2007. január 1-jétől regionális szervezeti keretek között működött nyugdíjbiztosítási igazgatóságok 2011. január 1-jével megyei szintre tagozódtak és azóta a megyei/fővárosi kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként folytatják tevékenységüket.
Az integráció lebonyolítása során az igazgatóság vezetése egyrészt azt tartotta szem előtt, hogy az ügyfelek negatív értelemben lehetőleg ne "vegyék észre" a szervezeti változásokat, másrészt pedig arra törekedett, hogy az igazgatóság kormánytisztviselőinek mind nagyobb része - akár szervezeten belüli átcsoportosítással - a nyugdíjszakmai feladatok ellátására koncentrálhasson. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságokra háruló többletfeladatok tekintetében a 2011. év extrémitása az eddigiekben példátlan.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításával összefüggésben a jogalkotó - az alapfeladatok érintetlenül hagyásával - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladatkörébe sorolta a magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartani kívánó személyek nyilatkozattételével kapcsolatos eljárást. A 2010. december 22-től 2011. január 31-ig terjedő időszakban az egyéb feladatok ellátásával szemben elsőbbséget biztosítottunk a magán-nyugdíjpénztári nyilatkozattétel zavartalan lebonyolításának. A meghosszabbított ügyfélfogadás keretében Igazgatóságunkon közel négyezer személy nyilatkozott úgy, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartják.
Az igazgatóság által "alaptevékenységként" végzendő nyugdíj igényelbírálási tevékenységek körében a jogszabályi környezet változása több szempontból is az ügyek számának lényeges növekedését okozta. Ezek közül első helyen kell említeni a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjára vonatkozó rendelkezések 2011. január 1-jén történt hatálybalépését. Az érintettek által régóta várt "jogintézményt" óriási társadalmi érdeklődés övezte. Ennek sajátosságaként már a törvénymódosítás és végrehajtási rendelete kihirdetésének (!) időpontjáig is olyan mennyiségű igény érkezett, amelyek feldolgozása már a kezdetekben is komoly problémát jelentett.
Részben a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjával összefüggésben, de attól függetlenül is a második helyen említendő a feladatok bővülése körében, hogy 2011. január 1-jétől kezdődően a biztosított (volt biztosított) életkorától függetlenül - legfeljebb naptári évenként egyszer - kérheti a szolgálati idejének, valamint korkedvezményre és egyéb jogszabályban meghatározott foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének határozattal történő megállapítását.
A 2011. évi igények számát növelte még a korengedményes nyugdíjba vonulás végső lehetőségének 2011. december 31. napjában történt meghatározása, valamint az, hogy a 2008-ban elfogadott szabályozás sajátosságai miatt - két év után - idén ismét vannak olyan korosztályok, amelyek élhetnek az előrehozott öregségi nyugdíj lehetőségével.
Meg kell említeni azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer elmúlt év végén és az idei év elején történt átalakítása, a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjának 2011. január 1-jétől hatályos előírásai, valamint a Széll Kálmán Terv keretében az ún. korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nyugdíjasokkal kapcsolatban a médiában megjelent elképzelések egyaránt abba az irányba hatnak, hogy jelentősen megnövekedett a nyugdíjjal, nyugdíjazással kapcsolatos társadalmi érdeklődés.
A 2010. évhez képest változatlan létszámú szakterület tevékenységének néhány jellemző 2011. első félévi adatát a 2010. év azonos időszakának adataival összevetve mutatjuk be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
