Tanszékünk, ahogy már a rendszerváltás előtt is, 1990-től a gyakorlat orientált jogbölcselet iránt elkötelezett műhely.
A négyszerzős "nagy fehér könyv" többé már nem volt alkalmazható a jogi karokon, így Pécsett sem. Ezért az a "történelmi feladat" hárult a jogbölcseleti tanszékekre, hogy a jogbölcseleti kutatásokat és az oktatást újjá szervezzék. Ebben nagy segítségemre voltak észak-amerikai vendégprofesszori és vendégkutatói meghívásaim, valamint a Zlinszky János és Varga Csaba professzorok által vezetett Tempus program, melynek révén jómagam hosszabb tanulmányutakat tehettem Cambridge-ben, a Palma de Mallorcai egyetemen, Alicante-ban, Lundban, valamint Trierben. Ugyancsak jelentős hozadékkal jártak az Ünnepelt által megszervezett finn-magyar és osztrák-magyar jogelméleti kerekasztal konferenciák Helsinkiben, Grazban és Budapesten.
Az idő tájt vettem át a jog- és állambölcselet oktatását a nyugdíjba vonuló Szotáczky Mihály professzortól, addig ui. a jogi alaptant oktattam.
Ezek az ösztöndíjak nem csak kutatási témáimban (modern jogbölcseleti irányzatok, jogi kultúrák és a jog hatékonysága) való komoly előrehaladást eredményeztek, hanem olyan muníciót adtak, amellyel a jogbölcselet oktatását is lehetett fejleszteni. Ennek jegyében jelentek meg a következő jegyzeteim: 1993-ban Jogi alaptan (bővítve és átdolgozva 1996-ban új kiadásban), 1995-ben Modern jogbölcseleti irányzatok.
A jogbölcselet a pécsi karon keresztféléves tárgyként szerepelt, szigorlattal zárult, és többé már nem tartozott a záróvizsga tárgyak közé.
A külföldi hallgatók számára jelent meg 1999-ben a "Short History of Hungarian Political and Legal Thought" c. művem, majd 2001-ben a Jog- és Állambölcselet alapjai c. jegyzetem. Ez mind a nappali, mind a levelezős hallgatóknak tananyagul szolgált, és nagymértékben elősegítette a vizsgára való felkészülésüket.
2002-ben elérkezettnek láttam az időt arra, hogy Jog- és Állambölcselet címmel tankönyvet jelentessek meg (mely azóta több kiadást is megért). Tankönyvem szerkezeti felépítése a következő:
- 101/102 -
1. Tudományelméleti bevezetés
2. A jogbölcselet modern és posztmodern irányzatai
3. A társadalmi normák és a jog
4. Jogforrástan
5. Jogrendszer és a jogcsaládok
6. Jogszabálytan
7. A jog érvényesülése
8. A jog hatékonysága
9. A politikai rendszer
10. Az állam fogalma
11. Főbb államtipológiák
12. Az államformatan
A heti három órás jog- és állambölcseleti előadások tartása mellett több szemináriumi kurzust vezettem, illetve vezetek. Ezek bizonyos szempontból kutatási témáimmal függenek össze, ugyanakkor a hallgatók speciális igényeit is igyekeznek kielégíteni. Szükségesnek tartottam azt, hogy a hallgatókat e tekintetben is írott tananyaggal lássam el. Ennek érdekében jelentek meg az alábbi munkáim:
Angolszász jog és politika (1999); Jogi kultúra, jogelmélet, joggyakorlat (2003); A jogi szabályozás eredményessége (2006); A világ jogi kultúrái és a jogi kultúrák világa ( társszerzőkkel 2008); valamint A jogi gondolkodás kezdetei és új irányai Európában ( társszerzőkkel 2010).
Az előbbi tananyagok az alábbi szemináriumokhoz szolgálnak tananyagként:
A világ nagy jogrendszerei; Az Európai Unió jog- és állambölcseleti problémái; A jog hatékonysága. Major Legal Systems of the World címmel hosszú évek óta tartok szemináriumot külföldi hallgatók részére.
Jogbölcseleti kutatásaimban és az oktatásfejlesztésben nagy segítségemre voltak nyugat-európai, dél-amerikai, ausztráliai és távol-keleti tanulmányaim.
Emellett természetesen a világkongresszusok anyagai, az országos, valamint az általam szervezett nemzetközi jogelméleti konferenciák is. Ez utóbbiak sorában kiemelném a Pécsett eszéki és grazi professzorok részvételével megrendezett "Law and Social Norms" (2001) c. konferenciát, valamint 2010-ben "Current Problems of Jurisprudence and Comparative Law" (2010) c. szimpóziumot, melyen német, lengyel, román és horvát előadók is szerepeltek. A konferenciasorozat 2012-ben Kolozsvárott folytatódik.
Jelenleg a jog- és állambölcselet oktatása a negyedik évfolyamon történik, és az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az előadások látogatottsága jelentősen nőtt, és a vizsga eredmények is jobbak.
A jogi alaptan c. tárgy oktatását lassan egy évtizede Monori Gábor adjunktus végzi, akire az a nem könnyű feladat hárul, hogy a nem egyforma szintű középiskolai tudással rendelkező elsőéveseket bevezesse a jog világába.
Számos, hosszabb-rövidebb szakmai tanulmányutat tett nyugat-európai egyetemeken.
- 102/103 -
Az ő kutatási témája a feminista jogelmélet, melyből pár hónappal ezelőtt PhD-fokozatot szerzett. Szemináriumi kurzust is vezet ebből a témakörből, valamint jogelméleti jogeseteket dolgoz föl a hallgatókkal, sőt versenyjogi szemináriumot is tart. A könyv alakban megjelenő PhD-értekezése írott tananyagként fog szolgálni vonatkozó szemináriumához.
Tanszékünk harmadik tagja Antal Csanád tanársegéd, aki csaknem egy éves tanulmányutat tett Indiában, valamint egy kéthónapos ösztöndíjat realizált az isztambuli egyetemen. Szervesen ehhez kapcsolódik kutatási témája a jog transzplantáció, melyből egyebek mellett két szemináriumi kurzust is vezet.
Mindkét fiatal kollega esetében kiemelendőnek tartom részvételüket a Katowicében 2009-ben megrendezett fiatal jogbölcselők nemzetközi szimpóziumán.
A hallgatók körében végzett felmérések szerint tanszékünk színvonalas oktatási tevékenységet végez, a tananyaggal való ellátottság megfelelő.■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanár (PTE ÁJK)
Visszaugrás
