Az "információs társadalom" fogalma jóval tágabb annál, hogy egyszerűen azonosítani lehessen a "számítógépesített" társadalommal, tehát a számítógépek tömeges elterjedésével kialakult helyzettel. Mint azt majd látni fogjuk az információs társadalomnak a számítógépesítés, és a technológia csak egy - jóllehet nagyon fontos - aspektusa. Emellett az információs társadalomnak még legalább három fontos mozzanata van: gazdasági-foglalkoztatási, politikai, és kulturális oldalai, amelyek gyakran maguk is egymástól nehezen elhatárolható kritériumok, és társadalmi jelenségek mentén teszik magyarázhatóvá és értelmezhetővé ezt a fogalmat. Másrészt a jog szféráját e tanulmányban nem elsősorban a jogi munka - nagyobbrészt tehát a jogalkalmazói szakmai tevékenység, tehát a jog napi "technológiája" - alapján vizsgálom, hanem a jogalkotás, és a jog mint primeren politikai tevékenység oldaláról.
A tanulmány első részében igyekszem az információs társadalom fogalmát elemezni, míg a másodikban a jelenség jogalkotásra gyakorolt hatását, illetve a jogalkotás ezzel kapcsolatos dilemmáit vizsgálom. A harmadik rész a politikusok elképzelt információs társadalmának rövid kritikai vizsgálatát tartalmazza.
Az "információs társadalom" kifejezés értelmezhetőségét jelentősen nehezíti, hogy az egyszerre leíró és előíró kategória.
Leíró, mert számos társadalomelmélettel foglalkozó tudós használja a kifejezést, sőt a megragadott társadalmi jelenségek szintjén gyakorta olyan szerzőket is besorolnak, mint az információs társadalommal foglalkozót, akik explicite talán le sem írják ezt a kifejezést. Másrészt azonban Yonei Masuda könyve óta az információs társadalom fogalma egy meglehetősen nehezen megragadható előíró kategóriává, politikai szimbólummá, és cselekvési programmá vált. A kétféle megközelítést olykor nagyon nehéz elválasztani egymástól, sőt gyakran szinte lehetetlen, hiszen az általuk felvetett témák is nagyrészt azonosak. Ilyen témák például:
- az információtechnológia közszférára (public sector) gyakorolt (létező és kívánatos) hatásai
- az információtechnológia üzleti szférára (business sector) gyakorolt (létező és kívánatos) hatásai
- az információtechnológia magánszférára gyakorolt (létező és kívánatos) hatásai
Az információs társadalom technológiai kiindulópontú definíciói elsősorban arra az egyszerű megfigyelésre helyezik a hangsúlyt, hogy az elmúlt évtizedekben az információ tárolásában, feldolgozásában, átvitelében radikális változások zajlottak le, amelyek a társadalom szinte semmilyen szegmensét nem hagyták érintetlenül. Ezek a változások nagyrészt a telekommunikáció, a tömegmédiumok, a szórakoztatóipar és a számítástechnika területéről indultak ki. A számítástechnika például a "hagyományos" területeken (kutatás, termelésirányítás, ügyvitel) kívül szinte mindenhol megjelenik. Számítógépeket találunk az autókban, a háztartási eszközökben és a gyermekjátékokban. A számítógépek megjelenésével - amellett, hogy számos addig ismeretlen társadalmi tevékenységforma és jelenség tűnik fel - egy sor terület határai elkezdenek összemosódni. Így kezd a telekommunikáció, a tömegmédia a szórakoz(tat)ás, és a számítógépesítés egy jelenségvilágot alkotni. Az Internetet, amely hatalmas mennyiségű számítógép összekapcsolt halmazát jelenti nem véletlenül nevezik "információs szupersztrádának" hiszen hasonló funkciót tölt be, mint amelyet az ipari forradalom idején a vasút vagy később a motorizáció hajnalán a korszerű közúthálózat. Ahogy akkor az az ipari társadalom (egyik legfontosabb) előfeltétele és motorja volt, úgy válik az információs társadalom "alapstruktúrájává" a világháló. Ahogy a vasúthálózat megteremtette a maga "protokolljait" a nyomtávtól kezdve a megbízható menetrendekig és az árumozgatás ésszerű megszervezéséig úgy termeli ki (jóval bonyolultabb) szabványait a "wired socitey", a HTTP protokolltól kezdve a szövegtárolás és az adatcsere szabványaiig. Nem véletlen, hogy számtalan szerző látta meg azt az evidens analógiát, amely a számítógép néhány évtizeddel ezelőtti megjelenése és a gépi erőnek az ipari forradalom kirobbanásában játszott hatása között fennáll. (Webster 8 idézi John Naisbitt-et).
