Jelen anyag megfogalmazásának időpontjában, június második felében csak hatalmas óvatossággal és az aktuális szabályozáshoz igazodó visszafogottsággal lehet megállapítani, majd megbecsülni azokat a helyi adóbevételi forrásokat, amelyek a 2023-as év biztos pénzeszközeként állnak rendelkezésre, illetve a II. félévben majd realizálódnak.
Mégis a telekadó, az építményadó, a települési adó, az idegenforgalmi adó, a kommunális adó adóbevallásának adataiból következő adófizetési kötelezettség adatai összehasonlíthatóak az adóelőleg, az áthúzódó részletfizetés, a fizetési halasztás, az előző évben engedélyezett fizetési könnyítés, a megszűnés miatti adótörlés és a ténylegesen befizetett, költségvetési forrásként kezelhető bevételi számokkal, tehát jól megközelíthető információt biztosítanak a finanszírozás számára.
Az iparűzési adó bevallásadatainak feldolgozása a nagyobb adóalanyokkal bíró városok, járási és megyei rangú nagyságrendet elért települések, továbbá a főváros adóalanyi körét érintően még folyamatban van, erre a feldolgozás utáni adatok ismeretében elemzési megfontolásból érdemes lesz visszatérni.
Az ismert, hogy ennek maximális adótétele visszaállt az eredeti 2%-os mértékre, tehát azon települések, ahol ezt a tételt alkalmazták, az előző évhez képest többletforrásra számíthatnak, amennyiben egyéb tényezők - például a kereslet csökkenése, a vállalkozók számának, tevékenységének apadása stb. - ezt nem befolyásolják.
A korábbi hasonló tartalmú cikkek több alkalommal foglalkoztak a KATA adóalanyi körében bekövetkezett számos és nehezen követhető változással, amely leginkább a kisvállalkozásokat, de a közepes nagyságrendbe sorolt vállalkozásokat is érintette.
A jelenlegi, tehát a bevallások feldolgozásának szakaszában mutatkozó bevallási adathibák, így bevételi határösszegek félreértelmezése, termék-előállítói, szolgáltatói, kereskedelmi tevékenységek összekeverése, az átalány további alkalmazhatóságában mutatott félreértések a bevallás fogadásával felhatalmazott központi adóhatóság és az önkormányzati adóigazgatás számára is jelentős többletmunkát okozott és jelenleg is okoz. Mindezek következményeként a fentiekből rendelkezésre álló információ és adathalmaz az előző évvel összehasonlítandó - teljességre való törekvés esetén előző három évvel - abból a megfontolásból, hogy a realitásokra alapozva kezdjenek bele a második félév gazdálkodásába. Feltehető, hogy a már elfogadott tárgyévi költségvetési adatok esetében módosítási szándékkal korrekció igénye merül fel, ami lehet - csekély számú települést érintő - állami támogatás forrást növelő hatásával vagy adóbevétel-csökkenés miatti kiadás összegének változásával összefüggésben, önkormányzati intézmények megszűnésének okán, vállalkozók, állandó lakosok számának csökkenése miatt, munkaerő-vándorlás belépése esetén, de számos egyéb szocializációs tényező változása, befolyásolása esetében is.
