A C. Betéti Társaság székhelye a cégnyilvántartás adatai szerint a B., V. utca 49. szám alatti cím. A társaság képviselője P.-né S. Henriett, lakcíme a székhelycímmel megegyező.
Az ügyész 2014. szeptember 10-én törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte a társasággal szemben a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt okból. Előadta, hogy a B.-i Polgármesteri Hivatal tájékoztatta arról, hogy az adóhatósági eljárásban a cég nem volt elérhető a székhelyén, a hivatalos postai küldemény "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza. A cégjegyzék adatai szerint B., V. utca 49. székhely tekintetében változás nem történt, ebből következően a cég a bekövetkezett változást nem jegyeztette be, a cégnyilvántartás nem felel meg a közhiteles cégnyilvántartás követelményeinek. Állította, hogy a cég törvénysértően működik, mert nem biztosítja a székhelyén a működését és a hivatalos iratainak átvételét, érkeztetését.
Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésével nyilatkozattételre hívta fel a társaságot, hogy vitatja-e a kérelemben foglaltakat, illetőleg arra az esetre, ha nem vitatja, a törvénysértő állapot megszüntetésére, szabályos változásbejegyzési kérelem előterjesztésére. Az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy a cég székhelye ismeretlen, ezért a cég nem tesz eleget a Ctv. 7. § (1) bekezdésének.
A társaságnak székhelyre címzett végzés "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza az elsőfokú bíróságra, míg ugyanezen a címen a képviselő részére a végzés szabályszerűen kézbesítésre került.
Az elsőfokú bíróság /3. számú végzésével a kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a 2004. évi CXL. törvény 79. § (2) bekezdése, valamint a Pp. 99. § (2) bekezdése alapján, ha az irat a hatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, az iratot az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Erre tekintettel megállapította, hogy a kérelemben hivatkozott jogsértés nem áll fenn, az eljárás lefolytatásának a feltételei nincsenek meg, ezért a Ctv. 80. § (4) bekezdése alapján a kérelem elutasításáról határozott.
(A társaságnak a székhelyre címzett fenti végzés ugyancsak "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza az elsőfokú bíróságra.)
A végzéssel szemben az ügyész fellebbezett. A végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság eljárás lefolytatására felhívását kérte. Előadta, hogy a
- 6/7 -
B.-i Polgármesteri Hivatal hivatalos irata a társaság székhelyén nem volt kézbesíthető, a székhelyről a posta az iratot "elköltözött" jelzéssel küldte vissza a feladónak, a társaság tehát a címhelyen ismeretlennek bizonyult, így a székhelye nem felelt meg a Ctv. 7. § (1) bekezdésében írt jogszabályi követelményeknek. Az elsőfokú bíróság ezen tényt teljesen figyelmen kívül hagyta, nem tette a tényállás részévé, nem értékelte, így vonta le a téves jogkövetkeztetését. Állította, hogy a törvénysértő működés szempontjából közömbös, hogy a bírósági felhívás a székhelyről "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Érvelése szerint azon túl, hogy a kérelme megalapozottságát nem befolyásolja a már megindult törvényességi felügyeleti eljárásban történő iratkézbesítés eredménye, az elsőfokú bíróság kézbesítési vélelemre hivatkozása is téves, a társaság törvényes működésének a Ctv. 7. §-ában szabályozott székhelyfogalom alapján történő megítélését nem befolyásolja. Hangsúlyozta, hogy a 2. sorszámú végzés sem volt kézbesíthető a társaság székhelyén, a társaság képviselője pedig a kérelemben foglaltakat nem is vitatta. A kérelemben hivatkozott törvénysértő működés az eljárás kezdeményezésekor fennállt, ezért az elsőfokú bíróság Ctv. 80. § (4) bekezdésére alapított végzése jogszabálysértő.
Az elsőfokú bíróság /7. számú végzésével a 3. sorszámú végzést hatályon kívül helyezte, a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárást megszüntette, egyben hivatalból elrendelte a társaság ellen a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A végzés indokolása szerint, a társaság azzal, hogy a bírósági felhívás "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, törvényességi eljárás megindítására okot adó körülményt megszüntette. Ugyanakkor hivatalból észlelte, hogy a társaság nem tesz eleget a Ctv. 7. § (1) bekezdésében írt iratátvételi kötelezettségének, mivel a kézbesítési vélelem beállta nem egyenértékű a Ctv. 7. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésével. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.43.041/2009/2. végzésében foglaltakra azzal, hogy amennyiben megállapítást nyert, hogy a Ctv. 74. §-ában foglalt feltételek fennállnak, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból folytatja tovább akkor is, ha a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre indult. Ezért a kérelemre indult eljárást megszüntette és a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja, 76. § (1) bekezdés a) pontja és a Cvhr. 17. §-a alapján hivatalból folytatja az eljárását.
(A végzés a társaság székhelyén 2015. február 27-én szabályszerűen kézbesítésre került.)
Az ügyész a 7. sorszámú végzéssel szemben is fellebbezett. A végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság kérelmére indult eljárás továbbfolytatására felhívását kérte. A fellebbezésben a végzés jogsértő voltát abban jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 227. § (1) bekezdése értelmében a 3. sorszámú végzéséhez kötve volt, azt nem helyezhette volna hatályon kívül. A határozathoz való kötöttséget - ha törvény másként nem rendelkezik - csak a perorvoslati kérelem alapján lefolytatott eljárásban hozott hatályon kívül helyező végzés oldhatja fel.
Az ügyész mindkét fellebbezést az azokban foglalt indokokkal fenntartotta.
A társaság a fellebbezésekre észrevételt nem tett.
A fellebbezések az alábbiakra tekintettel megalapozottak.
A törvényességi felügyeleti eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A Ctv. 7. § (1) bekezdésének értelmében a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie.
A 24. § (1) bekezdés c) pontja szerint a társaság székhelye valamennyi cég esetén bejegyzendő cégjegyzéki adat.
A 72. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a közhiteles cégnyilvántartás és a cég törvényes működésének biztosítása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
