A Pp. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak, a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. 2003. július 1. napjától a Legfelsőbb Bíróság helyett másodfokon az ítélőtábla jár el ezekben az ügyekben. A Fővárosi Ítélőtáblán 2004 február végéig - 8 hónap alatt - 195 ügy érkezett e percsoportban. A téma napirendre tűzését azonban elsősorban nem az ügyek viszonylag magas száma, hanem a perekben felmerülő azon vitás jogalkalmazási kérdések indokolták, melyek az alábbiakban kifejtésre kerülnek.
Az eljárási törvény által meghatározott perkategóriába olyan kártérítési perek tartoznak, amelyekben a felelősség elbírálása a Ptk. 349. §-án alapul, az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályai szerint, ami valójában a Ptk. 348. § szerinti felelősség speciális esete. A Ptk. 349. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos szövege az 1977. évi Ptk. módosítás óta változatlan, a (2) bekezdést pedig - mely akként rendelkezett, hogy a kár megtérítésére irányuló követelés egy év alatt évül el - az Alkotmánybíróság az 53/1992. (X. 29.) számú határozatával megsemmisítette, ezáltal lehetővé tette az általános ötéves elévülési idő érvényesülését ezen igények tekintetében is. A felelősségre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések tehát - az elévülés kivételével - több évtizede változatlanok, ami elősegítette a bírói gyakorlat megszilárdulását az alapkérdésekben.
A Legfelsőbb Bíróság PK 42. számú kollégiumi állásfoglalásában kifejtett iránymutatás alapján ma már egyértelműen tisztázottnak mondható annak megítélése, hogy csak a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet államigazgatási jogkörben okozott kárnak tekinteni. Számos Legfelsőbb Bíróság által hozott eseti döntés és közzétett határozat segítette az egységes bírói gyakorlat kialakulását e körben.
A témakörhöz kapcsolódóan a gyakorlatban a következő elhatárolási problémák tapasztalhatók.
1. A közhatalmi jelleg megítélésével összefüggésben az utóbbi évek gyakorlatában merült fel kérdésként az adatkezeléssel, adattovábbítással kapcsolatos igényérvényesítés mikénti elbírálása.
A Legfelsőbb Bíróság a BH 1995. évi 288. szám alatt közzétett döntésben fejtette ki azt az álláspontot, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján érvényesített igény elbírálása helyi bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a kérelem nem teljesítése miatt a kérelmezőnek vagyoni vagy nemvagyoni kára is származott, úgy az utóbbi igény nem függetleníthető a jogsértés megállapítására irányuló igénytől, és nem alapozza meg a Ptk. 349. §-án alapuló jogok gyakorlását.
A Fővárosi Ítélőtábla 1. Pf. 20. 974/2003/4. számú határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes által kért adatok kiadása miatt keletkezett kár nem hozható összefüggésbe közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező, intézkedő tevékenységgel, így az nem minősül közigazgatási jogkörben eljáró személyek által a hivatalos eljárásukban okozott kárnak. Ebből következően a felperesnek az alperessel - a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatallal - szemben előterjesztett kárigénye nem a Ptk. 349. §-án alapul, ezért az elbírálás is helyi bíróság hatáskörébe tartozik. E körben hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 17. § (1) és (3) bekezdésében foglalt szabályokra, melynek értelmében az érintett jogainak megsértése érdekében az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat, a perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az adatkezelő székhelye van. Ehhez képest a megyei bíróság hatáskörét sem a Ptk. 349. §, sem a külön törvény rendelkezései nem alapozzák meg, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a per megszüntetése mellett az iratokat az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bírósághoz rendelte áttenni.
2. Általánosan elfogadott és alkalmazásra kerül az az elhatárolás, mely szerint a hatóság lefoglalás iránti intézkedése közhatalmi tevékenységet valósít meg, ezért a lefoglalás elrendelésével összefüggésben a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési felelősség érvényesül, míg a lefoglalás alatti szakszerűtlen őrzés, tárolás miatt bekövetkezett kárért való felelősségre a Ptk. letéti szerződésre vonatkozó szabályait, illetve végső soron a Ptk. 339. § szerinti felelősséget kell alkalmazni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
