A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata sorozatának 148. kötete Filó Erika kandidátus, egyetemi docens 70. születésnapja alkalmából került kiadásra.
A kötet huszonnégy dolgozatot tartalmaz a családjog és társtudományai művelőinek, karunk oktatóinak és a jogalkalmazásban tevékenykedő kollégák tollából. A tanulmányok megírására számos tudományterületről vállalkozó szerzők írásaikkal fejezik ki tiszteletüket és megbecsülésüket. Filó Erikát - kérésére - a Kar dékánja és igazgatója, valamint közvetlen kollégái szűk, "családias" körben ünnepelték.
Berke Gyula dékán köszöntőjéből idézem: "Akik személyesen is ismerik, jól tudják, hogy szinte hihetetlennek tűnik a tény: Filó Erika hetven éves. Noha az évkönyvek, hivatalos iratok és publikációs jegyzékek kétségtelenné teszik e tényt, azonban Erika (talán szabad itt is a megszokott megszólítást alkalmazni) ma is Karunk tudományos és közéletének, oktatási tevékenységének egyik legaktívabb polgára és tegyük hozzá (talán ez sem tolakodás) kifejezetten fiatalos megjelenése is határozottan cáfolja azt, hogy Karunk elmúlt közel fél századának tanúja. A hetvenes évek eleje óta számos tankönyv, monográfia, tanulmány szerzője, a hazai családjogtudomány kiemelkedő képviselője. Meghatározó és máig ható szerepe volt Karunk Továbbképző Intézetének létrehozásában, a szakirányú továbbképzések szervezésében és vezetésében. Tudományos, oktatói és vezetői ténykedése mellett azonban valamennyien köszöntjük a mindig kedves kolléganőt, aki általában jókedvet és vidámságot csalt ki a kollégákból, akinek mindig volt egy-egy biztató, bátorító szava hozzánk és aki sokunk számára példát adott a családja iránti elkötelezettségével."
Kecskés László professzor Filó Erika életútját ismertetette, miszerint az 1973/74. tanévtől a PTE ÁJK Családjogi Tanszéken egyetemi adjunktusként, 1985. évtől egyetemi docensként tanít. 1977-ben a Családjogi és Nemzetközi magánjogi Tanszék vezetője, majd a tanszékek összevonása óta a Családjogi és Szociális Jogi Csoport vezetője (2005-ig 65. életévének betöltéséig). Kiemelte, hogy a hazai és nemzetközi konferenciákra készült tanulmányok és számos cikk mellett már 1979-ben kari jegyzetet ír, majd országos tananyagot készít Pap professzor tankönyvének átdolgozásával (Pap-Filó: Családjog, KJK, Bp. 1981. 340 oldal). Ma is országos tananyag a "Magyar családjog" című tankönyv (HVG-ORAC Bp. 2001. 400 oldal, átdolgozott kiadás 2003, társszerző Csiky Ottó). Kandidátusi értekezését 1984-ben "A házasság felbontását követő szülői felügyelet" címmel védte meg. 2Társszerzője a családjogi kézikönyveknek, családjogi kommentároknak, a családjogi törvény magyarázatainak 1988-tól napjainkig.
Kecskés professzor befejező gondolatai szerint Filó Erika egyetemi docens négy évtizedes családjogi oktatását a PTE ÁJK hagyományainak továbbvitele mellett, az igényes komplex szemléletet tükröző alapképzés jellemzi, amely gyakorlatorientált speciális ismereteket nyújtó szakirányú továbbképzéssel zárul. 70. születésnapján e kötet átadásával gratulál és kívánja, hogy derűs és nyitott egyéniségének megtartása mellett, tudását továbbra is átadva tevékenykedjen közöttünk.
Filó Erika docens 30 éves posztgraduális képzésben végzett munkásságát Karunk 2004-ben a Pro Facultate Juridico Politica Universitatis Quinqueecclesiensis érdemérem arany fokozatával, míg 2007-ben Egyetemünk kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Elnöke a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel ismerte el oktatói és kutatói tevékenységét.
A szerkesztő Somfai Balázs docens olyan szerzőket kért fel a kötetben való publikálásra, akikkel az ünnepelt az egyetemi oktatás, szakirányú továbbképzések, konferenciák, tudományos ülések megrendezése és tanulmányok kiadása alkalmával, továbbá mentorként és kollégaként is kitűnő szakmai kapcsolatokat ápol. A megjelent tanulmányokat olvasva, az alábbi értékes gondolatot emelném ki.
Barzó Tímea (PhD egyetemi docens, Miskolci Egyetem ÁJK Polgári Jogi Tanszék): A házassági vagyonjogi szerződés múltja, jelene és jövője
A tanulmány a házassági vagyonjogi szerződésnek, egy "nem éppen népszerű, de igen fontos és egyedi jogintézménye" történelmi fejlődési vonalának bemutatására vállalkozik. A jelenleg hatályos szabályozás rendelkezései lehetővé teszik a házasulók és házastársak számára, hogy egymással házassági vagyonjogi szerződést kössenek, mellyel teljesen ile-
- 261/262 -
tőleg részleteiben eltérjenek a törvényes vagyonjogi rendszertől. A dolgozat felhívja a figyelmet azokra a gyakorlatban előforduló nehézségekre, kérdésekre amelyek azért lényegesek, hogy a szerződések betölthessék elérni kívánt szerepüket. Részletezi az új Polgári Törvénykönyv tervezet házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályozását, részletesen kitérve a normaszövegnek a házastársak hitelezőinek védelme érdekében megalkotott korlátozó szabályaira.
