2012 decemberében zárult a Pécsi Tudományegyetem és a göttingeni Georg-August Egyetem közös, "PAW - Privacy at Workplace" (Munkahelyi adatvédelem) című, kétéves kutatási projektje (http://pawproject.eu). Az Európai Unió valamint a résztvevő egyetemek finanszírozásának köszönhetően a munkahelyi adatvédelem sajátos kérdéseit, azon belül kiemelten a munkahelyi ellenőrzés és a magánszféra konfliktusait vizsgáló kutatás számos figyelemre méltó eredménnyel zárult. A nagy sikerű nemzetközi, és két országos konferencia mellett kiemelkedik ezek közül a HVG-ORAC Könyvkiadó gondozásában angol nyelven megjelent tanulmánykötet.
A Szőke Gergely László által szerkesztett könyv kiindulópontja, hogy a munkáltató és a munkavállaló viszonya a személyes adatok védelmének szempontjából sajátos, mivel a munkavállalók alárendelt szerepük miatt nem képesek hatékonyan védeni a magánszférájukat, sőt rendszerint nem is rendelkeznek megfelelő információval a jogaikról és személyes adataik védelmének lehetőségeiről. Mivel a munkavállalók jelentős része használ elektronikus kommunikációs eszközöket, a legitim ellenőrzés és jogellenes megfigyelés meglehetősen széles arzenálja áll feletteseik rendelkezésére. A munkaadóknak az esetek túlnyomó többségében jogszerű érdekük fűződik az alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzéséhez - ha jogszerűen használják a technológia adta lehetőségeket, az a hatékonyság növelésének és a munkáltatói tulajdon védelmének eszköze lehet. Ez azonban könnyen válhat a munkavállalók magánszféráját sértő indokolatlan megfigyeléssé, ezért a munkavállalói és a munkáltatói érdekek közötti egyensúly kialakítása nem könnyű feladat.
A kutatás kitért az elektronikus beléptető rendszerek használatára, a helyiségek kamerás megfigyelésére, az alkalmazottak levelezésének, e-mailjeinek, számítógép- és internethasználatának - akár titokban - történő ellenőrzésére, és a munkavállalók helymeghatározó eszközökkel történő követésére is. A szerzők megállapítása szerint ezeket a jogi szabályozás nem képes megfelelően kezelni. A jogalkalmazást számos joghézag nehezíti, és az általános szabályozási megoldások gyakran nem alkalmasak a speciális adatvédelmi kérdések megválaszolására.
A projekt általános célkitűzése a munkavállalók és a munkáltatók közötti viszonyok vizsgálata, és körükben az adatvédelmi tudatosság erősítése volt. A kutatásban részt vevő szakértők, egyben a kötet szerzői (Balogh Zsolt György, Falk Hagedorn, Kiss Attila, Polyák Gábor, Rátai Balázs, Szőke Gergely László, Szádeczky Tamás és Andreas Wiebe) felmérték a munkahelyi adatvédelem aktuális helyzetét, bemutatták a magánszféra védelmét meghatározó nemzetközi és európai uniós joganyagokat, a magyar és a német jogszabályi környezetet és jogalkalmazási tapasztalatokat, a leggyakrabban alkalmazott megfigyelési eszközöket, majd adatvédelemi magatartási kódex-mintát dolgoztak ki a munkahelyi viszonyokra, és ismertettek egy lehetséges (audit) módszertant a kutatási eredmények hosszú távú érvényesítésének biztosítására. A projekt részeként fentiek gyakorlatba történő átültetéseként vizsgálták egy a közszférában, és egy a versenypiacon működő intézmény adatkezelési gyakorlatát, és elkészítették azok új adatkezelési és adatbiztonsági szabályzatait.
A könyv ennek megfelelően, a kutatás fő szakaszai mentén négy meghatározó részben tárgyalja a munkahelyi adatvédelem témakörét. Az első rész a nemzetközi és az Európai Uniós szabályozás bemutatása mellett a magyar és a német munkahelyi adatvédelemi szabályozás összehasonlító elemzését tartalmazza. A második fejezet a két vizsgált államban a munkahelyi megfigyeléssel kapcsolatban végzett kérdőíves felmérés részletes eredményeit ismerteti. A harmadik fejezet a projekt két korábbi szakaszának eredményei alapján kialakított magatartási kódexet mutatja be, amely lényegében egy általános szabályozásminta a munkaviszonyokban történő jogszerű megfigyelések alkalmazásához. A negyedik rész a magatartási kódex nemzeti jogrendszerekben való alkalmazásának lehetőségeit, a munkahelyi adatkezelés auditálásának lehetséges módjait, és a szükséges műszaki, adatbiztonsági intézkedéseket vizsgálja, és az ezekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekre kíván választ adni.
A kutatás céljának - amely a munkáltató és munkavállaló között fennálló kapcsolat, illetve a munkáltató általi jogszerű és jogszerűtlen megfigyelés jelenlegi állapotának felmérése, valamint a lehetséges jogi következmények megállapítása - és az alkalmazott metodológia bemutatása után a releváns joganyagok kerülnek részletes ismertetésre. Ezek az ismeretek segítenek megteremteni az olvasó számára az elengedhetetlen háttértudást ahhoz, hogy számára a részletesebb, mélyebbre menő kutatás is világos, érthető legyen. A fejezet jelentőségét jelzi annak terjedelme - a könyv felét teszi ki a jogi háttér feltárása, valamint az egyes technológiák jogi vonatkozásainak elemzése.
A szerzők a nemzetközi háttér bemutatásával kezdik az elemzést; ennek legfontosabb háttéranyaga a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization - ILO) gyakorlati kódexe (ILO Codes of Practice). A Kódex általános irányelveket határoz meg szervezeteknek, munkáltatóknak, munkavállalóknak. A Kódexben szereplő irányelveknek nincs jogi kötőerejük, nem céljuk a nemzeti szabályozás helyettesítése, feladatuk a védelem és biztonság elősegítése, melynek egyik megvalósulási formája a személyes adatok védelme. Meghatározó jelentőségűek emellett az európai uniós jogszabályok
99/100
értelmezését segítő, az Európai Bizottság 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoportjának véleményei, állásfoglalásai például a munkavállaló adatainak kiértékeléséről, foglalkoztatással összefüggő adatfeldolgozásról, vagy a videós megfigyelés során megvalósuló adatkezelésről.
A következő alfejezetben a nemzetközi és európai háttér bemutatása után a magyar szabályozás és keretrendszer kerül ismertetésre. E fejezet az Alaptörvény információszabadságról, illetve információs önrendelkezésre vonatkozó előírásairól, a magyar adatvédelmi jog bemutatásáról, valamint az adatvédelmi biztos esetjogban betöltött szerepéről szól. Hasonló szerkezetű a német szabályozás elemzése, amely emellett elsősorban az adatvédelmi törvény (Bundesdatenschutzgesetz) részletszabályai segítségével értelmezi a rendszer működését.
A vizsgált megfigyelési megoldások közé tartozik a papíralapú levelezések követése, (tartalmuk munkaadó általi megismerése), a munkahelyen történő számítógép használat és internetezés ellenőrzése, a munkavállalók e-mail forgalmának követése; a közösségi hálókon tanúsított magatartás; a telefonhívások lehallgatása és a híváslisták ellenőrzése, a kamerás megfigyelés, a földrajzi helyzet megállapítása (GPS és GSM technológiákkal); a rádiós jelérzékelős és biometrikus azonosító rendszerek, valamint az RFID alkalmazása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
