A magyar társasági törvény alapján jött létre a magyarországi székhelyű Cartesio Oktató és Szolgáltató Betéti Társaság. A társaság változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, bejelentette, hogy székhelyét Olaszországba helyezte át. Erre tekintettel kérte a székhelyáthelyezés cégjegyzékben történő regisztrálását. A cégbíróság a változásbejegyzési kérelmét elutasította. Megállapította, hogy jelenleg, jogi szabályozás hiányában, arra lehetőség nincs, hogy egy magyar alapítású cég áttegye külföldre székhelyét amellett, hogy a magyar személyes jogot megtartsa. Ehhez előbb Magyarországon meg kell szűnnie, és az olasz jog szerint újra kell alakulnia. A végzéssel szemben a cég terjesztett elő fellebbezést. Állította, hogy a közösségi harmonizációs szabályok ugyan hasznosak, de azok megléte nem képezi előfeltételét az EKSz. érvényesítésének. Ha a magyar szabályok különbséget tesznek a gazdasági társaságok között aszerint, hogy a társaság székhelye melyik tagállamban van, ez a szabályozás ellentétes lehet az EKSz. 43. és 48. cikkével. Másképpen megfogalmazva: a magyar jog nem írhatja elő a magyar társaságok számára, hogy székhelyüket Magyarországon jelöljék ki. Kérte az Európai Bíróság megkeresését előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránt, különös figyelemmel arra, hogy a Szegedi Ítélőtábla olyan tagállami bírói fórum, akinek a döntésével szemben nincs helye jogorvoslatnak, így ez a bíróság köteles az Európai Bíróságot megkeresni.
A Szegedi Ítélőtábla szükségesnek ítélte az ügyben felvetődött értelmezési kérdések miatt előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, részben a cég kérelmében direkt módon is megjelenő anyagi és eljárásjogi kérdések, részben pedig általa hivatalból felvetett további eljárásjogi kérdések tisztázására. Az eljárás lényeges elemeinek bemutatása érdekében a Szegedi Ítélőtábla által az Európai Bírósághoz intézett kérdések sorrendjében célszerű áttekinteni az Európai Bíróság előtti eljárásban tett nyilatkozatokat, észrevételeket, a főtanácsnok indítványát és a Bíróság ítéletét.
1. Jogosult-e a cégbíróság változásbejegyzési eljárásban hozott határozatával szembeni fellebbezést elbíráló másodfokú bíróság az EKSz. 234. cikke szerint előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, ha a cégbírósági határozat meghozatalára és a fellebbezés elbírálására is nem kontradiktórius eljárásban kerül sor?1
Köztudott, hogy a közösségi jog autonóm fogalomrendszerrel dolgozik, ezért az első értelmezendő kérdés az volt, hogy az előterjesztő másodfokú bíróság megfelel-e az Európai Bíróság értelmezési gyakorlata szerinti bíróság fogalomnak.2 A Magyar Köztársaságban a cégek közhiteles nyilvántartását cégbíróságok végzik. A cégbíróságokat jogszabály alapítja, közhatalmi funkciót látnak el, állandó jelleggel működnek és jogszabályok alapján hozzák meg döntéseiket.3 A cégbíróságon független bírák végzik a cégekkel kapcsolatos regisztrációs tevékenységet, hatáskörük a bejegyzési és változásbejegyzési eljárásban kötelező. Megállapítható ugyanakkor, hogy a cégbíróságok eljárása nem kontradiktórius, és a cégbíróság által hozott döntés közösségi jogi értelemben nem igazságszolgáltatási tevékenységnek, hanem alapvetően regisztrációs tevékenységnek minősül. Az e téren folytatott Európai Bírósági gyakorlatból4 az következik, hogy ha bejegyzési eljárás vagy változásbejegyzési eljárás folyik a cégbíróság előtt, akkor közösségi jogi értelemben nincs jogvita. Azonban az elutasító határozat ellen előterjesztett fellebbezést követően már bírói felülvizsgálat történik az ügyben, azaz célszerű a fellebbezést elbíráló másodfokú bíróságot akkor is olyan szervnek tekinteni, aki megfelel a közösségi jogi értelemben vett bíróság fogalmának, ha a másodfokú eljárásban sem kontradiktórius eljárás zajlik.
Az első kérdés kapcsán kifejtett álláspontok:
A lengyel kormány nemleges válasz megadását javasolta, kifejtette, hogy a fellebbezést elbíráló másodfokú bíróság nem jogosult előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, minthogy a bejegyzési eljárás nem kontradiktórius. A többi írásbeli észrevételeket előterjesztő álláspontja az volt, hogy a cégbíróság változásbejegyzési eljárásban hozott határozatával szembeni fellebbezést elbíráló másodfokú bíróság jogosult előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, még akkor is, ha a cégbírósági határozat meghozatalára és a fellebbezés elbírálására is nem kontradiktórius eljárásban kerül sor.
Poiares Maduro főtanácsnok kifejtette, hogy az első fokon eljáró cégbíróság nem lát el igazságszolgáltatási feladatokat, hanem jogvita eldöntése nélkül közigazgatási határozatot hoz. Ezzel szemben a fellebbezést elbíráló bíróságnak, ugyan nem peres felek közötti, de valódi jogvitát kell elbírálnia, és így az ilyen bíróság jogosult előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket előterjeszteni.5
Az Európai Bíróság ítéletében kifejtette, hogy az olyan bíróságot, amelyhez a kérdést előterjesztő bírósághoz hasonlóan a cégbíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító határozatával szembeni fellebbezéssel fordulnak, az EKSz. 234. cikk szerinti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére jogosult bíróságnak kell tekinteni annak ellenére, hogy az említett cégbíróság határozatának meghozatalára és az említett fellebbezésnek a kérdést előterjesztő bíróság általi elbírálására is nem kontradiktórius eljárásban kerül sor.6
2. Amennyiben a másodfokú bíróság megfelel az EKSz. 234. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni jogosult bíróság fogalmának, úgy a másodfokon eljáró bíróságot kell-e olyan utolsó fokon eljáró bíróságnak tekinteni, akinek az EKSz. 234. cikk értelmében kötelessége a közösségi jog értelmezése vonatkozásában az Európai Bírósághoz fordulni?7
Az EKSz. 234. cikkének harmadik bekezdése alá azok a nemzeti bíróságok tartoznak, amelyek döntései ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ez a szabály az előterjesztés kötelezettségét írja elő. Abban a kérdésben azonban, hogy mi minősül jogorvoslatnak, több teória létezik. Az Európai Bíróság a jogorvoslat kifejezést tágan értelmezi, abba nem csupán a fellebbezést érti bele. A magyar jogorvoslati rendszer vonatkozásában azonban az Európai Bíróság még nem foglalt állást. A hatályos magyar szabályok szerint a másodfokon eljáró bíróság jogerős és végrehajtható határozatot hoz. Ezen ügydöntő határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálatnak azonban igen. A magyar jog szerinti felülvizsgálat elsősorban az egységes joggyakorlatot biztosító eljárási forma, a felülvizsgálat köre korlátozott, csak jogszabálysértés megjelölése mellett van helye ilyen kérelem előterjesztésének. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének automatikusan nincs a jogerős határozat végrehajtására halasztó hatálya. A sajátos magyar szabályozásra figyelemmel az Európai Bíróság korábbi8 gyakorlatához képest is szükséges annak tisztázása, hogy a magyar jogrendszerben melyik bírósági fórumot lehet az előterjesztés kötelezettségével érintett bíróságnak tekinteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