Banicz Erika (bíró, Legfelsőbb Bíróság): Néhány gondolat a házassági vagyonjogi szerződés múltjáról és jelenéről
Szerző a házassági vagyonjogi szerződés szerepét ismerteti a házassági vagyonjogban a vagyonjog szabályainak általános áttekintésével, majd összefoglalja a Csjt. hatálybalépését megelőző szabályozás lényeges elemeit. Gondolatokat olvashatunk a házassági vagyonjogi szerződés hatályos szabályozásáról a szerződő alanyok köréről, szerződés időbeli hatályáról, a módosítások és a megszűnés kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati problémákról, valamint a szabályozás Csjt.-beli hiányosságairól. A harmadik személyek védelmének problematikájával, és a kártérítési kötelezettség lehetőségével külön fejezet foglalkozik. A bírónő tapasztalatai szerint a "magyar néplélek" által köttetett, zömmel érzelmi alapú házasságok a gyakorlati tapasztalatok szerint kizárják ezen újjáéledt szerződés kötése iránti kedvet.
Bencze Lászlóné (nyugalmazott tanácselnök, Legfelsőbb Bíróság): Koncepció és megvalósulás Gyermektartásdíj a Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében
A családjogi tartásra vonatkozó normákat egységesen és összefoglalóan kodifikáló Családjogi Törvény és novelláris módosításait követően "Magyarországon olyan mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulás következett be, mely elengedhetetlenné tette egy új, a nemzetközi normákhoz igazodó és a joggyakorlat igényeinek is megfelelő, egységes családjogi törvény megalkotását"[1] hívja fel az olvasó figyelmét a kodifikáció szükségességére a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke. A 1003/2003. (I.25.) Kormányhatározattal elfogadott új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó koncepciója a gyermektartásról szóló fejezetében egységesen helyezi el a kiskorú és a továbbtanuló nagykorú gyermek tartását, mivel közöttük koherensebb az összefüggés a rokontartás más szabályainál. A Koncepció lényegi változtatatásainak áttekintését követően a 2009. évi CXX. Törvénnyel elfogadott, de jelenleg nem hatályos új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit tekinti át a szerző. Az új Ptk. a rokontartásra vonatkozó normaanyagot három fejezetre tagolja: közös szabályok, kiskorú gyermek tartása és azt követően külön fejezetben a továbbtanuló nagykorú gyermekre vonatkozó szabályok. A tanulmány olyan kérdéskörökre is kitér, mint a százalékos marasztalás, a tartásra való rászorultság megszűnése, egyszeri pénzösszeg - vagyontárgy juttatása, a nagykorú gyermek tartása esetén felmerülő konkrét életkori korhatár kérdése. Szerző a törvény két vitatható rendelkezését boncolgatja: a tartásdíj visszamenőleges érvényesíthetőségének szabályozatlanságát, valamint a Csjk. 3. 219§ (3) bekezdésében megfogalmazott időintervallum értelmezésének gyakorlati nehézségeit.
Béres Judit (PhD, c. egyetemi docens, PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet): Kakukktojás, avagy miért is oktat egy humángenetikus családjogászokat, betegjogi képviselőket?
Béres Judit személyes ismeretsége történetét idézi az ünnepelttel bevezetőjében. Majd részletezi a humángenetika tárgyából kiemelt témaköröket, amelyeknek létjogosultsága lehet a Pécsi Tudományegyetem ÁJK szakirányú továbbképzéseiben. Az érdekesebbnél, érdekesebb témák közül a szerző kiemeli a hazai ma élő népesség genetikai stukturájáról szólót, melyben Ádám és Éva nyomába eredve összefoglalja a mai magyar populáció finn-ugor, valamint indoeurópai nyelvcsaládok populációival mutatott genetikai távolságokat-egyezéseket. A hazai roma lakosság eltérő betegségspektrumát bemutató rész szintén meglepő kutatási eredményekkel és adatokkal szolgál még a nem egészségügyi szemlélettel rendelkező olvasó számára is. Végül az ikerkutatás jelentőségébe, így a veleszületett adottságok illetve a környezet szerepébe nyerhetünk bepillantást.
Bíró Endre (ügyvéd, Jogismeret Alapítvány szakmai vezető, Betegjogi-, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány kurátor): A civil forrásbevonás lehetőségei a gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységben és a gyermeki jogok érvényesülésének biztosításában
A civil nonprofit szektor szereplőinek jellegzetességeit, társadalmi környezetének bemutatása után az Európai Unióban kiemelkedően fontos és pontosan kimunkált "részvétel elvének megfelelést" fejti ki a szerző. A gyermekvédelmet segítő civil nonprofit szervezetek száma a legfrissebb statisztikai adatok szerint körülbelül 700 lehet, amelyek közül 70%-uk alapítványi, míg a fennmaradó 30% egyesületi formában működik. Szerző a gyermeki jogok érvényesítésébe a civil részvétel, közreműködés és
- 262/263 -
a civil forrásbevonás lehetőségeit mutatja be. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, mely fő feladataként a Gyermek Jogairól szóló New York-i Egyezmény érvényesülését vizsgálja Átfogó Kommentárjaiban is megjeleníti a civil erőforrásbevonást, részvételt, mint az "általános végrehajtási intézkedések" kívánatos módját. Az átfogó kommentárok, ajánlások egyes gyermeki jogokhoz kapcsolódóan is kifejezik a "civilek" részvételének szükségességét pl. kortársképzés, szabad egyesülési jog, gyermekszegénység elleni stratégiák, játék, pihenés, szórakozás jogát korlátozó tényezők. A dolgozat záró fejezetében az önkéntesség, ezen belül is a közérdekű önkéntes tevékenység lehetőségeit, a gyermekjóléti és védelmi rendszerben való foglalkoztatás akadályait (képesítés hiánya, jogviszonyhoz kötöttség problematikája, minimumlétszám teljesítettsége stb.) foglalja össze Bíró Endre. Az önkéntesség témafelvetésének teljessé tételét pedig a jogi felelősség (gyermek jogsérelme, illetve a gyermek által okozott jogsérelem), valamint a "rábízás" problémakör áttekintése teszi komplexé.
