Gaál János korábbi írásaiban és előadásaiban rendre feltűnik egy mérleg a két serpenyőjével. Több eljárás használja az érdekmérlegelést, a mi kis privát méricskélésünk - János nyomán én is elkezdtem már használni - oda fut ki általában, hogy valami vagy birtokvédelem vagy nem birtokvédelem. Ha valami nem birtokvédelem, akkor pedig a puszta elutasításon túl szakmailag színvonalas indokolását kell adnunk annak, hogy az állított probléma miért nem a birtoklás jogának csorbítása, hanem valami egészen más.
Ezt a méricskélést megtettük korábbi előadásaink során a birtokvédelem és a szomszédjog kapcsán, ahol egy remek szakmai vitára került sor az "eredeti állapot szakmai tartalommal való kitöltésében való hivatali segítségnyújtás" témakörében (ld. az újság korábbi cikkét). Most az adatvédelem és a birtokvédelem összehasonlítása és elhatárolása kapcsán hoztam egy nemrég lezajlott előadásunkról néhány gondolatot, szűkebben arról, hogy a "szomszéd kamerázása" birtokvédelmi vagy adatvédelmi (vizsgálati vagy hatósági) eljárást alapozhat-e meg. Megtesszük idén még a méricskélést az állatvédelem vagy birtokvédelem, illetve a zajvédelem vagy birtokvédelem kérdéskörében is, ezáltal remélhetőleg egy igazán széleskörű szakmai fogódzót adva a kollégáknak.
Nálam a "kameráz a szomszéd" témakör alapvetően úgy jelent meg, hogy egyrészt mélyen nem értek egyet a Pfv.21.318/2016/4. számon közzétett döntéssel, melyben a vezető gondolat végtelenül leegyszerűsítve az, hogy "adott filmfelvétel személyiségi jogok csorbulása mellett megvalósíthat birtokháborítást is". A másik napi tapasztalatom a témában, hogy a hatáskör hiányában elutasított birtokvédelmi kérelem után a NAIH-hoz forduló ügyfél ügyében bekért ügyirattal kapcsolatban a kísérőlevélben a NAIH megjegyzi, hogy bár országos illetékességű szerv, de nincs kapacitása eljárni a kamerás ügyekben, úgyhogy lehetőség szerint mégis el kellene bírálni az ilyen ügyeket akár birtokvédelmi keretek között.
Néhány alapvetést tegyünk meg. A birtokláshoz fűződő jog a tulajdonjog egyik részjogosítványa, hatalom egy ingó vagy ingatlan dolog felett, jegyzői szakaszban elsősorban tény, látszat (és ennek védelme); bírói szakaszban már a jogkérdés/jogcím vizsgálata az elsődleges. Valóban a birtoklás jogát csorbítja-e, ha személyes képmásunk, ingatlanunk környezete felvételre/rögzítésre/továbbításra kerül? Csorbul-e a jog vagy egyenesen kiestünk-e a birtoklásból egy felvétel miatt? A kamerarendszerek alkalmazása (elsősorban technikai beállításoktól függően) elhelyezésük és látószögük alapján alkalmasak lehetnek arra, hogy mások megfigyelésével, felvételek készítésével a megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját megsértsék.
Az alapvetés további része, hogy mi az az információmennyiség, amit a birtokvédelmi kérelmet benyújtó képtelen lesz bizonyítani (ami pedig a birtokvédelmi kormányrendelet szerint egyértelműen az ő kötelessége, nem a jegyzőé). A kérelmek annyit tartalmaznak jellemzően, hogy "a szomszéd felszerelt egy/több kamerát, biztos megfigyel engem, vetessék le".
Mi az, amit tehát a kérelmezőnek kellene minimálisan bizonyítania - ha jogalkalmazóként úgy érezzük, hogy nálunk belefér a képmással való visszaélés mint a birtoklás jogának csorbítása -, amit a NAIH saját eljárásában maga is elvár az adatkezelőhöz intézett kérdéssorára válaszul, hogy megalapozottan tudjon dönteni:
- mikor és hány kamerát telepítettek, az mind működő vagy van-e közte álkamera (álkamerára pl. nincs a GDPR-nak hatálya),
- milyen informatikai rendszer áll a kamerák mögött,
- csak élőképet vesz-e,
- folyamatosan veszi-e az élőképet vagy percenként csak meghatározott számú kockát,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