A helyi adóbevételek második félévre becsülhető, megközelítő pontosságú adatait a gazdasági helyzet természetes rendjének működéséből következő, települési szinten nem, vagy alig befolyásolható alakulása direkt és indirekt módon is befolyásolja. Ezek között változatlanul kiemelt hangsúlyt kap a makroszintre tervezett nemzetgazdasági összbevétel, amely jelen évre tervezett, előző cikkben említett növekedése az első félévben nem következett be, a második félévre jelenleg aktuális 2%-os mértéke csak optimista szemlélettel és dinamikus munkavégzéssel közelíthető meg, tehát a települési önkormányzati ráhatás csak csekély mértékű lehet. Az inflációs intervallum 22-45%-os tartományban mozog, ebből következően jelentős többletkiadást okoz az önkormányzati gazdálkodásban, különösen az élelmiszerpiac és a szociális ellátás egyensúlyát rongálja, ezen keresztül számos életkörülményt befolyásol, például a helyi óvodai, bölcsődei étkeztetés, idősek ellátása, ezekhez kapcsolódó feladatok területén. A második félévre tervezett 10% alatti index belépése a jelenlegi helyzeten sokat javíthat, a bekövetkezése iránti aggodalmak az óvatos gazdálkodás kényszerét tovább erősítik. Mindezekkel jelentős összefüggésben van a reáljövedelmek, nyugdíjak alakulása és mint keresletnövelő tényező minden életkörülményre, tehát a piaci tényezőkre is alapvető hatással van. A tényszámok mindkét területen 5-8%-os növekedést mutatnak, a jelenlegi koncepció alapján a második félévben 1-2%-os további emelkedés képzelhető el reálisan. Ebből is következik, hogy a szándék szerinti inflációcsökkenés esetén sem lehet érdemi reálbér-, reáljövedelem-, nyugdíjemelés, így a 2023-as esztendő a települési önkormányzatok számára rendkívül nehéz lesz, legjobb esetben a költségvetési szint megtartására alkalmas.
Mindezekkel összefüggésben elvárható-e a helyi adómorál javulása, a különböző adónemenkénti hátralékok csökkenése, az adóhatósági ügyek eddigi növekedésének (fizetési könnyítések, végrehajtási-behajtási eljárások, adóellenőrzések stb.) változása, tehát az adóbevétel növelésére való ráhatás, amikor a fizetési képesség csökken, tehát a fizetési szándék nem az adókötelezettség teljesítésére, hanem az önfenntartásra, a tevékenység vállalkozói szinten való megtartására orientál. A helyi adóalanyok számának csekély növekedése nem adóbevételi növekedés egyben, kivéve a megyei kormányszervekhez tartozó nagy adóalanyi potenciált, amely csak indirekt módon érintheti az önkormányzati adóalanyok körét majd két év múlva, például építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, esetleg kommunális adó jogcímen.
- 48/49 -
A települési önkormányzatok költségvetésének 2023. évi változása tehát az év második felében a források okán módosításra kényszerülhet, erről az iparűzési adóbevallás adatainak ismeretében, tehát július hónapban érdemes említést tenni, illetve a Htv. helyettesítése miatt működő kormányrendelet feltehető változása miatt a harmadik-negyedik negyedév is mindezek követésére kényszeríti az önkormányzati jegyzőket, adószerveket. Egyértelmű a kormányzati szándék, és parlamenti elfogadásával kapcsolatban kétség nem merül fel, amely szerint fennmarad a különadók intézménye jelen esztendőre, szintén fennmarad a kamat utáni adó különböző feltételek fennállása esetén, illetve a szerződés megkötése (július 1.) utáni időszakban további adóelvonással jár, továbbá belép a különböző biztosítások utáni kamatok miatti adókötelezettség változó feltételekkel a garanciák megtartása érdekében.
Az adóztatási szakterület, ezen belül a helyi adók önkormányzati kompetenciája, ahova a központi, állami adórendszerhez képest jelentősen nagyobb adóalanyi kör tartozik, jelentősen érintve lesz feladatainak elvégzésében, így a törvényi szabályozás korlátai között helyi forrásainak alakulása bizonytalanabb lesz, további csökkenése várható. Az önkormányzatok a második félévre is folyamatosan változó gazdálkodásra számíthatnak, amely az elképzelt és elfogadott céljaikat befolyásolja; forrásaik beszűkülése miatt ellentmondásokba ütköznek, az elvárások és igények, valamint a lehetőségek nehezen találkoznak egymással. Egyes aktuális elképzelések szerint a második félévi gazdasági növekedés dinamikus változást hoz, amennyiben az adószabályok ezt képesek lesznek követni, továbbá ha a reálbér, reáljövedelem csekély emelkedése keresletnövelő hatást eredményez, akkor az adószabályokat betartók létszáma jelentősen, kedvezően változik. A jogalkotónak tehát kedvezőbb feltételek között kell kötöttségeket, kedvezőbb részletszabályokat megfogalmaznia, majd elfogadtatnia, amivel tehát az önkormányzatok mozgástere a jelenleginél tisztábban, racionálisabban, cselekvőképesebben bővül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