Dudás Attiláné dr. Korinek Beáta Zsófia (LLM. egyetemi tanársegéd PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoport): Egyenlő esélyek büntetéssel?
A gyermeknevelésről folytatott beszélgetéseinkben számtalanszor kerül szóba a szülői felelősségen túl a pedagógusok, az oktatási intézmények szerepvállalásának jelentősége. A tanulmány az esélyegyenlőségről, mint az Európai Unió egyik lényeges közösségi politikájáról és annak hazai "gyakorlatából" kiindulva ismereti a gyermekszegénység Magyarországi helyzetét és primer okait, valamint a családi erőszak és a kirekesztettség témához kapcsolódó vetületeit. A magyarországi romák helyzetével kapcsolatosan számos aktuális kérdést, problémát vet fel Szerző, így többek között azt, hogy "a cél és az eszköz hiányzik az egyenlő esélyek megteremtéséhez", a jelenlegi oktatási struktúra középosztálybeli értékeket követ, amely a korholás és büntetések következtében állandó frusztrálódási helyszínné válhat. Hazánkban nincs igazi képe a romák integrációjának, és nem világos a megőrzendő és az integrációt gátló hagyományaik elhatárolása sem. A gyermekek egyik alapvető joga a tanuláshoz való jog, mely magában foglalhatja az oktatásban való részvételt is. A dolgozat boncolgatja az oktatás és nevelés feladatköreit, valamint a nevelési stílusok és a büntetés szerepét, különösen kiemelve a "jó"büntetés / fegyelmezés ismérveit. Szerző pozitív példaként állítja az olvasó elé a pécsi Gandi Gimnázium képzési rendszerét, valamint az intézmény esélyegyenlőség megteremtését célzó programját.
Grád András (PhD, habil. egyetemi docens, az ELTE ÁJK tiszteletbeli tanára, Jogszociológia Tanszék): Az Emberi Jogok Európai Bíróságának családon belüli erőszakkal összefüggő joggyakorlata
Az 1950-ben létrejött Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok sérelme, és egyéb törvényes felételek fennállása esetén fordulhat a kérelmező az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Grád András általános áttekintésében leírja, hogy az Egyezmény az emberi jogokat tömören felsoroló rendelkezéseit a Bírósági esetjog töltötte meg valódi tartalommal. "A Bíróság...számtalan ítéletet hozott, azonban egészen a legutóbbi időkig semmilyen formában nem foglalkozott a családon belüli erőszak problémakörével." Az elmúlt esztendők azonban változást hoztak e téren is, és az Egyezmény három cikke: az élethez való jog (2. cikk), a kínzás tilalma (3. cikk), valamint a magán - és családi élet tiszteletben tartásához való jog (8. cikk) körében ítéletek születtek a családon belüli erőszakkal összefüggésben. A szerző hat eset részletesebb leírásán keresztül ismerteti a fentiekben megjelölt cikkekben foglalt jogok érvényesülését, illetve ezek hiányát valamint az államok pozitív, tevőleges kötelezettségeinek elmaradását. A Bíróság esetjogában napvilágot látott esetek valamennyi Egyezményben részes tagállam számára intő jelek lehetnek bizonyos normák meghozatala, intézményrendszer átalakítása etc. vonatkozásában. Szerző a családnak, mint rendszernek a szemléletére tesz javaslatot, továbbá a "probléma lényegének és összefüggéseinek értésén alapuló érdemi intézkedések" meghozatalát sűrgeti.
Gyenge Eszter (gyermekpszichiáter): Óvjuk meg gyermekeinket együtt az erőszaktól? Gyermekpszichiáterként a gyermekbántalmazásról
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának szakirányú továbbképzései keretében oktatott gyermekpszichiátria fontosságára és mint speciális ismereteket adó, a gyermekvédelmi ismeretekhez igazodó kurzusok létjogosultságára hívja fel az olvasó figyelmét Gyenge Eszter. A gyermekpszichiátria és a gyermekvédelem közös célja, hogy elősegítse a gyermekek harmónikus személyiségfejlődését annak érdekében, hogy a lehető legjobban tudjanak beilleszkedni a társadalomba, egészséges, kiegyensúlyozott felnőttek lehessenek. A gyermekbántalmazás témaköre kiemelt probléma, márcsak azért is, mivel adataink bizonytalanok, erősen torzítottak. A gyermekek bántalmazásának többféle megnyilvánulási formája ismert, amelyek közül Szerző a fizikai bántalmazás hatásait emeli ki témaválasztásában. A testi fenyítés teljes tilalmának deklarálása, a bántalmazás hatása a lelki fejlődésre, a trauma átélése, feldolgozása és a felnőttkori személyiségzavarok kialakulására vala-
- 263/264 -
mint a gyermekkorban történő bántalmazás közötti összefüggésekre világít rá a szerző. Részletezi a bántalmazás felismerésének nehézségeit, a bántalmazó családdal, bántalmazott gyermekkel való kapcsolat kialakítás problémáit, felhívta a figyelmet a megelőzés kiemelkedő jelentőségére.
Herger Csabáné (PhD, dr. habil. egyetemi docens, PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszék): A házastársi hűség szerepe a magyar szekularizált házassági köteléki jogban
A témaválasztás okát "olyan örökérvényű érték" - a házastársi hűség - adja, "amely nélkül a kiegyensúlyozott család képe ma sem képzelhető el". A hűség szerepét tekinti át a szerző az Osztrák Polgári Törvénykönyv rendelkezésitől egészen az 1894. évi XXXI. Törvénycikkbe foglalt Házassági Törvényig (Ht.). A Ht. által intézményesített bontójog a vétkesség elvén alapult, amely mellett kisegítő jelleggel a feldúltság elvét alkalmazta oly módon, hogy mind az abszolút, mind a relatív bontó okok körében kiemelt helyet foglaltak el a házastársi hűséget megsértő, vétkes magatartással megvalósított okok. A törvénycikkben számos anyagi és eljárási intézmény szolgálta a házasság védelmét (pl. kötelezés a házassági életközösség visszaállítására) sokszor szolíd eredménnyel. Szerző kutatásainak eredményeként Baranyában a XIX. század fordulóján a leggyakoribb házassági konfliktus a házastársi hűség hiányából fakadt. Napjainkban a házasság "olyan erkölcsi közösség", amelyben az erkölcsök lazulása ellenére még a házastársi hűség él.
