Azt, hogy egy jogutód nélkül megszűnt szervezet nélkül az adott ügyben hozható-e érdemi döntés, tulajdonképpen nem az anyagi jogi jogszabályok döntik el. Sem a szerződés érvénytelenségével, sem a hatálytalansággal kapcsolatos polgári jogi szabályok között
ilyen előírást nem találunk. A választ a pertársaságra vonatkozó előírások között kell keresni. Több évtizedes bírói gyakorlat alakult ki a Pp. 51. § értelmezését illetően. A mi szempontunkból a Pp. 51. § a) pontjának van jelentősége, amely a kényszerű vagy szükségképpeni pertársaság szabályait tartalmazza. A Pp. 51. § a) pontja kimondja, hogy több felperes együtt indíthat pert, illetőleg több alperes együtt perelhető, ha a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne.
Ezen rendelkezés alapján alakította ki a Legfelsőbb Bíróság azt a gyakorlatot, hogy közös tulajdon megszüntetése iránti perben valamennyi tulajdonostársnak perben kell állni. [PK 10. számú állásfoglalás, 4/b és c) pontja.]
A Polgári perrendtartás magyarázata (KJK 1999. 269-270. oldal) ezen túlmenően több esetet sorol fel, amely ebbe a körbe sorolható. A bírói gyakorlat alakította ki azt a szabályt is, hogy a szerződés érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítása iránti perben minden szerződő félnek perben kell állni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
