Nemzetközi összehasonlításban a nyugat-európai államok polgári törvénykönyveinek az egyes szerződéseket tartalmazó részében (kötelmi jog különös része) mindenütt szerepel a munkaszerződés. Kivételt képeznek ez alól a skandináv államok, ahol a polgári jog egységes törvénykönyvi kodifikálására nem került sor, ellenben mindenegyes szerződéstípust - ami a munkaszerződésre is vonatkozik - külön törvény szabályoz.1 A polgári jogot egységes törvénykönyvben kodifikáló államokban a munkaszerződésnek a kódexi szabályozása mellett vagy külön törvény is szól a munkaszerződésről (frankofon-latin jogok), vagy több részlet-törvény rendelkezik a munkaviszony egyes területeiről (germán típusú jogok). Az előbbit tipikusan példázza a francia Code Civil és a Code du travail, valamint a spanyol-portugál Codico Civile és a spanyol Estatuto de los Tabajadores, ill. a portugál Codigo do Trabalho párba állított viszonya2, míg az utóbbit a német BGB, az osztrák ABGB, a holland BWB és a svájci OR munkaszerződést tartalmazó szakaszai, amihez kapcsolódnak a munkajog egyes részterületeit szabályozó jogforrások3. A II. világháború végéig fennállott magyar jogfejlődés - bár Ptk. hiányában - némileg hasonlított a skandináv joghelyzethez, annál fogva azonban, hogy a bírói gyakorlat - ha kimondva nem is -, ténylegesen azonban az 1928. évi Mtj. alapján ítélkezett. Az Mtj. pedig - éppen úgy, mint az előző két Ptk. tervezet - a munkaszerződést beiktatta az egyes szerződések közé, a munkajogviszony egyes területeit pedig külön törvények vagy kormány-, ill. miniszteri rendeletek rendezték.4. Ezt a jogfejlődést megakasztotta azonban az 1948-as kommunista hatalomátvétel, amely ideológiai alapon kimondta, hogy a munka a társadalommal szembeni kötelezettség és ezért annak ellenére sem áru-kapcsolat, hogy a társadalom különböző állami és nem állami intézményei útján pénzben ellentételezi. Ennek az ideológiának a hatására mondta ki a szocialista jogelmélet, hogy a munkajogviszony nem része a polgári jognak.5 Ennél fogva nem került be az 1959:IV. tv.-nyel életbe léptetett Ptk. egyes szerződéseket tartalmazó címébe a munkaszerződés és ez a helyzet azóta sem változott. Sőt, az 1990. évi rendszerváltást követő új Mt. a korábbi kettőhöz, az 1951. évihez és az ezt felváltó 1967. évihez hasonlóan kimondta, hogy a munkajogviszonyra az Mt. szabályai az irányadóak és csak a konkurencia-kizárási megállapodás (szerződés), valamint a vezető alkalmazotti kártérítés esetében alkalmazhatók az Mt. helyett a Ptk. megfelelő szabályai.6
A Ptk. újrakodifikálására Vékás Lajos akadémikus elnökletével 2000-ben megalakult Kodifikációs Főbizottság eredeti elképzelése az volt, hogy a munkaszerződést valamilyen formában be kellene dolgozni az új Ptk.-ba. A javaslat kidolgozására három munkajogot oktató és kutató professzor kapott megbízást, kiknek egyike a Legfelsőbb Bíróság (LB) munkaügyi kollégiumának a vezetője is volt. Radnay József professzor és egyben kollégiumvezető álláspontja szerint a munkaszerződést szükségtelen a Ptk. nevesített szerződései közé felvenni, hanem az Mt.-ben általános jelleggel csak azt kellene kimondani, hogy a Ptk. kötelmi jogának valamennyi előírása háttér-joganyagként a munkajogviszony valamennyi területén alkalmazható.7 Megjegyezzük, az LB Radnay vezette munkaügyi kollégiumának az iránymutatása alapján a bírói gyakorlat ezt az elvet akkor már általános jelleggel alkalmazta.8