Herczog Mária (szociológia tudomány kandidátusa, ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja): Roma gyerekek örökbefogadása
Herczog Mária tanulmányában olyan komplex kérdések áttekintését végzi el, mint miképpen definiálható a gyermekek etnikai hovatartozása, ez ki által és hogyan történik? A gyermekvédelmi szakellátásban került/kerülő gyermekek jogainak érvényesülését, esélyeiket, az etnikai hovatartozás miként befolyásolja, majd külön részletességgel foglalkozik a roma gyerekek örökbefogadási gyakorlatáról, lehetőségeiről. A szakember számos problémát feszeget, így a gyermekvédelem "következménynélküliségét", az utánkövetéses vizsgálatok, életút elemzések stb. teljes hiátusát, amelyek segíthetnék a szakembereket, döntéshozókat a tévedések és elkerülése, és a helyes gyakorlat kialakításában. Tényszerű adatokat sorakoztat az állítások alátámasztása érdekében. A roma gyerekek örökbefogadásával foglalkozó rész nyíltan taglalja azon problémaköröket, melyek szakmai körökben nem titkoltak így a közvélemény részéről érkező nyomás az eljárások gyorsítása végett, a kötelező örökbefogadói felkészítés szükségessége, az "örökbefogadási adatbank" lérejöttének és működésének miértjét. A tanulmány ismertet egy kérdéssort egy kutatás során létrehozott történet alapján, melyben a szakellátásban dolgozók és az örökbefogadással érintett szülők részletesen publikált válaszai jól tükrözik a roma gyerekek örökbeadási problémáit. A szerző kitűntett figyelmet szentel a kudarcos örökbefogadások felbontásának tarthatatlanságára.
Katonáné Pehr Erika (c. egyetemi docens, Európa jogi szakjogász, SZMM főosztályvezető): A gyermekbántalmazás nemzetközi megítélése
A testi fenyítés megengedhetőségére az elmúlt évtizedekig a pedagógiai szakirodalom, más tudományágak, valamint a köznapi publicitás is, mint egy teljesen elfogadható nevelési eszközre tekintettek. A gyermekbántalmazás fogalma a gyermekgyógyászati szakirodalomban tűnik fel először, majd a '70-es évek végére a "megvert gyermek szindrómája" is ismert a szakirodalomban. A gyermekek jogainak fokozatos elismerése magával hozta azt, hogy a gyermekek bántalmazását az emberi jogok durva megsértésének tekintik mára. A nemzetközi szervezetek felismerve a családon belüli erőszak, a gyermekbántalmazás helyzetét azt nemzetközi dokumentumokban utasították el, fogalmaztak meg ajánlásokat. Bár ennek eredményeként számtalan, közvetlenül, illetőleg közvetve a gyermekek érdekét szolgáló norma született, de a testi fenyítés kellő szankcionáltsága a mai napig számos országban nem megoldott. A téma kényessége okán is számos megoldási lehetőségben gondolkodtak az államok (kizárólag családjogi jellegű szabályok; családjogi szabályok kiegészülnek büntetőjogi normákkal stb.). Szerző áttekinti tanulmányában az egyes országok "kezelési" módjait, külön kiemelve a "zéró tolerancia elvét" megalkotó Svédországot. Katonáné Perh Erika hangsúlyozza a témával kapcsolatban a közvélemény tájékoztatásának jelentőségét és tanulmánya befejezéseként néhány ilyen követendő projectet mutat be.
Kecskés László (DSc, tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék): Az osztrák polgári jog fejlődése
A PTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének vezetője tisztelgő tanulmányát volt tanárának és kollégájának azzal ajánlja, hogy az osztrák polgári jog fejlődéstörténetében számos házassági, családi vonatkozású elem vált meghatározó fontosságúvá. Az ajánláshoz híven áttekintést nyújt Ausztria korai jogtörténetéről kitérve például a különféle házassági vagyoni rendszerek létrejöttére. A polgári jog osztrák kodifikációjának története "a római jognak és két domináns tartományi jognak
- 264/265 -
az egybeolvasztása..melyre kétségtelenül befolyást gyakorolt a porosz Landrecht is". Történelmi adatokkal kiegészített leírást olvashatunk az előkészítés előmunkálatairól, a Codex Theresianus megszületéséről, és II. József, valamint II. Lipót uralkodása alatt történt változásokról, melyek az ABGB végső tervezetének megfogalmazásához vezető utat övezték. Az osztrák polgári törvénykönyv fogadtatásának és értékelésének ismertetése során olyan értékek kerülnek kiemelésre, mint a jól megválasztott alapelvek, az igazságosság eszményítése, a parasztság hagyományainak tisztelete, valamint az elő- és kora kapitalista viszonyokat tükröző fiziokratizmusa. Részleteiben olvashatunk a Joseph Unger törvénykönyvet illető kritikai javaslatairól és az ennek hatására végbevitt három módosító résznovelláról.
