2003. június 13. péntek 13. volt. Az Alkotmányos Szerződést (ASZ) tárgyaló Európai Konvent (Konvent) nagy akaratú és hatalmú elnökének és elnökségének elszántságát jelzi talán, hogy e napra tette az ASZ létrehozásával foglalkozó Konvent záró tanácskozását. A balhiedelemmel és a sorssal való szembenézés nem vall kishitűségre, holott a kormánydelegáltak kétharmadának 48 órával korábbi közös állásfoglalása intő jel volt. Intő üzenet: a konszenzust ki lehet nyilvánítani, de a látszat nem csal. Az elhantolt problémák visszaköszönnek. A Kormányközi Konferencia (KK) így óhatatlanul az eljárási szabályokat nélkülöző, jogilag nem értelmezhető konszenzusos eljáráson1 nyugvó Konvent foglyává vált.
2003. december 13. nem péntek, szombat. A KK tervezett záró tanácskozásán mégsem születik meg a teljes kompromisszum, így a tanácskozás átmenetileg sikertelenül zárul. Sikertelenül, az olasz elnökség által szorgalmazott időkereten belül, de nem eredménytelenül. Folytatás előreláthatólag 2004. március 30-án.
Az EU alkotmányozó tanácskozása mégis sikerre van ítélve. Számos objektív és szubjektív tényező kényszeríti az Unió tagjait a gyökeres fordulatra.
- Az integráció gazdasági téren, extenzív módon nem vihető tovább, nem mélyíthető. Meg kell határozni és meg kell tölteni tartalommal az intézményesített integráció új jövőképét. A tagállamoknak az Unió jövőjét napirenden kell tartaniuk, ellenkező esetben az Unió hanyatlásnak indulhat, mint minden távlat nélküli, visszafogott cselekvésképességű szervezet. Amennyiben az Uniónak nem sikerül elfogadnia az alkotmányát, akkor ténylegesen kialakulhat a többsebességes integráció, létrehozva az ún. "mag-Európát". (A Nizzai Szerződés alapján a megerősített együttműködés keretei között minimum nyolc ország megindíthat bármilyen konkrét projektet, amelyhez mások kezdetben a politikai szándék, vagy bizonyos konkrét feltételek hiánya miatt nem csatlakoznak.) Az "élcsoportban" résztvevő tagállamok egymás között olyan területeken építhetnek ki együttműködést, amelyeken az Uniónak közösen nem sikerül továbblépnie több tagállam ellenállása miatt, ami főrészt az integrációval kapcsolatos koncepcionális különbségekre vezethető vissza.
A mag-Európa létrehozása történhet a "változó geometria" mentén, vagy egy zárt csoport kialakulásával. Ez utóbbi esetben csak az "élcsoporthoz" tartozó tagállamok fűznék szorosabbra együttműködésüket az integráció érintetlen területein, és a "maghoz" tartozó összes tagállam részt venne az összes új kooperációban. Ezzel szemben elképzelhető, hogy a többsebességes Unióban a változó geometria logikája alapján az együttműködés területétől függően különböző csoportok jelennének meg (á la carte Európa), tehát pl. a védelempolitika vagy a gazdaságpolitika (adózás) területén elindított együttműködésben nem ugyanazok a tagállamok vennének részt, mint a rendőri vagy ügyészi együttműködésben. A "többsebességes" EU-ban nem várt dezintegrációs folyamatok is elindulhatnak, és létrejöhet egy ún. "állandósult bővítési folyamat", amelyben az új tagállamoknak - köztük Magyarországnak is - folyamatosan a csatlakozási folyamatban tapasztalt adaptációs kényszer alapján, csak korlátozott kezdeményezési lehetőséggel rendelkezve uniós tagként is elsősorban alkalmazkodniuk kellene a "mag" részét képező tagállamokhoz. Erre már a tagságunk első éveiben is látunk példát: az új tagállamok május 1. után az euró-zóna, ill. a Schengen térség előszobájában várakoznak több évig.
