A fizetési meghagyásos eljárás a magyar jogrendszerben az 1893. XIX. tc-kel jelent meg.
Az 1911. I. Törvénycikk, amely 1915. január 1. napján lépett hatályba a fizetési meghagyásos eljárást újra szabályozta.
Az 1952. évi III. tv. (továbbiakban: Pp.) szabályozza jelenleg a fizetési meghagyásos eljárást, többszöri módosításokkal, a Pp. XXV. fejezetének 1992. december 31. napjával történt hatályon kívül helyezése alapján azonos eljárási szabályok vonatkoznak a polgári-, gazdasági- és munkaügyi ügyszakra.
Az eljárás alábbi két definíciója a mai alkalmazás lényegének körülírásánál is segítséget nyújt:
"A fizetési meghagyás fizetési parancs, amelyben a bíróság az adósnak meghagyja, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt végrehajtás terhe mellett a hitelezőt elégítse ki. Ez a parancs azonban nem feltétlen, hanem feltételes, ti. ahhoz a felbontó feltételhez van kötve, hogy az adós neki ellent nem mond.
A fizetési meghagyásos eljárás a polgári perhez legközelebb álló nemperes eljárás, mert csak a felek kétoldalú meghallgatásának elve választja el tőle. Azt mondhatnánk, hogy a fizetési meghagyásos eljárás egyoldalú polgári bíráskodás.1
"A fizetési meghagyásos eljárás pert pótló nemperes eljárás, mert meghatározott értékhatáron alul pernek nincs helye, az értékhatáron túl viszont, ha a fizetési meghagyásos eljárás folyamatban van, a perindítás kizárt."2.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni. Az űrlap tartalma segítséget nyújt a kitöltéshez; fel kell tüntetni a jogosult és kötelezett megnevezését, követelés jogcímét, azzal, hogy a követelés jogalapját - pl.: a számlatartozás milyen tevékenység elvégzése során keletkezett - azonosításra alkalmas módon kell megjelölni, annak megállapíthatósága érdekében, hogy nem per útján érvényesíthető követelésről van-e szó, illetve nem áll fenn ítélt dolog; jogi személy jogosult vagy kötelezett esetén hiteles cégkivonatot kell csatolni, továbbá fontos, hogy a bíróság minden esetben kéri, a nyilatkozatot arra nézve, hogy volt-e a felek között közvetítői eljárás - ezt a fizetési meghagyás hátoldalán lehet megtenni.
Eltér a bírósági gyakorlat a tekintetben, hogy késedelmi kamat kikötése esetén elég-e az űrlapon az a megjegyzés, hogy a jogosult ennek megállapítását a Ptk. 301/A. § alapján kéri - mely szerint pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve, akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes -, vagy a bíróság a késedelmi kamat mértékét százalékosan meghatározva kéri szerepeltetni.
Amennyiben a fizetési meghagyás jogerős lesz, a jogosult3 - ha a kötelezettnek van pénzforgalmi számlája - azonnali beszedési megbízással, inkasszóval tudja érvényesíteni a követelését.
Előfordul, hogy a késedelmi kamat nincs százalékos mértékben meghatározva a fizetési meghagyásban - csak számításának módja van megjelölve -, és annak az összegét így a bank nem szedi be a kötelezetti bankszámláról, fontos, hogy ilyen esetben a kamat már ítélt dolognak minősül, azaz a bank köteles kiszámolni a kamat összegét, és azt is inkasszálnia kell.
Ha a jogosult az űrlap kitöltésénél a kamat és költségigényét nem jelöli meg, hiánypótlásra hívja fel a bíróság, ha a hiánypótlási határidő eredménytelenül telik el a bíróság a kérelmet hiányos tartalma szerint bírálja el4, a fizetési meghagyást ezen igények érvényesítése nélkül bocsátja ki, azzal, hogy a kamat ezek után külön eljárásban érvényesíthető, de a költségek utólagos felszámítására már nincs mód5.
Több kötelezett esetén az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, illetve egyetemleges kötelezettség esetén, az űrlapon ezt kell feltüntetni - ennek hiánya is hiánypótláshoz vezethet.
Mellékelni kell azokat az iratokat - számla, szerződés - amelyek a követelés fennállását bizonyítják, azzal, hogy példányszámuknak meg kell egyezni az ügyben érintett személyek számával és további egy példány benyújtása kell a bíróság részére, ez a példányszám minimum irányadó magára a fizetési meghagyás űrlapjára is.
Ha az iratok példányszáma nem elégséges a bíróság hiánypótoltatja a jogosultat, ő maga hivatalból nem pótolja - nem fénymásol belőle szükséges példányszámban6.
