Mivel a polgári jog, közelebbről a Polgári Törvénykönyv biztosítási szabályai az új törvénykönyv koncepciója és a kodifikáció jelenlegi állása szerint, lényegében várhatóan az Európai Unióba való belépésünkig nem változnak, joggal tapasztalhatjuk a közjog részletekbe menő, általános betörését a biztosítási magánjog területére.
Mindenképpen figyelemre méltó ugyanis, hogy 1959 óta az egyetlen változás a Ptk. sántikáló kógenciát megállapító 567. §-ában lelelhető fel, a következőképpen:
(3) ...a külön törvényben szabályozott nem-piacképes kockázatú biztosítás szabályait jogszabály a törvénytől eltérően állapíthatja meg. (1997. évi CXIII. tv.) Vagyis az ügyfelek terhére történő megállapodás tilalma alól kivonja a jogalkotó a piaci viszonyokon kívül működő állami export-hitel biztosítást, az eddig kizárólag a kötelező biztosításokra érvényes módszerrel. Mellesleg erre a termékcsoportra - Ptk. fenti kivételezésén túl - a közjogi szabályok sem érvényesek.
Miközben tehát ez az állandóság jellemzi a polgári jogot, távolról sem igaz ez a közjogra, amely nem csak a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Bit.) rendszeresnek mondható változásai miatt, hanem a csatlakozás érdekében egy új biztosítási törvény létrehozásával is jelentős módosuláson megy és ment keresztül, ezek a módosítások egyértelműen a magánjogi, szerződéses jogviszonyokat is több helyen befolyásolják. Csak a rend kedvéért jelzem, hogy az új törvény - melynek címe is eltér kicsit a korábbitól - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Új Bit.), és amelyet az országgyűlés 2003. június 23-án fogadott el - a csatlakozás időpontjában fog hatályba lépni. Ez az Új Bit nem tartalmaz semmilyen Ptk.-t közvetlenül módosító szakaszt, - a hatályba léptető rendelkezései között sem, mégis alapvető szerződési előírások jelennek meg benne, nem csak a Ptk. szabályaihoz, hanem az előző törvény előírásaihoz képest is.
Ismét felvetődik a kérdés, hogy ezek a szabályok mennyiben kérdőjelezik meg a Ptk. szabályait, illetve, hogy a közjogi szabályokban szereplő kötelezettségek megsértése közjogi vagy polgári jogi szankciókkal járnak-e. A kérdés persze részben költői, mivel maga a törvény is előír köz-jogi szankciókat a polgári jogi szerződések megsértése esetére, ha azok például a biztosítottak úgy nevezet "jogi biztonságát" sérthetik, így - a felügyeleti ellenőrzés kapcsán - a szerződések feltételei miatt például megbírságolható egy biztosító.
Tekintettel arra, hogy ezt a témát már évekkel ezelőtt feldolgoztam, úgy gondolom itt az ideje, hogy a korábbi dolgozat szerkezetét követve vizsgáljuk meg a változásokat, illetve adjuk meg az új rendelkezések értékelését.
Mindenesetre előre kell bocsátanunk, hogy az Új Bit. indokolása egyértelműen a csatlakozásra hivatkozik, miközben is az új szabályok egy részére ilyen elvárás nem létezett, más részére pedig a törvénybe foglaltnál enyhébb előírás is elegendő lett volna. Ugyancsak jellemző volt az előterjesztésre, hogy miközben a pénzügyi szolgáltatások egységesebb szabályozását is célként jelölte meg, kizárólag a biztosítók számára szigorúbb követelmények kerültek be, míg az egyéb pénzügyi szolgáltatók "lazább", megengedőbb szerződési előírásai, vagy kedvezőbb elbírálási határidői tekintetében a módosítás még kísérletet sem tett a közelítésre.
Közismert a más hivatkozott Ptk. 567. § (1), amely szerint: "e (a biztosítási) fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetőleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el..."
Ez a szabály természetesen, mivel a Ptk. módosításáról szó sem volt - a hitelintézetek, értékpapír-forgalmazás stb. - törvényi előírásainál továbbra sem jelenik meg, sem a magánjogi, sem a közjogi területen.
Anélkül, hogy ismételném tehát a korábban már leírtakat újra érdemes megnézni - most már az Új Bit. szabályaiban fellelhető magánjogi vagy azt közvetlenül érintő rendelkezéseket.
a) a törvényhozó célja;
b) a fogalmak meghatározása
c) közvetítőkre vonatkozó szabályok
d) a szerződés kötelező tartalma
e) tájékoztatási kötelezettség
f) titok- és adatvédelem.
Az Új Bit. teljesen egyértelműen a következőket rögzíti már első mondatában:
"Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási piac működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység garanciáinak erősítése, a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja..."
Ilyen kezdet után továbbra is egyértelmű, hogy a már jelzett kérdéskör szabályozása túlmutat a Ptk.-nak az ügyfél javára szóló - kizárólag csak a biztosítási jogban kiemelt - egyoldalúan a biztosítót terhelő előírásain. Tekintettel arra, hogy a Ptk. kodifikációja is utal a fogyasztóvédelem magasabb szintre való emelésére, mint európai elvárásra, minden bizonnyal vitathatatlanul része marad a törvénynek a jövőben is ez a szabály. A biztosítás - ezek szerint - specialitása és bonyolultsága tekintetében a hitel- vagy értékpapírviszonyokat is meghaladóan komplikáltnak bizonyult, ezért fokozottnak tekinthető a partnerek kiszolgáltatottsága.
A magam részéről ezt a feltételezést meg sem próbálom vitatni, hiszen a jogalkotás ebből az állításból indult ki, olyannyira, hogy legtöbb védelmet nyújtó rendelkezésénél a biztosítóval szerződő partnerek között sem tesz különbséget, egyforma jogi garanciákat nyújt a kiszolgáltatottnak egyáltalán nem tekinthető, megfelelő jogi és egyéb szakértelemmel rendelkező nagyvállalat és a jogszabályok között valóban nehezen eligazodó, sőt valóban könnyen félrevezethető magánszemélyek részére. Meg kell azonban jegyeznem - és az adott helyen ezt ki is emelem, - hogy ebben a meg nem különböztetett figyelemben már van néhol rés. Ugyancsak van már engedmény a biztosító javára azokban az esetekben, amikor a partnert képviseli a biztosításközvetítő (alkusz megbízása).
Új Bit. "3. § E törvény alkalmazásában
61. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