- A kibővült egységes Európai Unió dinamizálható fejlődési távlata a politikai unió megteremtése. Azaz 50 év után megkezdődhet a klasszikus föderatív struktúrák szempontjából a születés óta létező ficam helyretétele. Irány a külügy-, hadügy- és pénzügyek közösségiesítése. Ez utóbbi persze monetáris téren megkezdődött, sőt előrehaladt, de a költségvetési politika tagállami hatásköre olyan rendszerbe kódolt torzulást okoz, amely állandó problémák forrása lesz a jövőben.
- Az Unió az Agenda 2000 dokumentumban is stratégiai célként jelölte meg, hogy meghatározóbb szerepet töltsön be a világban2. A többpólusú "új" világban - ahogy erre a Konvent elnöke és alelnökei által jegyzett, az ASZ tervezetét kísérő előszó rámutat3 - az Unió erőteljesebb fellépése viszont nem képzelhető el a tagállamok által közösen osztott politikai akarat megléte hiányában a kül-, biztonság- és védelempolitika területén és az ehhez kapcsolódó közös politikák megteremtése nélkül.
- A határozottabb külső szerepvállalás persze megköveteli az integráció önazonosságának tisztázását, megerősítését, amire részbeni választ adott az Alapvető Jogok Chartáját kidolgozó 2000. évi európai konvent.
- A kibővítés a tagállamok száma tekintetében lényegi változást eredményez. A precedens nélküli bővítési folyamat egyéb sajátosságai, a jaltai vonal átlépése sokszínűbb uniót hoz létre. A sokszínűség az európai integrációs modell jellegzetes és vállalt értéke, mely mindazonáltal az összetartó erők ellenpontként való megerősítését kívánja meg. Az összetartó, kohéziós erő a közös értékekben, alapelvekben, alapcélokban ragadható meg.
- Az értékközösség megerősítésével egyidejűleg az érdekközösség terén is szükséges megteremteni az összhangot, mégpedig az eddigi gyakorlattól eltérő módon. A bővítés szükségessé teszi a belső hatalmi erőviszonyok kérdésének újragondolását: 25 vagy még több, a hatalmi erő és befolyás szempontjából igen eltérő helyzetű tagállam között a hatalommegosztás rendje nem ugyanaz, mint 6, 12 vagy 15 ország között. A változtatás igénye kiterjed a tagállamok közötti, a közös intézmények közötti, valamint az Unió és a tagállamok közötti viszonyrendszerre egyaránt.
- A hatalommegosztás új rendje ölthet föderatívabb, vagy konföderatívabb jelleget. A tagállamok képviselete a közös intézményekben a tagállamok közötti viszony rendező elvét hivatott leképezni. Ez vonatkozik a különböző intézményekben lévő delegáltakra, az intézményeket megtestesítő személyek posztjainak betölthetőségére, a döntéshozatali rendre, illetve a szavazóerőre éppúgy, mint a döntések előkészítésének színterére, fórumaira.
- Irányítástechnikailag, rendszerelméletileg is elkerülhetetlen egy új alapokon álló, kiigazított intézményi-döntéshozatali rend kimunkálása, mely egy 25-30 tagú szervezet hatékony működőképességét biztosítja.
Mindezek sürgették, hogy már az ötödik kibővítést megelőzően szülessenek meg a szükséges reformlépések. E feladatot az Unió egy új típusú, az értékjellegű alapvetést is jogi keretbe foglaló, a regionális gazdasági integrációk története során precedenst teremtő Alkotmányos Szerződéssel célozza meg a konvent-kormányközi konferencia egységes folyamatának keretei között.
A KK során Magyarország fellépése a Konvent során is alkalmazott alapelvekre épül:
1. Mint leendő tagállam: hatékony, jól koordinált, a nemzetközi színtéren cselekvőképes és elismert EU-ban vagyunk érdekeltek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