Amennyiben a bíróság a jogviszony azonosítására vonatkozóan a jogosultat hiánypótlásra hívja fel, és annak a jogosult nem tesz eleget, vagy ha a követelés fennállása kétséges, nem a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet utasítja el a bíróság, hanem a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tűz ki határnapot - ez bírósági mérlegeléstől függ7.
A fizetési meghagyás csak belföldön ismert lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező kötelezett ellen bocsátható ki, amennyiben a kötelezett ilyennel nem rendelkezik a bíróság a hiányok pótlására hívja fel a jogosultat, azzal, hogy kérheti a kérelem peres ügy kezdő iratkénti iktatását és ügygondnok kirendelését - a kötelezett lakcímére vonatkozó hiánypótlásban a bíróság gyakran tájékoztatja a jogosultat, hogy a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalhoz fordulhat, amely a kellő ok valószínűsítésével közli a hiányzó adatot.
A fizetési meghagyásos eljárásban is - amennyiben a felet meghatalmazott képviseli - a meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani8. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazást vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával - ami a kérelem benyújtását jelenti - az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni.
A bírósági jegyzőkönyvbe mondással létrejövő meghatalmazásra a gyakorlatban ritkán kerül sor.
Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni9.
Ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták10. A meghatalmazás alapja sok esetben megbízási szerződés, a megbízott a meghatalmazással igazolja eljárásának jogszerűségét, ennek tipikus esete az ügyvédi megbízás és az ezt igazoló ügyvédi meghatalmazás. A megbízás a felek szerződése, amely a képviselő és a képviselt közötti jogviszonyt belsőleg rendezi, a meghatalmazás a megbízónak harmadik személyhez szóló egyoldalú nyilatkozata, amellyel kinyilvánítja, hogy a megbízott (képviselő) eljárását magára nézve kötelezőnek ismeri el. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia. A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
A külföldön kiállított meghatalmazást nem kell felülhitelesíteni, ha az olyan országban kelt, amely a külföldön felhasználásra kerülő okiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről rendelkező Hágában 1961. október 5. napján kelt nemzetközi egyezmény részese11 vagy ha az előírás alól két vagy többoldalú nemzetközi szerződés eltérést enged.
Sajátos a helyzet azon országokban készült meghatalmazások esetén, akikkel Magyarországnak nincs semmilyen diplomáciai kapcsolata.
Közelmúltban történt, Izlandon készült meghatalmazás kapcsán merült fel, hogy hogyan használható fel Magyarországon - mivel Izlanddal nincs diplomáciai kapcsolatunk. - Az okiratot izlandi közjegyző hitelesítette, a magyar Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Norvégiában, Oslóban lévő magyar külképviseleti hatóság illetékessége kiterjed Izlandra is, így az felülhitelesítheti az izlandi közjegyző közokiratát, amennyiben olyan közjegyző készítette az okiratot, aki az európai közjegyzői nyilvántartásban aláírás mintával megtalálható, s így a külképviseleti hatóság által ellenőrizhető.
Jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli, képviselheti a munkaadóját12.
A jogi személy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely azt a perek vitelére és nem peres eljárásokra általánosságban jogosítja fel. Az általános meghatalmazást nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre - és nem peres eljárásokra - szóló külön meghatalmazást13.
Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni.
A bíróság által nyilvántartásba vett általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint14.
A képviseletet az első eljárási cselekménykor, amit a meghatalmazott a bíróság előtt megtesz, igazolni kell, ez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadása15. Amennyiben a jogosultat ügyvéd képviseli és az ügyvédi meghatalmazás becsatolása nem történt meg, a bíróság hiánypótlásra való felhívás nélkül elutasítja a kérelmet, egyéb meghatalmazott esetén hiánypótlásra hívja fel a jogosultat, de ebben sem tekinthető egységesnek a bírósági gyakorlat.
Az eljárás félbeszakadásának leggyakoribb esete a kötelezett halála, de különbséget kell tenni a szerint, hogy ez az esemény az eljárás kezdeményezése előtt, vagy azt követően következett-e be.
Ha a kötelezett halála az eljárás kezdeményezése előtti időpontban következett be, a bíróságnak az eljárást meg kell szüntetni16, a meghalt ember perbeli jogképességgel nem rendelkezik, a megszüntetésnél a lerótt illeték visszatérítéséről17 a bíróságnak intézkednie kell.
Ha a kötelezett halála az eljárás megindítása után - a fizetési meghagyás kibocsátása előtt, vagy kézbesítés után, de a jogerőre emelkedés előtt következik be, az eljárás félbeszakadását állapítja meg a bíróság.
