9 2008. október 24-én a Banca Comercială Intesa Sanpaolo România SA (a továbbiakban: Sanpaolo) mint hitelező hitelszerződést kötött az SC Crisco SRL-lel (a továbbiakban: Crisco társaság), amely gazdasági társaság hitelfelvevőként járt el. Ez utóbbit Cristian Tarcău képviselte mint egyedüli tag és ügyvezető.
10 Dumitru Tarcău és Ileana Tarcău 2009. augusztus 9-én módosító záradékot írtak alá a Crisco társaság és a Sanpaolo között kötött hitelszerződéshez fiuk, Cristian Tarcău kérelmére, aki meg szerette volna emeltetni az e társaságnak nyújtott hitelkeretet. E módosító záradék átvette az eredeti hitelszerződés lényeges kikötéseit, és a már meglévő, e szerződés megkötésekor alapított biztosítékokat D. Tarcău és I. Tarcău által nyújtott két új biztosítékkal egészítette ki.
11 D. Tarcău és I. Tarcău a Crisco társaság részére folyósított hitel visszafizetésének biztosítására irányuló új biztosítékokat egyrészről egy 2009. augusztus 7-i ingatlanbiztosítékot alapító szerződés formájában nyújtották, amellyel jelzálogjogot alapítottak valamely tulajdonukat képező ingatlanon a Sanpaolo javára, másrészről egy szintén 2009. augusztus 7-i keltezésű kezességvállalási szerződés formájában, amellyel kezességet vállaltak a Crisco társaság által a hitelszerződés teljesítése során fizetendő teljes összeg tekintetében.
12 D. Tarcău és I. Tarcău állításuk szerint kizárólag arra tekintettel egyeztek bele a Crisco társaság részére nyújtott hitel biztosításába, hogy a fiuk volt e társaság egyedüli tagja és ügyvezetője.
13 Mivel D. Tarcău és I. Tarcău úgy vélte, hogy fogyasztóként jártak el, és hogy alkalmazandók rájuk a 193/2000 törvény rendelkezései, a Tribunalul Satu Maréhoz (szatmárnémeti bíróság) fordultak a 2009. augusztus 7-i módosító záradék, valamint az ingatlanbiztosítékot alapító szerződés, illetve a kezességvállalási szerződés, vagy másodlagosan az e szerződések egyes, általuk tisztességtelennek ítélt feltételeinek megsemmisítése érdekében.
14 2014. május 8-i ítéletével a Tribunalul Satu Mare (szatmárnémeti bíróság) e kérelmet elutasította azon okból, hogy a 193/2000 törvény az 1. §-ának (1) bekezdése értelmében csupán azon szerződésekre alkalmazandó, amelyek tárgya áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása fogyasztók részére, amely feltétel nem teljesül az alapeljárásban, mivel a hitel kedvezményezettje a Crisco társaság. E bíróság továbbá úgy ítélte meg, hogy az a tény, hogy a hitelszerződéshez képest az ingatlanbiztosítékot alapító szerződés, illetve a kezességvállalási szerződés járulékos jelleggel bír, szintén nem teszi lehetővé, hogy ez utóbbi szerződések a 193/2000 törvény hatálya alá tartozzanak, mivel a hitel kedvezményezettje egy gazdasági társaság, amely nem minősül fogyasztónak.
15 D. Tarcău és I. Tarcău fellebbezést nyújtottak be ezen ítélet ellen a kérdést előterjesztő bírósághoz.
16 E körülmények között a Curtea de Apel Oradea (nagyváradi fellebbviteli bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
"1) Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 2. cikkének b) pontját a »fogyasztó« fogalmának meghatározását illetően, hogy az e meghatározásba beleérti, vagy éppen ellenkezőleg, kizárja abból azokat a természetes személyeket, akik kezesként egy gazdasági társaság által e társaság tevékenységének folytatása céljából megkötött hitelszerződést módosító záradékokat és járulékos szerződéseket (kezességvállalási szerződéseket vagy ingatlanbiztosítékot alapító szerződéseket) írtak alá, amennyiben e természetes személyeknek semmilyen kapcsolatuk nem áll fenn a gazdasági társaság tevékenységével, és szakmai tevékenységükön kívül eső célból jártak el?
2) Úgy kell-e értelmezni a 93/13 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését, hogy az irányelv alkalmazásának hatálya alá kizárólag a kereskedők és fogyasztók között áruk értékesítése vagy szolgáltatások nyújtása tárgyában megkötött szerződések tartoznak, vagy a szóban forgó irányelv hatálya alá tartoznak a valamely hitelszerződéshez - amelynek kedvezményezettje egy
- 42/43 -
gazdasági társaság - kapcsolódó, olyan természetes személyek által megkötött járulékos szerződések (biztosíték tárgyában kötött szerződések vagy kezességvállalási szerződések) is, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs a gazdasági társaság tevékenységével, és a szakmai tevékenységükön kívül eső célból jártak el?"
17 Eljárási szabályzatának 99. cikke értelmében, ha a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen észszerű kétségnek, a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
