1. Hans-Joachim Prieß Handbuch des europäischen Vergaberechts" című munkája első megjelenésétől számítva immáron harmadik kiadását éri meg, ami már eleve sejteti, hogy szerzője, aki a német közbeszerzési jogi szakemberek körében különösen nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend, maradandót alkotott a közbeszerzési jog területén. Szintén a kötet jelentőségét támasztja alá, hogy Németországban a könyv első megjelenése óta több alkalommal is jelentek meg kapcsolódó recenziók, szintén a téma neves művelőinek tollából.[2]
Az európai közbeszerzési jog a közösségi jog egyik olyan egyedülálló területe, melynek gazdasági jelentőségét csaknem lehetetlen számokban kifejezni, a közbeszerzési szerződések értéke már 2006-ban meghaladta az 1500 milliárd eurót, amely akkor az Európai Unió GDP-jének több, mint 16%-át jelentette. A nagy formátumú terület egy olyan, többszörösen összetett szabályozást is magáénak tudhat, amelyben segítség nélkül elboldogulni csaknem lehetetlen. Szükség van tehát egy olyan munkára, amely a közbeszerzéssel foglalkozó jogászok és nem jogászok számára egyaránt magyarázatokkal látja el a kapcsolódó rendelkezéseket, és egyfajta iránymutatásul szolgálhat a jogalkalmazás során.
Ezt a szükséget elégíti ki a neves német szakember, Priefi könyve, amely az új közösségi közbeszerzési irányelvek és az Európai Közösségek Bírósága kapcsolódó ítélkezési gyakorlatának ismertetésével mintegy "útjelző táblaként" vezet át minket az európai közbeszerzési jog bonyolult, szövevényes útvesztőin. A szerző munkája által gyakorlatilag megkapunk minden, a közbeszerzési jog területén folytatott tevékenységhez szükséges ismeretet, annak érdekében, hogy gyorsan, célirányosan és a közösségi jogszabályoknak megfelelően tudjunk cselekedni, döntéseket hozni, válaszlépéseket tenni.
2. A különösen terjedelmes kötet, (amelynek tulajdonképpeni szövege a függelékben foglalt jogszabályszöveg nélkül "mindössze" 327 oldalt jelent), hét fejezetre felosztva tárgyalja a hatályos közösségi közbeszerzési szabályozást, azonban nem hagyatkozik kizárólag a közbeszerzési irányelvekre, hanem az egyes felmerülő kérdésekben folyamatosan ismerteti az Európai Közösségek Bíróságának kapcsolódó és igencsak bőséges ítélkezési gyakorlatát is.
Az első fejezet a közbeszerzés gazdasági és jogi környezetéről ad egy általános és részletes, ugyanakkor tagolt és jól átlátható leírást. A közbeszerzés szabályainak elhelyezésekor a szerző kiindulópontját az EK-Szerződés, és a közbeszerzéshez valamilyen szempontból kapcsolódó alapszabadságok (a diszkrimináció tilalma, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása) képezik, amelyektől lépésenként vezeti át az olvasót a hatályos közösségi közbeszerzés dichotom szabályaihoz, valamint az említett alapszabadságok közbeszerzésben betöltött jelentőségéhez.
A beszerzések jogi hátterének vizsgálata itt akár látszólag ki is merülhetne, azonban Priefi alaposan körüljárja a témát: az érvényesülő közösségi szabályanyag mellett részletesen vizsgálja a különböző nemzetközi megállapodások relevanciáját is, így például a közbeszerzési területen tevékenykedő szakemberek számára jól ismert, a WTO keretében kidolgozott, 1979-ben aláírt Általános Közbeszerzési Megállapodást.[3] A szerző kitér továbbá az EGT és az EFTA, illetőleg a Földközi-tengeri térség államaival, valamint a Törökországgal kötött megállapodások közbeszerzési vonatkozásaira is. A jogi háttér vizsgálatának harmadik elemeként nyújt számunkra a kézikönyv információt a Közösség által a közbeszerzés tárgyában az USA-val, Japánnal, Koreával, Svájccal, valamint Mexikóval megkötött bilaterális egyezményekről.
