánykötet sem alkalmaz tematikus beosztást,[1] azonban jól felismerhetően ezek a - zenei, s azon belül is wagneri szakkifejezéssel élve - vezérmotívumok jelennek meg a kötetben. Így kiemelendőek a szerző 1. Ciceróval foglalkozó munkái (4. [31-46.] és 8. [99-109.] tanulmány); 2. kifejezetten Magyarország Alaptörvényével foglalkozó munkái (3. [24-30.] és 21. [271-277.] tanulmány); 3. az állam és egyház kapcsolatát, viszonyát vizsgáló munkái (2. [13-23.], 13.[166-175.], 15. [179-189.], 18. [226-242.] és 23. [301-310.] tanulmány); 4. a magyar jogtörténetet európai kontextusban vizsgáló munkái (7. [87-98.], 10. [126-135.] és 11. [136-143.] tanulmány); 5. az európai (és általában a nyugati) jogi gondolkodással, eszmetörténettel és állambölcselettel foglalkozó munkái (1. [7-12.], 6. [54-86.], 19. [243-247.] és 22. [278-300.] tanulmány); és végül 6. a technikusan európai jogi és (kifejezetten az integráció, Kelet- és Közép-Európa, valamint az Európai Unió történetéhez kapcsolódó) "jogtörténeti" munkái (5. [47-53.], 9. [110-125.], 12. [144-165.], 14. [176-178.], 16. [190-202.], 17. [203-225.] és 20. [248-270.] tanulmány). A továbbiakban - nem utolsósorban terjedelmi okokból - e témák közül kívánunk egyeseket bemutatni, bizonyos tanulmányok főbb gondolatait külön is kiemelve.
4. Tulajdonképpen szükségszerűen következik már magából a választott témából is, hogy a szerző egyes tanulmányaiban túllép a jogtudomány keretein és kifejezetten államtudományi, állambölcseleti kérdéseket vizsgál, s ennek megfelelően alkalmazza a jogtörténeti mellett az eszmetörténeti szemléletmódot is. Ennek eklatáns példáit képezik a fenti, 3) és 5) számú témakörökben jelzett tanulmányai, s azon belül is különösen az imperium fogalmával, valamint az állam és az egyház(ak) kapcsolatának történeti alakulásával kapcsolatos írásai. E témakörökből
- 139/140 -
külön is kiemelendő a Római Birodalom keleti és nyugati birodalomrészében eltérő módon fejlődött imperium-fogalom tömör, ám roppant alapos történeti áttekintése (az 1. tanulmányban), valamint pl. a tordai vallásbéke európai kontextusba helyezése (az állam-egyház kapcsolatok közép- és kelet-európai, s e ponton azon belül is kifejezetten erdélyi történetének bemutatása során).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