Képíró Angéla (PhD-hallgató): A gyermek helyzete a gyermekvédelmi szakellátásban
A gyermekvédelem kezdeteit Szent István törvénykönyvétől felvezető tanulmány a legfontosabb állomásokat kiemelve jut el a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény által deklarált komplex szakellátó rendszerig. Szerző statisztikai célú megközelítést választ elemzéséhez, amelyben elsőnek a gondoskodási formákat, (ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti nevelt, tartós nevelt és intézeti elhelyezett gyermekek) majd a korösszetételt és a szakellátásban résztvevő gyermekszámot veszi górcső alá. A gyermekvédelmi szakellátásba be illetve kikerülő gyermeklétszám adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a "vérszerinti családba történő visszahelyezés" aránya az utóbbi évekbe tartós csökkenést mutat, mely hatékonyabb lehetőségek kimunkálására, alkalmazására kell hogy ösztönözze a dötéshozókat, szakembereket. A jogintézmények közül részletesen foglalkozik a hazagondozás, az örökbefogadhatóvá nyílvánítás, valamint az utógondozói ellátás igénybevételével. Képíró Angéla hangsúlyozza, hogy "a védelem professzionálisan, de csak a szükséges mértékben kísérje a gyermek életútját".
Kőrös András (tanácselnök, Legfelsőbb Bíróság): A házastársak közös rendelkezési joga és e jog megsértésének jogkövetkezményei
"A házassági vagyonközösség szabályainak egyik legfontosabb része a házastársak közös rendelkezési joga", amelyet kifejezetten szűkszavúan szabályoz Családjogi Törvényünk. A Csjt. 27. § (1) bek. kimondja, hogy a vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak (ide értve a vagyon tágabb fogamát) a házastársak osztatlan közös tulajdonában állnak. A Csjt. 30. § (1) bekezdését kiegészítette az I. Csjt. Novella, amely az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben fennálló függő jogi helyzetet oldotta fel. A közös egyetértésen alapuló rendelkezési jog tágabb a polgári jogi tulajdonközösség tulajdonostársainak rendelkezési jogától, valamint ez előbbibe benne foglaltatik a "közös vagyont érintő más jogokról való rendelkezés is". A Csjt. nem rendezi a közös rendelkezési jog megsértésének jogkövetkezményeit, sem a házastársak "inner" viszonyában, sem pedig harmadik személyekkel szembeni jogviszonyában. Szerző megállapítása szerint a bírói gyakorlat különbséget tesz - oldva ezzel a Csjt. merev szabályozását - tágabb és szűkebb rendelkezési jog között, valamint ingóságokkal és ingatlanokkal kapcsolatos rendelkezési jog között. "A közös rendelkezési jog megsértésével kötött ügylet jogkövetkezményeinek tisztázatlansága leginkább az ingatlanok körében vet fel problémákat." A bírói gyakorlatban többféle megoldás ismeretes: semmisség, az ingatlannyilvántartás közhitelességének elve érvényesül a házastársi közös szerzés vélelmével szemben, valamint a Legfelsőbb Bíróság által alkalmazott megoldás, mely a házastársak belső jogviszonyában a megbízás nélküli ügyvitel szabályait alkalmazza azzal, hogy a házastársat akár kártérítési kötelezettség is terhelheti házastársával szemben. Az új Ptk. Családjogi Könyve a Legfelsőbb Bíróság fenti gyakorlatát emeli szabályai közé.
Mécsné Bujdosó Györgyi (kandidátus, egyetemi docens Semmelweis Egyetem ÁOK): Természettudományi bizonyítékok a polgári eljárásjogi perekben
A Semmelweis Egyetem ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének munkatársa feladataként fogalmazza meg a házasságon kívül született gyermekek jogállásának tisztázását a természettudományos bizonyítékok segítségével, amelyekhez szociológiai jellegű felméréseket is készítenek. A humángenetika foglalkozik antropológiával, populációkat érintő környezeti hatások vizsgálatával és módszerei természetesen jelentős szerepet kapnak a származás megállapítására irányuló peres eljárások során is. A származás megállapításához fűzödő egyéni és össztársadalmi érdekhez nem férhet kétség, amelynek révén hagyományosnak és modernnek mondott vizsgálati módszereket ismerhetünk meg. Ha jogászként olvasunk a természettudományos vizsgálatok számos válfajáról - így a szülészeti lelet értékelése, a nemzőképességi vizsgálatok, a különböző kromoszóma, vércsoport és DNS vizsgálatokról - felmerülhet, hogy miért is fontos ez? A válasz nem csupán abban keresendő, hogy interdiszciplinális ismereteink révén tájékozottabbak legyünk, hanem a nevezett vizsgálatok kapcsán adható orvosi szakvélemény eredményét, módszereit is tisztán láthassuk.
- 265/266 -
Molnár Margit (CSc, egyetemi docens, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék): A nők, a serdületlenek és a fiatal felnőttek védelme a római magánjogban
A római magánjogban bőségesen találunk olyan intézményeket, amelyek a "a gyengébbek védelmét célozták" és hát kétségtelenül közéjük sorolhatók a nők, a serdületlenek, valamint a fiatal felnőttkorba lépett személyek. A nők védelmét vizsgálva fontos tisztában lennünk a szabad római nő jogi státuszával - mind magánjogi, mind politikai jogait illetően - továbbá az eltartásával kapcsolatos rendelkezések és a "nagy kockázattal járó ügyletektől" való távoltartásával kapcsolatos szabályozással. A hozomány nélküli, ún. vidua inops nők helyzetéről történő rendelkezések előre vetítik a hazai jogrendszerben is ismeretes özvegyi jog intézményét. A "nővédelmi rendszabályok" között nevesíti a tanulmány a más helyett való kötelezettségvállalás tilalmát (intercessio tilalma) továbbá a női gyámság (tutela mulierum) intézményét, valamint a nőket is megillető - a jog nem ismerése miatti - hátrányos következmények alóli mentesítést. A római jog a serdületlen korban lévők mellé gyámot rendelt, akinek elsődleges feladata a vagyonkezelés volt. A gyámság különböző formái is ismeretesek. Megemlítendők a serdültté vált gyámolt védelmére hozott szabályok ( lex Plaetoria), az önjogú serdületlenek védelme - amelyet a II. század derekán hozott Antonius Pius - valamint a házasságon kívül született gyermek és a rabszolganő gyermekére vonatkozó rendelkezések. A tanulmány foglalkozik továbbá a jótékony célú állami alapítványokkal, amelyek a rászoruló fiatalok részére alinemtatio-t biztosítottak, valamint a III. századtól fejlődésnek induló piae causae azaz a kegyesalapítványok rendeltetésével.