3. A kézikönyv második fejezetétől kezdve a szerző kizárólag az európai szabályozási keretek között mozog, melynek során elsőként az új, 2004-ben kibocsátott közösségi közbeszerzési irányelvekkel, a "klasszikus ajánlatkérőkre" vonatkozó 2004/18/EK[4] és a közszolgáltatókra vonatkozó 2004/17/EK[5]
- 396/397 -
irányelvvel, valamint azok nemzeti jogokba történő átültetésével és az esetlegesen felmerülő implementációs problémákkal foglalkozik. A közbeszerzés "europanizálódása" kapcsán a szerző kitér a közösségi közbeszerzés és a német közbeszerzési szabályozás kapcsolatára, hiszen a terület közösségi szintű szabályainak kidolgozása során a közösségi szervek német részről komoly ellenállásba ütköztek. Ezen alfejezet mutatja be az irányelvek átültetésének a német jogalkotó által alkalmazott megoldását, valamint emeli ki mindazokat a pontokat, amelyek egészen a mai napig különösen érzékenyek, ezáltal problémát, nehézséget jelentve a közbeszerzési szabályok alkalmazásakor.
A kötet harmadik fejezetében a közösségi közbeszerzési szabályok alkalmazási területének vizsgálatán keresztül kerül sor a beszerzési tárgyak (és ezáltal a lehetséges későbbi közbeszerzési szerződési típusok), valamint a közösségi és nemzeti beszerzési rend elhatárolására. A fejezet érdeme, hogy a szerző önálló pontban, alapos vizsgálatnak veti alá a napjaink Európájában oly' jellemző privatizációs folyamatokat is, melyeken belül az olvasó ismereteket szerezhet nemcsak a formális és materiális privatizációról, hanem annak valamivel speciálisabb típusairól (contracting out, sale and lease back ügylet, outsourcing) is.
Az elhatárolási kérdéseken túl, szintén ebben a fejezetben kerül sor a klasszikus" ajánlatkérők" és a közszolgáltatók körének pontos meghatározására, amelyek kapcsán kiemelendő, hogy a szerző - tekintettel arra, hogy ezen a területen a Bíróság tevékenysége különösen aktív volt -, a két irányelv által megadott ajánlatkérő-fogalom valamennyi elemét a Bíróság ítélkezési gyakorlatával támasztja alá, illetőleg értelmezi.
A közbeszerzési értékhatárok ismertetésekor a szerző - hasonlóan a jogi környezetnél alkalmazott megoldáshoz - nemcsak az irányelvek által meghatározott értékhatárokat veszi alapul, hanem az egyes értékeket a WTO-megállapodásban megadott értékekkel is összeveti. Megjegyezendő, hogy a kötet természetesen a kézirat lezárásának időpontjában hatályos értékhatárokat tartalmazza, amelyek viszont 2007-től részben megváltoztak, ugyanakkor ez a változás a témával foglalkozók számára ismert, így vélhetően az értékek nem jelentenek problémát például egy adott közbeszerzés érték szerinti hovatartozásának megállapításakor.
A közbeszerzési eljárás folyamatának ismertetése a könyv negyedik fejezetben kapott helyet, ahol az olvasó az eljárások típusainak megismerését követően lépésről lépésre követheti nyomon a beszerzés teljes folyamatát az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételétől az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálatán át, egészen a beérkezett ajánlatok elbírálásáig, a közbeszerzési szerződés megkötéséig. A szerző többé-kevésbé részletesen bemutatja továbbá a 2004-es közösségi közbeszerzési reform által bevezetett új jogintézményeket, így a versenypárbeszédet és a keretmegállapodást, valamint a központosított közbeszerzés lehetőségét és a dinamikus beszerzési rendszert is. Ez utóbbi jogintézmény a magyar szakemberek számára az új vonások ismertetése mellett abból a szempontból is jelentőséggel bírhat, hogy hazánkban - bár a hatályos közbeszerzési törvény felhatalmazást adott rá - még mindig nem született meg a vonatkozó kormányrendelet, így az intézmény még mai napig sem alkalmazható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