A pusztán technológiai szempontú megközelítések két nyilvánvaló hibában szenvednek. Egyrészt nagyon nehéz mérni az információtechnológia elterjedtségét, "társadalomba ágyazottságát", másrészt mindig a társadalmi hatások a fontosak, amelyek már soha nem értelmezhetőek technológiai keretek között.
Mégis, tagadhatatlan, hogy a technikai kérdések igen jelentős hatást gyakorolnak a jogalkotásra is. A jogalkotás tehát nemcsak az információs társadalom "társadalmi viszonyait" igyekszik megragadni, hanem - mivel rendre belebonyolódik technikai kérdésekbe is - sokszor már a technika oldalán igyekszik beavatkozni. Erre kiváló példa lehet az egyes országoknak a titkosító szoftverek használatával és terjesztésével kapcsolatos álláspontja. A titkosítás elektronikus formái az állampolgárok (és ebbe beleértendőek a "rossz szándékú" állampolgárok) kezébe olyan eszközt adnak, amely az egymással váltott üzeneteiket gyakorlatilag megfejthetetlenné teszik. A kormányzatok - ha egyáltalán felismerték a problémát - eltérő válaszokat adtak rá. Az amerikai álláspont egészen a legutóbbi időkig korlátozó volt, azonban az elmúlt két évben számos bírói ítélet és a jogalkotás is engedékenyebb álláspontra helyezkedett. (www.cdt.org/crypto/admin - a Computer Security Enhancement Act of 2001, és a bírói gyakorlat).
A gazdasági súlypontú definíciók az információs társadalom több egymással összefüggő vonását ragadják meg: Egyfelől a gazdaságon belül kialakult egy sajátos információs ipar, amelyet lehet szűkebben és tágabban is értelmezni, (Williams:39), de egészen bizonyosan ide tartoznak az (1) oktatás-kutatással összefüggő tevékenységek, (2) az információs szolgáltatások, (pl. a hirdetési és reklámipar, vagy a pénzügyi szolgáltatások és a tanácsadás) (3) a médiák (4) az információ-technológiával összefüggő iparágak, és a (5) információkereskedelem (hasonlóan Webster:11 idézi Machlupot). A szektor súlyára jellemző, hogy Machlup 1962-es könyvében már azt írja, hogy ebből az iparágból származik az USA GNP-jének 29%-a.
Másrészt az információs társadalom egy sor, foglalkoztatási kérdést involvál. A foglalkoztatottak száma az információs iparban nő a legdinamikusabban, de a hagyományos szakmák többsége is tudásalapúvá válik, mert a hagyományosan kétkezi munkákban is egyre növekvő szerepet játszik az információ, és ennek szervezett formája a tudás.
Ez elvezet bennünket ahhoz a kérdéshez, hogy az információs társadalom harmadik felfogása szerint ez nem egyszerűen az "információs ipar" növekvő súlyával függ össze, hanem az egész gazdaság tudásalapúvá, információ-központúvá válásával. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a tudás, és az információ egyfelől a gazdaság motorjává, a legfőbb értékteremtő tényezővé válik még a hagyományos iparágakban is (pl. a kutatási és fejlesztési tevékenység, az információ-technológia, vagy a marketing aktivitás révén, amelyek eminensen információ gyűjtő, manipuláló és újraelosztó tevékenységek), másrészt ezzel együtt minden szinten felértékelődik a rendszerező, teoretikus tudás szerepe, amelynek legfőbb funkciója a "jövőbe látás", a bizonytalan és spontán piac viszonyai között bizonyos prognózisok felállítása (stratégia-alkotás, tervezés).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