Németh László (ügyvéd, Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettese): A gyermekvédelmi gondoskodás keretében szakellátás megvalósításaként speciális gyermekotthonban élő gyermekek szabadságjogai korlátozása
A tanulmány címében foglaltak szerint a gyermekvédelmi szakellátás részét képező speciális gyermekotthonban élő gyermek szabadságjogai korlátozásának eszközrendszerével foglalkozik a szerző. A szabadságkorlátozás kapcsán megfogalmazódik, hogy a szakellátásba bekerülő " gyermekek rendkívül rossz személyiség állapotúak", amelynek számtalan oka közül Szerző a fokozódó értékvesztést és aggressziót emeli ki. A szakellátó rendszer - különösen kamaszok esetében - nem alkalmas maradéktalanul arra, hogy "a családjából kikerült gyermekek óvó, védő nevelését, gondozását" ellássa. Kritikai észrevételekkel illeti Németh László a "bekerülés során" gyermekkel kapcsolatba kerülő TEGYESZ által működtetett szakértői bizottságok "lekötését és alkalmazotti viszonyban való tartását", amelyek függetlenségét tartaná kívánatosnak. Súlyos problémaként fogalmazza meg a családból történő kiemelés időpontját, valamint a szakellátásban dolgozók folyamatos továbbképzésének és szakmai tapasztalatcsere megvalósulásának hiányát. A Gyvt. rendelkezéseit ismertetve a speciális gyermekotthon és a gyermek otthon speciális csoportjába történő bekerülés együttes feltételeit elemzi, kitérve a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet vonatkozó szabályozására. Ezen intézmények kapcsán a biztonsági elkülönítő fogalmának konkretizálását, valamint a gyermekjogi képviselő kötelező értesítésének szabályai pontosítását sürgeti Szerző. Részletesen ír a Gyermekvédelmi törvényben szabályozásra kerülő nevelési felügyelet jogintézményéről, javaslatot tesz, hogy amennyiben az ideiglenes hatályú beutalást követően szülői felügyelet megszüntetése tárgyában perindításra kerül sor kapjon speciális elnevezést és legyen önálló jogintézményünk. A deklarált határidőkkel kapcsolatosan a Gyvt 81/B. § (2) bekezdésének megfogalmazását, míg a (4)-(6) bekezdések határidő túllépésének szankcionálatlanságára hívja fel a figyelmet.
Németh Rita (jogász, igazságügyi pszichológus szakértő, Semmelweis Egyetem ÁOK Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet): Az igazságügyi pszichológus szakértő szerepe a családjogi perekben
Szerző témaválasztásának indokai abban keresendők, hogy "az igazságügyi pszichológus szakértők egyre gyakoribb szereplői az egyes családjogi pereknek" (gyermekelhelyezési per, elhelyezés megváltoztatása iránti per, kapcsolattartás újraszabályozása, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per). A gyermekeket érintő azon - fentiekben megnevezett - perekben, amelyekben a szülők megegyezni nem tudnak, a bíróságnak kell döntést hoznia a gyermek kedvezőbb testi, értelmi, erkölcsi fejlődése érdekében. Németh Rita hiányolja az érzelmi fejlődésre való jogszabályi rendelkezést, amelyet az új Ptk. Családjogi könyvében sem nevesítettek így konkrétan. A dolgozat a válást, mint lélektani folyamatot mutatja be, majd korcsoportok (kisded, kisiskolás, serdülő stb.) szerint elemzi a gyermekek válásra adott lehetséges reakcióit. A perek hátterében húzódó motívumok közül a leggyakoribbakat emeli ki a szerző, úgymint az érzelmi sértettséget, az anyagi érdeket, a lelkiismeret megnyugtatása, támadó védekezést valamint a mások biztatását. Az elhelyezésről szóló döntés meghozataláig a gyermek igen bizonytalan helyzetbe kerülhet, főként, ha a szülők külön élnek és egyikük sem kíván lemondani arról, hogy a gyermek
- 266/267 -
az ő gondozásában tartózkodjon ebben az átmeneti időszakban. A tanulmány foglalkozik a pszichológus illetőleg pszichiáter szakértő kirendelés eltéréseinek lényegével, azzal, hogy milyen pszichológus szakértőt lehet ezen perek során bevonni, továbbá magával a szakértői vizsgálattal és a pszichológus működésének kompetenciai-határaival. Összegzi a szakértőnek leggyakrabban feltett kérdéseket az elhelyezési perekben, valamint a leggyakrabban alkalmazott módszereket. A Legfelsőbb Bíróság 24. számú Irányelvével módosított 17. számú Irányelvében kiemelt szempontokat a szakértő szemszögéből elemzi Szerző (pl. állandóság, testvérkapcsolatok jelentősége ect.) Végül az egyre gyakrabban megjelenő magánszakvélemények kérdéséről szól.