Eltérés mutatkozik a bírósági gyakorlatban arra nézve, ha a kötelezett jogutódja az eljárásba belép, a fizetési meghagyás ismételt kézbesítésének, vagy az eljárás perré való alakításának van-e helye18, ezen kétirányú gyakorlat egységesítése a fizetési meghagyás jövője szempontjából is fontos.
A fizetési meghagyás nemperes jellegéből következik, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek nincs helye.
A peres eljárásban biztosított azon lehetőség, mely szerint a felek közös kérelmére szünetel az eljárás nem alkalmazható, ugyanis a szünetelés a határidők folyását nem érinti, az ellentmondásra nyitva álló határidő nem hosszabbodik meg, azzal, hogy a bíróság a fizetési meghagyást a kötelezett részére szabályszerűen kézbesíti, az eljárás befejeződik19.
Bírósági gyakorlat, hogy amennyiben a jogosult és a kötelezett a fizetési meghagyás kibocsátását követően az eljárás szünetelését kéri20, nyilatkozatukat a bíróság tartalma szerint bírálja el, úgy mintha a kötelezett a meghagyást magára nézve kötelezőnek nem ismerte volna el, és így azt a kötelezett ellentmondásának tekinti.
Mivel fizetési meghagyás csak belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező kötelezett ellen bocsátható ki, így azon okból, hogy hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri, a fizetési meghagyásos eljárás nem szünetel21.
A fizetési meghagyás felfüggesztésére nincs mód, a per tárgyalását22 és nem az eljárást függesztheti fel a bíróság, nemperes eljárásban a felek meghallgatására van lehetőség, erre azonban fizetési meghagyásos eljárásban nem kerül sor - a kötelezett bármilyen, a fizetési meghagyást vitató nyilatkozatát a bíróság ellentmondásnak tekinti.
Arra tekintettel, hogy fizetési meghagyás csak belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező kötelezett ellen bocsátható ki, a fizetési meghagyásnak a kötelezettel való közlésére külföldi kézbesítés valamint a hirdetmény útján való kézbesítés nem alkalmazható23.
A nem szabályszerű kézbesítéshez joghatály nem fűződik, ezért a kézbesítésre vonatkozó szabályok betartása nagyon fontos.
A fizetési meghagyás kézbesítése tértivevénnyel történik, melynek jellemzője, hogy a posta a küldemény felvételéről a feladónak elismervényt ad és a címzettnek való kézbesítésről nyilvántartást vezet, továbbá, hogy a küldemény átvételéről a címzett elismerését beszerzi, a tértivevényt a címzettel aláíratja és ezt a feladó részére visszaküldi.
A tértivevényes küldemény ajánlott küldemény is egyben.
Amennyiben a címzettet vagy a küldemény átvételére a jogszabályban meghatározott más személyt a kézbesítő nem találja otthon, figyelmeztetést helyez el címzett postaládájában, a kézbesítést kétszer kísérli meg, annak időpontját a tértivevény hátoldalán feltünteti, és a tértivevényt aláírja.
A kézbesítés ilyen típusú sikertelensége esetén, a tértivevényen feltüntetett második sikertelen kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni a küldeményt, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a küldeményt nem vette át, vagy az átvételt megtagadta24.
Ezzel a Pp.-ben szabályozott kényszerkézbesítéssel van összhangban a Posta hivatalos iratok kézbesítését szabályozó rendelete25, mely szerint, amennyiben a címzettet, vagy küldemény átvételére a jogszabályban meghatározott más személyt a kézbesítő otthon találja ugyan, de az a küldemény átvételét megtagadja, vagy a küldeményt átveszi ugyan, de a tértivevényt nem írja alá, a kézbesítő ezt a tényt tünteti fel a tértivevényen.
A bíróság a fizetési meghagyás (keresetlevél) kézbesítési vélelmének beálltáról a kötelezettet értesíti26, azaz sima, nem tértivevényes levélben a bíróság tájékoztatja a kötelezettet, hogy részére a fizetési meghagyás kézbesítése megtörtént és az eljárás vonatkozásában a határidők számítása - pl. az ellentmondásra nézve - a fizetési meghagyás második sikertelen kézbesítésének időpontjától veszi kezdetét, rendszerint mellékel a levélhez a bíróság egy példányt a fizetési meghagyásból is.