A másik álláspontot Kiss György pécsi egyetemi tanár képviselte, ki szerint - összhangban Vékás álláspontjával - az ún. "individuális munkaszerződést" kellene csak elhelyezni az új Ptk.-nak az egyes szerződéseket tartalmazó címében, míg az ún. "kollektív (munka)szerződést" a német és az osztrák BGB-hez/ABGB-hez, valamint a holland BWB-hez hasonlóan nem, hanem ha e jogintézmény vonatkozásában jogvita merül fel, akkor háttér joganyagként - lényegében Radnay álláspontjának és a jelenlegi bírói gyakorlatnak megfelelően a Ptk. kötelmi jogi szabályai is alkalmazhatók.9
A harmadik álláspontot e sorok írója képviselte, aki szerint érdemes lenne az individuális munkaszerződés mellett a kollektív (munka)szerződést is a svájci kötelmi törvény (OR) mintájára az új Ptk.-ba szintén keret-jellegű szabályozással felvenni. A svájci OR 355. §-a ugyanis az Arbeitsvertrag (319. s köv. §§) után a Gesamtarbeitsvertrag-ot is szabályozza.10 Magunk részéről e nézet mellett azt is felhoztuk, hogy a holland BWB megalkotásában részt vett Hartkamp professzor is felvetette, ha az új magyar Ptk.-t előkészítő kodifikációs munkálatok a kollektív szerződést is kísérletként felvennék a kódexbe.11
A Kodifikációs Főbizottság ezt az álláspontot 2000-ben nem tette magáévá, hanem a Kiss György által képviselt álláspontot fogadta el. Ezzel a nézettel a tekintetben mi is egyetértünk, hogy a Kiss-féle nézet a mi álláspontunk részét is tartalmazza. A Medgyessy-Gyurcsány szociál-liberális kormányzati kurzust az MSZP-vel a koalícióképesség feltételét jelentő "harmadik hatalommal" szembeni függetlenséggel ellentétes választási megállapodást megkötő MSZOSZ szűklátókörűen elutasította, alaptalanul hivatkozva arra, hogy a munkaszerződés polgári jogi szabályozása korlátozná a koalíciós szabadságot. E látszat-indok mögött nem állt más, mint az, hogy az MSZOSZ vezetői nem tudtak túllépni ortodox-marxista-leninista ideológiai korlátaikon. Lényegében ugyanezek a szemléleti korlátok kötötték gúzsba a Gyurcsány-kormány inkorrekt határozata alapján a Vékás Lajos professzor vezette Kodifikációs Főbizottság hatásköréből már a befejezés-
-145/146-
közeli állapotúvá vált kodifikációs munkálatokat átvevő Gadó Gábor akkori igazságügy-miniszteri szakállamtitkár által vezetett új Kodifikációs Bizottságot. Az e Kodifikációs Bizottság által sebtében a régi Ptk. és a Vékás-féle tervezet összegyúrásaként elkészített új, részben érvénybe is léptetett Ptk. szintén nem tartalmazta a munkaszerződést.12
Azzal azonban, hogy a 2010 áprilisi parlamenti választások során abszolút többséggel hatalomra jutott FIDESZ-KDNP pártszövetség Orbán Viktor által vezette új kormány szakmailag is helyesen döntve érvénytelenné nyilvánította a Gadó-féle Ptk.-t és visszaadta a kodifikációs munkálatok továbbvitelét és befejezését a Vékás Lajos által vezetett kodifikációs munkacsoportnak, ismét fennáll a lehetősége annak, hogy a munkaszerződés a Ptk. kötelmi jogának a részévé váljon.
Megítélésünk szerint, ezt a lehetőséget kihasználva, érdemes lenne újragondolni az eredetileg elfogadott elképzelést, kiegészítve az általunk javasolt megoldással, amit jogösszehasonlítás útján dogmatikailag jobban megalapozva a következőképpen fogalmaznánk meg: A jelenlegi Mt.-beli szabályozás elsősorban az osztrák és kevésbé a német megoldást vette alapul. A magyar Mt.-ben ugyanis - éppen úgy, mint az osztrák szabályozásban - a kollektív munkajogban a szakszervezetek és a munkáltató szövetségek, ill. a munkáltató között létesülő megegyezés a kollektív (munka)szerződés, míg az üzemi tanács által az üzembirtokossal megkötött egyezség az üzemi megállapodás13. Ezzel szemben a német jogdogmatikában a kollektív szerződés az előbbi két szerződéstípust, vagyis a szakszervezetek és a munkáltató, ill. szövetségeik által megkötött tarifaszerződést, valamint az üzemi tanács és az üzemi vezetés között létrejövő üzemi megállapodást fogja át.14
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
