Jelen írás kiadását az indokolja, hogy a Magyar Birtokvédelmi Szövetséghez és a Bojtár Jogsegélyszolgálat Egyesülethez is rengeteg megkeresés érkezik civilektől és hatósági jogalkalmazóktól befogott és talált állatokkal kapcsolatosan. Tömegesen jelentkeznek olyan ügyek, melyekben a felek nincsenek tisztában azzal, hogy a befogott és talált állatok ügyeiben milyen jogokat gyakorolhatnak, milyen kötelezettségek terhelik őket.
A tanulmány célja a tájékoztatás mellett az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy időszerűvé vált a vonatkozó jogszabályhelyek módosítása.
Az esetek közös jellemzője, hogy mindig van egy állattulajdonos, egy állattartó (akinek a személye a legtöbb esetben megegyezik a tulajdonossal), egy gyepmesteri telep vagy egy menhely, jelen van az állatvédelmi hatóság és a bíróság.
A tulajdonostól, illetve állattartótól elszökött állatok egy része sosem kerül elő, más része hazatalál, vannak jószágok, amelyeket a gyepmester fog be, és vannak, amelyeket jóindulatú civil emberek.
A gyepmester által befogott állatok esetében más jogi norma követendő, mint a civilek által talált állatoknál, és a civilek által talált állatok esetében más a találáshoz kapcsolódó bevett polgári jogi gyakorlat, mint talált ingóság esetén. Itt nemcsak arra gondolok, hogy értelemszerűen adódnak eltérések dolgok és állatok között, hanem arra is, hogy előfordul, hogy a talált állat esetében a jogi norma követése nem életszerű, valamint arra, hogy talált állatok befogására bizonyos körülmények között speciális szabályok vonatkoznak.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 48/A. § (3) bek. szerint a települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása.
Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
A törvény 48/A. § (4) bek. szerint "ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani."
Az Állat-egészségügyi Szabályzat [41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról] függeléke 3.8. pont h) bek. szerint a gyepmester feladata "a befogott állatoknak a gyepmesteri telepre szállítása, gondozása és a hatósági állatorvos utasítása szerinti megőrzése, - a polgármesteri hivatal határozatában megállapított tartási és ápolási költségek megtérítése után - a tulajdonosnak való kiadása, vagy a leölés utáni ártalmatlanná tétele".
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 6. § (9) bek. szerint a törvény 48/A. § (1), (3) és (4) bekezdése tekintetében a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.
A törvény 46. § alapján "az állatvédelmi hatósági hatáskörben eljáró települési önkormányzat jegyzőjének, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnek döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek."
A gyepmesteri telep munkatársa többnyire a polgármesteri hivatal hívására megjelenik az adott településen, befogja és elszállítja telephelyére, menhelyére az állatot. Szerencsés helyzetben van az az önkormányzat, ahol rendelkezésre áll létesítmény, kennel, ahova az állatot el tudják helyezni a gyepmesteri telep munkatársának érkezéséig.
Miután a gyepmesteri telep befogadja a kutyát, három dolog történhet:
1. a befogástól számított 15 napon belül jelentkezik érte valaki, aki tulajdonosnak mondja magát (nevezzük a továbbiakban: jelentkezőnek);
2. a befogástól számított 15 nap után jelentkezik jelentkező;
3. sosem jelentkezik jelentkező.
Ha jelentkező a befogástól számított 15 napon belül jelentkezik, jogszabály szerint köteles az állatot magához venni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni.
Ilyenkor három kérdés szokott felmerülni:
1. hogyan igazolja jelentkező a tulajdonosi minőséget?
2. ki dönti el, hogy jelentkező megfelelően igazolta a tulajdonosi minőségét?
3. visszatarthatja-e az állatot a gyepmesteri telep a költségek megtérítéséig?
Ha jelentkező a gyepmesteri telepen jelzi, hogy az ő kutyája került befogásra, a gyepmesteri telep a jegyzőhöz mint állatvédelmi hatósághoz (a továbbiakban: hatóság) fordul. A hatóság közigazgatási eljárást folytat le, ennek keretében
• megállapítja jelentkező tulajdonosi, illetve állattartói minőségét, vagy meg-
- 12/13 -
állapítja más személy tulajdonosi, illetve állattartói minőségét;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