Abban az esetben, ha a tértivevény címzett meghalt, ismeretlen, vagy ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezik vissza27, a fizetési meghagyás (keresetlevél) jogi hatályai fennmaradnak, abban az esetben, ha a jogosult a kézbesítéshez szükséges adatokat 30 napon belül bejelenti, ahhoz képes, hogy őt a bíróság tájékoztatta a kézbesítés sikertelenségéről. A bíróság tájékoztatása a jogosult felé azt is tartalmazni szokta, hogy követelését per útján is érvényesítheti - fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet ilyenkor keresetlevélként iktatja a bíróság - és hirdetményi idézést kérhet.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amely- nek összege a kettőszázezer forintot nem haladja meg28, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes, ennek megfelelően, ha a per útján érvényesíteni kívánt követelés a kettőszázezer forintot nem haladja meg, a keresetlevelet fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemnek kell tekinteni29.
Amennyiben a bíróság a keresetlevelet fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemként kezeli, felhívja a jogosultat hiánypótlási eljárás során, hogy kérelmét az erre rendszeresített űrlapon terjessze elő30.
A bíróságnak ugyanakkor mérlegelési jogköre van, a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügy tárgyalására tűzhet ki határnapot, ha megítélése szerint a követelésnek nincs jogalapja, vagy annak fennállása kétségesnek mutatkozik, illetve a követelés jogszabály megkerülésére irányul Pp. 316. § (3) bekezdése.
Fontos megjegyezni, hogy csak a jogszabályhelyen megjelölt ok fennállása esetén iktathatja perként a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a bíróság, bármely egyéb okból a nemperes eljárás perré nem alakítható.
Ami a beadvány nem peres vagy peres ügy kezdő iratakénti kezelése szempontjából fontos, hogy tárgyalás tűzése esetén a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre lerótt illetéket a bíróság kiegészítteti a peres eljárás illetékére, ugyanakkor a keresetlevélnek fizetési meghagyás kibocsátása irántik kérelemként való kezelése esetén a peres eljárásra lerótt illeték a jogosultnak visszajár.
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt ellentmondással élhet31.
Az ellentmondással a kötelezett a bírósági fizetési parancsát részben vagy egészben nem ismeri el.
A határidő számításánál a tértivevény kötelezett általi átvételét követő nap minősül első napnak a tizenöt napos ellentmondásra nyitva álló időből.
Amennyiben a kötelezett a követelést elismeri ugyan, csak fizetési halasztást vagy a követelt összeg részletekben való teljesítését kéri, beadványát a bíróság nem ellentmondásként értékeli, hanem a bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését rendelheti el32, kivételesen esetekben a határozat jogerőre emelkedése után az első fokon eljáró bíróság a részletekben való teljesítést, illetőleg a részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló kérelme alapján - az ellenérdekű fél meghallgatása után - végzésben engedélyezheti.
Az, hogy a jogosult nem járul hozzá a részletfizetéshez, nem jelenti a részletfizetés iránti kötelezetti kérelem bíráság általi elutasítását, a bíróság a kérelemben előterjesztett okok illetve csatolt iratok alapján mérlegel és engedélyezi a részletfizetést vagy a teljesítés halasztását.
Ha a kötelezett okirattal valószínűsíti, hogy a követelést már teljesítette, ennek elintézésére a 2006. január 1-je előtt az alábbi szövegezés szerepelt a Pp.-ben33:
"Amennyiben a kötelezett az ellentmondásban okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kibocsátását követően már teljesítette, a bíróság az okirati bizonyíték másolatának csatolásával felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra határidőben nem nyilatkozik, a bíróság az eljárást megszünteti, egyébként pedig tárgyalást tűz. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelést leszállítja, tárgyalást csak erre a követelésre tűz ki a bíróság."
A jogalkotó 2006. január 1-jétől hatályosan módosította a jogszabályhelyet34, azzal az indokkal, hogy a teljesítés nem a fizetési meghagyás kibocsátása után, hanem azt megelőzően kell, hogy megtörténjen, a rendelkezés nem azt célozza, hogy a res iudicata jogi hatályától a jogosult elessen, ha az egyébként alapos fizetési meghagyás kibocsátása után teljesít a kötelezett, hanem a perré alakulás helyett kíván egyszerűsített eljárást előírni a jogszabály, ha a kötelezett okirattal valószínűsíti, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alaptalan volt, mert már azt megelőzően teljesítette a követelést.
A jelenleg hatályos jogszabály hely tehát az alábbi:
"Amennyiben a kötelezett az ellentmondásban okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően már teljesítette, a bíróság az okirati bizonyíték másolatának csatolásával felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra határidőben nem nyilatkozik, a bíróság az eljárást megszünteti, egyébként pedig tárgyalást tűz. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelést leszállítja, tárgyalást csak erre a követelésre tűz ki a bíróság."