Révész György (PhD habil. egyetemi docens, igazgató-helyettes, PTE BTK Általános- és Evolúciós Pszichológiai Tanszék): Felnőttek-szülők-gyerekek. A rossz bánásmód - bántalmazás, elhanyagolás -transzgenerációs mechanimusai
A tanulmány pszichológiai megközelítésből mutatja be a felnőttek gyermekekhez való viszonyát, majd értékeli a társadalmunkra ható olyan trendeket, mint a házasodási hajlandóság csökkenése, a nők munkavállalásával a gyermekekre jutó idő csökkenése stb. Ezek mellett olyan, kevésbé ismert témákat is hoz Szerző, mint az "uniage" kora. A szakember nem rejti véka alá, hogy a XXI. században a "gyermekeknek számtalan kritikus problémával kell szembenézniük", amelyek közül az egyik legnagyobb társadalmi visszhangot keltő a gyermekbántalmazás kérdésköre. A tanulmány bemutatja a téma napi rendre kerülésének történetét, melynek során részletesen kitér a bántalmazás és elhanyagolás közötti különbségekre, az elhanyagolás "kilenc komponensére". A rossz bánásmód magyarázatára többféle modellt dolgoztak ki, melyek közül némelyek a megtanulás, míg mások a genetikai prediszpozíciók jelentőségét hangsúlyozzák. Az azonban biztosnak látszik, hogy az okok között az egyéni, családihat, társadalmi és kulturális kölcsönhatások érvényesülnek. A dolgozat foglalkozik továbbá a korai anya-gyermek kapcsolat, kötődés (attachment) minőségével, mely a "rossz bánásmód áthagyományozásának egyik pszichológiai közvetítő mechanizmusa".
Somfai Balázs (PhD egyetemi docens, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoport): A gyermek legfőbb érdeke, mint eljárási alapelv
A Gyermek Jogairól szóló New York-i Egyezmény elfogadása óta húsz esztendő telt el. Ezidő alatt óriási fejlődésnek lehetünk tanúi, óriási eredményeket értek el az állami és civil szektor szereplői, amelynek eredményeként "a gyermekre már mint autonóm személyre tekinthetünk, aki ítélőképessége birtokában... szabadon fejtheti ki véleményét az őt (is) érintő eljárásokban." Somfai Balázs a reményteljes eredmények mellett felhívja a figyelmet a hiányosságokra, hibákra is, melyek figyelembevételével a gyermek legjobb/legfőbb érdeke a gyakorlatban - különösen a családjogi, gyermekvédelmi jogviták intézése során - mindinkább érvényesülhet. Az Egyezmény 3. cikkében megfogalmazott "the child's best interest" /fordításban legfőbb, míg az Egyezmény hivatalos fordításában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben (Gyvt.) a gyermek mindenek felett álló érdeke/ kifejezés áthatja az egész Egyezményt, és azt "mind jogalkotási, mind eljárásjogi szempontból követelményként fogalmazza meg". Ezen elvet valamennyi jogág területén, a normaalkotás során, egyedi döntések meghozatalakor figyelembe kell(ene) venni. A tanulmány részletesen foglalkozik az eljárási alapelv kötelezettjeivel, valamint azzal, hogy az alapelv miként jelenik meg az Egyezmény konkrét jogokat deklaráló cikkeiben. (szülői felelősség, örökbefogadás stb.) A gyermek legfőbb/legjobb érdeke elv végrehajtásának módjára vonatkozó állásfoglalást az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága bocsájtotta ki, melyben kimondja a rövid és hosszútávú vizsgálatok szükségességét mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás során. A legjobb érdek megjelölés magában rejti az esetleges érdekösszeütközések problémáját (pl. gyermekek egymás között, gyermekcsoportok között stb.) Az eljárási alapelv megjelenését a hazai jogszabályok közül a Gyvt.-ben, a Családjogi Törvényben, az új Ptk. Családjogi könyvében kell elsődlegesen kiemelni. A hazai gyakorlatban az alapelvet sértő ügyintézés, eljárás számos hipotetikus megvalósulási formáját, esetét sorolja a szerző, amelyeket olvasva nagyon is ezek realitását érezhetjük.
Svetlana Bartolo (PhD-hallgató): A többnejűségről
Volt hallgatótársam jóvoltából érdekes bepillantást nyerhet az olvasó a Kazah Köztársaságban létező, de nem legalizált "többnejűségi helyzetre". Kazahsztán számos, a nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos nemzetközi szerződést ratifikált az elmúlt két évtizedben, melyek jogi és politikai alapot teremtettek olyan jogszabályok megalkotására mint például a "A férfiak és a nők egyenlő jogairól és esélyegyenlőségének állami garanciájáról szóló törvény". A jogi normák megalkotásán túl azonban számos intézkedés meghozatalára, intézményrendszer (pl. ideiglenes otthonok, krízisközpontok) felállítására volt és van szükség ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőség a gyakorlatban is megvalósuljon vallja a szerző. A többnejűséggel általában foglalkozó tanulmányrész áttekinti a kazah jogegyenlőségért
- 267/268 -
kűzdő mozgalmak szerepét az ország történetében, valamint a szovjet hatalom által támogatott "trendeket". A jogi szabályozás ismertetése során kitér a családjogi törvényben szabályozott házassági korhatárok 1998. évi megváltoztatására, az új, 1997.évi (16.07) Büntető Törvénykönyvből törlésre kerülő "nőrablás", házasságra kényszerítés, valamint két-és többnejűség szankcionálásának hiátusaira. Jelenleg a Kazah Köztársaságban a többnejűség intézménye de facto kialakult, de expressis verbis kimondásra nem került. A legalizálásának szakaszait, a felmerülő jogi és társadalmi kérdések megválaszolatlanságát hangsúlyozza Szerző, kiemelve, hogy "véglegesen meg kellene szüntetni a többnejűség legalizálásának lehetőségét."
