Nogel Mónika[1]: Vendégszerkesztői előszó: Hajtóvadászat a tények után (JÁP, 2022/3., 3-5. o.)

"Ha a tudományt zárt birodalomnak tekintjük, amely túlságosan elvont és bonyolult ahhoz, hogy az átlagember megérthesse, akkor a helytelen alkalmazás veszélyei nagyobbak. Ha viszont a széles közvélemény érdeklődik a tudományok iránt és törődik az eredményekkel - ha a természettudomány szépségét és társadalmi következményeit is sokkal gyakrabban tárgyaljuk az iskolákban éppúgy, mint a médiában vagy éppen az ebédlőasztalnál, akkor sokkal kedvezőbbek lesznek az esélyeink, hogy megtudjuk, milyen valójában a világunk. Ezzel együtt a siker reményében próbálkozhatunk, hogy a magunk javára jobbá tegyük."

Carl Sagan

A Jog-Állam-Politika hasábjain legutóbb 2017-ben jelent meg olyan lapszám, ahol a tanulmányok többsége a kriminalisztika, illetve a szakértői bizonyítás egyes speciális kérdéseivel foglalkozott.[1] A tudomány halad, és a jog is változik. Az elmúlt öt évben szemtanúi lehettünk a büntető igazságszolgáltatást is befolyásoló tudományos felfedezéseknek, gyarapodott a nemzetközi és hazai szakirodalom, és számos jogszabályváltozásra is sor került - gondoljunk csak az új büntetőeljárási törvény hatályba lépésére.[2] Kollégáimmal úgy gondoltuk, megérett az idő arra, hogy egy tematikus számban ismertessük azokat az aktuális, bűnüldözést és büntető igazságszolgáltatást érintő kérdéseket, amelyekkel az elmúlt időszakban intenzíven foglalkoztunk. A tematikus szám tartalmának összeállításakor szempont volt, hogy érintse általánosságban a forenzikus gondolkodás kérdéskörét, de egy-egy kérdésben mélyebb, speciális szakterületi kérdésekre is leásson. Valamennyi cikkben közös, hogy a bűnügyi tudományok és a büntetőeljárások számára létfontosságú tényeket, azok megismeréséhez vezető utat vizsgálják.

Az első két tanulmány a forenzikus megismerésről, a forenzikus területen dolgozó szakemberek komplex gondolkodásáról szól. Pádár Zsolt A szakértő és a gondolkodás - a forenzikus megismerés egyik lehetséges útja[3] című tanulmányában azt vizsgálja, miben különbözik a szakértői gondolkodás a hétköznapi gondolkodástól, milyen speciális kihívások jellemzik a forenzikus területen dolgozó szakembereket, miközben a "nem tudástól a tudásig" vezető utat végigjárják a bizonyítás során. Szorosan kapcsolódik a témához Kovács Gábor A kognitív tor-

- 3/4 -

zítás veszélyei a szakértői véleményalkotásban[4] című tanulmánya. A közlemény az emberi döntéshozatalt befolyásoló, torzító hatásokat és azok következményeit veszi sorra. A témakör általános bemutatásán túl a szerző az egyes kriminalisztikai szakterületeket érintő - többségében magyar nyelven eddig még meg nem jelent - nemzetközi kutatások eredményeit is ismerteti.

Saját tanulmányom A kriminalisztikai célú DNS-fenotipizálás jogi kihívásai Magyarországon címet viseli.[5] A tanulmányban ismertetem a bűnügyi célú DNS-fenotipizálás mibenlétét, felvázolom az alkalmazása mellett és ellene szóló érveket, bemutatom a téma szempontjából releváns hazai jogi környezetet és javaslatot teszek annak módosítására.

A kifejezetten szakértői bizonyítással, azon belül is egyes speciális szakterületeket érintő kérdésekkel foglalkozó írások közül a tematikus számban három tanulmány kapott helyet. Herke Csongor A börtöntűrő képesség szakértői vizsgálata[6] című munkája a büntetés végrehajtásának elhalasztásával, azon belül is az egészségügyi okból történő hosszabb tartamú szabadságvesztés elhalasztására irányuló halasztás kérdésével foglalkozik, különös figyelmet fordítva arra, milyen szerepe van e körben az igazságügyi szakértői bizonyításnak. Fejes Attila Az igazságügyi hangtechnikai szakértői vélemény hitelt érdemlőségének egyes kérdései[7] című tanulmányában a hangtechnikai szakterületen előterjesztett szakvélemények hitelt érdemlőségi kritériumait vizsgálja, valós bírósági ügyek fényében. Erdélyi Katalin Az írásszakértői vélemények relevanciája Magyarországon[8] című tanulmánya hazai ítéletek alapján vizsgálja meg azokat a kritériumokat, amelyek a jövőben hozzájárulhatnak az írásszakértő vélemények hitelt érdemlősége szempontrendszerének kimunkálásához.

2022-ben, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg az új Kriminalisztika könyv.[9] A könyv Háromszéki Bence által jegyzett recenziója[10] véleményünk szerint megfelelően illeszkedik tematikus számunkba.

Reményeink szerint sikerült érdekes, hasznos, új tudományos ismeretekkel gazdagítanunk a bűnügyi tudományokkal foglalkozó szakirodalmat. A tematikus szám tanulmányait ajánljuk a forenzikus területen dolgozó szakembereknek, jogászoknak és a kriminalisztika iránt érdeklődő szélesebb közönségnek is.

- 4/5 -

A tanulmányok elkészítésére és a Jog-Állam-Politika 2022/3. számának megjelenésére az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében került sor.