A fizetési meghagyásos eljárásban az illeték mértéke a követelt összeg 3%-a, de legalább 3000 forint, legfeljebb 450 000 forint35.
Fontos megemlíteni, hogy 2008. január 1-jétől változott a költségmentesség, illetékmentesség jogi szabályozása, a Pp. Költségmentesség helyett Költségkedvezményekről beszél36, tárgyi költségfeljegyzési jog engedélyezésére is lehetőséget biztosít, szemben a korábbi tárgyi költségmentességgel.
Az illetéktörvény tételesen rendelkezik a személyes költségmentességben részesülők köréről37.
A költségmentesség engedélyezéséhez szükséges okok igazolását és alaki követelményeit a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban, valamint a 2/1968. (I. 24.) IM rendelet a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról határozza meg.
Gyakran megtörténő eset, hogy a kötelezett a fizetési meghagyás kibocsátása után teljesít közvetlenül a jogosultnak, aki ezek után kéri az eljárás megszüntetését és kéri, hogy a bíróság mérsékelt illetéket állapítson meg. A mérsékelt illetékre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátását követően terjeszti elő. A mérsékelt illeték alkalmazására akkor van lehetőség38, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor, fizetési meghagyásos eljárásban a bíróság érdemi határozatának a fizetési meghagyás és annak kibocsátása tekintendő, tehát nem a fizetési meghagyás jogerősítése, záradékkal való ellátása minősül érdemi döntésnek39.
Ha a jogosult az illetéket nem rótta le, a bíróság hiánypótlásban felhívja ennek megtételére, amennyiben a hiánypótlási felhívásban engedélyezett határidőn belül a jogosult nem nyilatkozik, nem igazolja az illetékmentesség, költségkedvezmény meglétét és a felhívás ellenére az illetéket nem rója le, a bíróság a mulasztás következményire történő figyelmeztetés után a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja40.
Amennyiben a fizetési meghagyást ellentmondással kellő időben nem támadta meg a kötelezett, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek41, ellene perújításnak van helye42.
A bíróság a fizetési meghagyás egy példányát jogerősítő záradékkal látja el - az űrlapon külön megtalálható ennek a helye -, és így kézbesíti a jogosultnak43, a bíróság ezzel a záradékkal tanúsítja a határozat jogerejét és végrehajthatóságát.
A jogerősítő záradék és jogerőt megállapító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a jogerősítő záradék deklaratív jellegű.
Ha a fizetési meghagyást jogerősítő záradékolás téves volt, ezt a bíróság maga állapítja meg, ebben az esetben sincs helye fellebbezésnek.
A téves záradékolás oka lehet fizetési meghagyás kézbesítésének szabálytalansága, illetve bírósági iratkezelési ok - tévesen iktatják az ellentmondást.
A fizetési meghagyás aktuális szabályozásának áttekintése az eljárás jövője szempontjából is fontos kérdéseket vet fel, melyhez ez az összefoglaló kis segítséget nyújt. ■
JEGYZETEK
1 Dr. Magyary Géza: Magyar polgári perjog, Budapest 1939.
2 Dr. Farkas József: A jogerő a magyar polgári peres eljárásban, Budapest 1976.
3 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 6. § alapján.
6 Pp. 121. § (keresetlevél kellékei), Pp. 317. § (fizetési meghagyás kellékei), BH 1985.194
9 Pp. 195. § illetőleg a 196. §
10 1998. évi XI. tv. 26. § - az ügyvédekről.
11 Magyarországon az 1973. évi 11. tvr.-rel kihirdetett Apostille egyezmény.
12 1983. évi 3. tvr. a jogtanácsosi tevékenységről - 7. §
13 Pp. 73. §
14 1990. évi XCIII. tv. az illetékről (Itv.) 43. § - tételes illeték - (6) bek.
17 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 57. § (1) bekezdés.
19 Pp. 137. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés.
20 Pp. 137. § (1) bekezdés b) pont.
21 Pp. 137. § (1) bekezdés d) pont.
22 Pp. 152. §
23 Pp. 100. § és Pp.101. §
24 Pp. 99. §
25 13/1953. (IK. 17.) IM-KPM-BM együttes utasítás a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítésről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet végrehajtása tárgyában 6. §
26 Pp. 128. §
29 Pp. 316. § (3) bekezdés és 313. § (2) bekezdés.
30 Pp. 315. § (1) és (3) bekezdése.
35 1990. évi XCIII. tv. az illetékről (Itv.) 42. § (1) bekezdés d) pontja.
36 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban.
39 BH 1996. 110.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Velkei Krisztina közjegyző-helyettes, Budapest
Visszaugrás
