Az EU elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó keretszabályozása különbséget tesz az olyan piacok között, melyeket előzetes szabályozás alá vonhatóak, másrészt az olyan piacok között, melyek csupán a versenyjogi szabályozás hatálya alatt állnak. Az előzetes szabályozás hatálya alá tartozó piacok köre idővel változik az új technológiák alkalmazásával, a hálózati infrastruktúra megváltozásával, a költségek csökkenésével valamint azzal, hogy a korábbi termékek eltűnésével párhuzamosan újabb termékeket jelennek meg a piacon. A piacokat időközönként felül kell vizsgálni.
A dokumentum meghatározza az előzetes szabályozás alá vonható piacok meghatározásának módszerét. E módszert elsősorban az a cél vezérli, hogy a piaci versenyt olyan módon segítse, hogy a jelentős erőfölénnyel okozott piaci hiányosságokat helyreállítsa mindazokban az esetekben ahol ezt a versenyjog önmagában nem képes megtenni. E módszer összhangban van azzal a céllal is, hogy az előzetes szabályozás alkalmazására csak azokban az esetekben kerüljön sor ahol a végfelhasználóknál jelentkező jelentős előnyt egyedül a versenyjog eszközével nem lehetne biztosítani.
A dokumentum összefoglalja azokat az eredményeket is, melyek e módszer alkalmazása esetén egy "reprezentatív" tagállamban valószínűleg jelentkeznének. A Gazdasági Szakértői Véleményben javasolt piacok felsorolását összehasonlítja a Bizottság felülvizsgált Ajánlattervezetében szereplőkkel.1 Végezetül az Európai Bizottság szerepét is megvizsgálja, különösen annak az Érintett Piacokról szóló ajánlását. Mivel az Ajánlás egy "reprezentatív" tagállamban aktuálisan meglévő feltételeken alapul, ezért elképzelhető, hogy azok nem minden esetben irányadóak. A dokumentum jónéhány, a probléma kezelésére vonatkozó javaslattal zárul.
Az előzetes szabályozás alá vonható érintett piacok meghatározásának módszerét pontos célkitűzéseknek kell meghatározniuk. Az előzetes szabályozás legfontosabb célja a verseny elősegítése az erőfölény magas szintjének ellensúlyozásával mindazokban az esetekben, ahol a versenyjog egyedül alkalmatlannak bizonyulna e cél elérésére. Végül, bármely előzetes szabályozásnak a fogyasztói piacok versenyképességének javítása révén kell a végfelhasználók számára előnyöket nyújtania. A szabályozás útján történő beavatkozással a végfelhasználók számára nyújtott előnyök mértéke meg kell hogy haladja az ehhez szükséges ráfordítások költségét.
Mindazon esetekben ahol az előzetes szabályozás alkalmazása indokoltnak bizonyul, ott alkalmazásának mértékét a versenyképességhez kapcsolódó problémák orvoslásához szükséges legalacsonyabb mértékben kell meghatározni. Az előzetes szabályozásnak az értékláncon jelentkező problémaforrást, problémaforrásokat kell megcéloznia. Alkalmazására a legkevésbé replikálható eszköz esetében kerülhet sor2, általában a belépés lehető legalacsonyobb szintjén, és az értékláncban csak akkor terjeszkedhet lefelé, amennyiben az értékláncban feljebb álló szabályozás nem elegendő a piaci hiányosság helyreállításához.
Az EU keretszabályozása a piacokon jelentkező verseny hiányosságainak ellensúlyozására törekszik, azaz az érintett piacokat a kereslet és a kínálat helyettesíthetősége alapján határozza meg. Könnyű elképzelni, hogy minden értékláncból egyszerre több kiskereskedelmi és nagykereskedelmi releváns piac származik, ahol az egyes nagykereskedelmi releváns piac is több értéklánchoz kapcsolódhat.3 Jelen műnek nem célja, hogy a piac meghatározásnak módszereiben elmélyedjen, erre máshol kerül sor4; helyette inkább arra a néhány sajátosságra világítunk rá, melyek az elektronikus hírközlési szektorban a piacok meghatározása során felmerülhet.