Tóthné Fábián Eszter (CSc, c. egyetemi tanár SZTE ÁJK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék): A polgári jogi kodifikáció és a családjog (a Vitatervezet előzményei)
A szegedi pályatárs tanulmányában a magyar polgári törvénykönyv megalkotásának 1848. évi elrendelésétől villantja fel a magánjogi jogalkotás legfontosabb állomásait az 1959. évi IV. Törvény (Ptk.) hatálybalépéséig, majd megfogalmazza a társadalmi-gazdasági változások miatt elengedhetetlen új polgári törvénykönyv megalkotásának szükségességét. A szerző felidézi az új törvény megalkotásához vezető kodifikációs folyamatot (a Főbizottság és Szerkesztőbizottság működését) valamint a monista megoldás egyszerű megállapítását. Tóthné Fábián Eszter a családjog kifejezés helyett következetesen a családi jog megnevezést használja, mivel álláspontja szerint az új Ptk. rendelkezései is csupán "a családtagok jogviszonyáról szól...és nem tartalmaz különböző olyan szabályokat, amelyek valamely családhoz tartozás okán érintik az embert". Az említett monista felfogás kapcsán félelmeit fogalmazza meg akként, hogy "nem a Csjt. lesz a családi vagy családi jelegű jogviszonyok alaptörvénye". Javaslatában legszívesebben Magánjogi Kódexnak nevezné az új Ptk.-t. A tanulmány második részében - az új Ptk. megalkotása során az ún. II. Koncepció által is kiemelt - öt témakör rövid ismertetését tartja fontosnak, ezek az alapelvek, házassági vagyonjog, élettársak kapcsolatai, szülő-gyermek kapcsolat, valamint az örökbefogadás.
Weiss Emília (professor emeritus ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék): Az Európai Családjogi Bizottság -Commission on European Family Law - elvei a szülői felügyeleti jogok kérdéskörében
Az Európai Családjogi Bizottság (CELF) 2001. évi megalakulása óta az európai országok családjogi szabályozásának közelítését és harmonizációját, valamint közös elvek kidolgozását tűzte ki céljául.
A megfogalmazott elvek nem kötelező erejűek, megalkotásuk során ilyen szándék nem is vezette a Bizottságot. A tanulmány a szülői felügyelet (szülői felelősség) kérdéskörében kiadott preambulum és azt követő VIII. Fejezetbe foglalt 39 elvet tekinti át. A CELF megfogalmazása szerint elvek szintjén azért lényeges a szülői felügyeleti jogok ilyen módon történő deklarálása, mert az "a gyermek jogainak erősítését szolgáló közös európai értékhez való hozzájárulás", valamint a "családi viszonyokra.. .is kiható Európán belüli szabad mozgás megkönnyítését kívánja szolgálni". Az I. Fejezet a szülői felelősség fogalmát és jogosultjait, viselőit definiálja, míg a II. meghatározza a gyermek jogait a szülői felügyelet körében (a gyermek érdekeinek, jogainak elsődlegessége; autonómia - fejlődési fokához mért önálló cselekvési lehetőség biztosítása; a hátrányos megkülönböztetés tilalma; valamint a gyermek érdekei védelmének elsődlegességét). A III. Fejezet a szülői felügyeleti jogok jogosultjaira vonatkozóan fejt ki három elvet (a szülők, mint jogosultak; a harmadik személyek jogosultsága; a szülők különélésének esetköre) A következő fejezet a szülői felelősség gyakorlására vonatkozó elveket rögzít, , majd az V. Fejezet a felügyeleti jog tartalmát foglalja két alfejezetbe (személyi és vagyoni jogok;személyi kapcsolat megtartásához való jog). A három utolsó fejezet sorrendben a szülői felügyeleti jog megszűnésével, megvonásának, visszaállításának kérdéseivel, valamint a témához kapcsolódó eljárási kérdésekkel foglalkozik. A tanulmány világos áttekintést ad a Bizottság által kimunkált elvekről, amelyeket Szerző a magyar családjog szabályaival hasonlítja össze.
Zámbó Géza (PhD egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem ÁJK Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék): A kiskorúak átmeneti gondozására vonatkozó szabályok bírálata
A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény szabályozza a gyermekek átmeneti gondozásának lehetséges formáit. Az átmeneti gondozás megvalósulhat gyermekek átmeneti otthonában, családok átmeneti otthonában, valamint a szerző által jelen tanulmányban elemzett helyettes szülői ellátás keretében. A helyettes szülői ellátáshoz hasonlatos külföldi intézményeket mutat be dolgozatában Zámbó Géza, így az amerikai Homebuilder és Home-Start programokat, az Ausztráliában megvalósuló Share Care helyettes szülői programját, míg európai példák közül az osztrák helyettes szülői ellátást, valamint a bajorországi készenléti családmodellt hozza. A fenti külföldi példákban egységes a rövid tartamú gondozás. A dolgozat továbbá bemutatja a helyettes szülő jogállására és feladataira vonatkozó hazai jogszabályokat, és az ellátás lényegét
- 268/269 -
(egyéni gondozási-nevelési terv készítése, a gyermek mielőbbi visszakerülése családjába, a szülői felügyeleti jog "érintetlenül" maradása, a vérszerinti szülő kapcsolattartásának megállapodásban való rögzítése stb.). A jogintézmény pozitívumainak elismerése és méltatása mellett kritikai észrevételt fogalmaz meg a tekintetben, hogy a hatályos szabályozás alapján akár 18 hónapi időtartamra is fennállhat az átmeneti gondozás. Ezen határidő hat hónapra történő maximalizálását javasolja a gyermeki jogok sérelmének elkerülése érdekében.
Ez az ünnepi tanulmánykötet méltán tiszteleg Filó Erika gazdag, magas színvonalú munkássága előtt. Isten éltesse mégegyszer és sokáig Tanárnő! ■
JEGYZETEK
[1] Somfai Balázs (szerk.): Ünnepi tanulmánykötet Filó Erika kandidátus egyetemi docens 70. születésnapjára 51. o. Pécs 2010
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató.
Visszaugrás