A méretgazdaságosság a kínálati és a tranzakciós költségek a keresleti oldalon erős ösztönzést nyújtanak mind a szállítóknak, mind a fogyasztóknak, hogy több szolgáltatást egymáshoz kapcsolva kínáljanak, illetve igényeljenek. A szolgáltatások összekapcsolásának néhány módja inkább a főszabály mintsem a kivétel. A vezetékes keskenysávú hozzáférést gyakran kapcsolják egybe vezetékes hívásokkal, míg a mobil hozzáféréshez általában mobil hívásokat kapcsolnak. A nem mobil szélessávú hozzáférés szolgáltatáshoz kapcsolódhat kizárólag internet ("nagy sebességű internet hozzáférés"), vagy ezt kiegészítve telefonszolgáltatás ("dupla játék") vagy TV, internet és telefonszolgáltatás egyben (melyet "tripla játéknak" hívnak).
Noha inkább összekapcsolt, mint egyedi szolgáltatások értékesítéséről van szó, ez még nem szükségképpen jelenti azt, hogy ilyen esetekben összevont szolgáltatásokból álló releváns piacról beszélünk. Azok a vásárlók, akik az összekapcsolt szolgáltatásokat egyetlen eladótól szerzik be dönthetnek úgy is, hogy a különböző szolgáltatásokat több eladótól veszik meg, ha az összekapcsoltan megvásárolt szolgáltatások ára emelkedne. Amennyiben ilyen módon a vásárlók kellő erővel lépnek fel, úgy versenyjogi értelemben az összekapcsolt szolgáltatások nem alkotnak majd egy önálló érintett piacot: helyette az egyes összetevők az egymástól elkülönülő releváns piacok részei lesznek.
Az első kérdés, hogy vajon a vásárlók az egyes szolgáltatásokat megvásárolhatják-e önállóan, külön-külön szolgáltatóktól is. Amennyiben a fogyasztók részéről hiányzik az igény a szolgáltatások összekapcsolt nyújtásának mellőzésére, úgy a szolgáltatók a hozzáférést rendszerint az e hozzáférésen keresztül elérhető további szolgáltatásokkal kapcsolják össze. Ez a helyzet természetesen a mobilszolgáltatások esetében is, ahol a mobilszolgáltatók a mobiltelefonos hozzáféréshez kapcsolódó hívásokat és sms-eket valamint nemzetközi roamingszolgáltatást ajánlanak. Az érintett piac a több szolgáltatást együtt tartalmazó piac.5 Nem ez a helyzet a vezetékes telefonszolgáltatások esetében, ahol az inkumbensek kötelesek híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztás kínálására, valamint más szolgáltatók számára nagykereskedelmi híváskezdeményezés kínálására, hogy lehetővé tegyék a híváskezdeményezéssel történő közvetítőválasztást. Ezenfelül a inkumbens szolgáltatók rendszerint kötelesek a DSL kapcsolatot önálló szolgáltatásként az internet-, telefon és TV-szolgáltatásoktól elkülönülten kínálni az ügyfelek részére.
Ahol az összekapcsolt szolgáltatások egyes elemeit külön is meg lehet vásárolni, a következő kérdés az, hogy az ügyfelek nagy többsége áremelés esetén a kapcsolt szolgáltatások helyett az egyes szolgáltatásokat külön vásárolja-e meg. Egy Hipotetikus Monopolista Teszt nagy valószínűséggel azt az eredményt mutatja, hogy sok szolgáltatás összekapcsolás nem eredményez egy elkülönülő érintett piacot: amennyiben egy hozzáférést és hívásokat is magában foglaló vezetékes telefonszolgáltatás ára a versenyképesség mértékét meghaladó szintre emelkedik, úgy a fogyasztók inkább különböző szolgáltatóktól vásárolják meg a telefonszolgáltatást és a hozzáférést. A vezetékes keskenysávú hozzáférés és a hívások természetesen külön releváns piacokat képeznek. Ehhez hasonlóan, amennyiben egy több szolgáltatást is tartalmazó csomag árát felemelnék, úgy a fogyasztók áttérnének az egyes szolgáltatások különböző szolgáltatóktól történő megvásárlására. A multifunkciós termékek rendszerint nem alkotnak új releváns piacot, azok inkább a telefon, internet és tv-piacok részei. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy nem minden esetben igaz ez az állítás az olyan több funkciós kapcsolt szolgáltatások tekintetében, ahol az eszközök és a hálózatok teljes integrációban vannak (például a vezetékes- mobil beépített szolgáltatások esetében).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
