Összegezve a részítélet kapcsán tett megállapításokat, a részítélet vagy ítélet téves meghozatala nem olyan súlyú eljárási szabálysértés, amely indokolná, hogy a másodfokú bíróság érdemi vizsgálat nélkül helyezze hatályon kívül az elsőfokú bíróság döntését. Másrészről ez a gyakorlat egyúttal lehetővé tenné az eljárás gyorsabb befejezését, illetve azt, hogy az egyes kérelmeket már a per folyamatban léte alatt is véglegesen bírálja el a bíróság. Ennek eredményeképpen elkerülhető a további felesleges bizonyítás és az ezek kapcsán felmerülő további felesleges költség.
9. A Legfelsőbb Bíróság 2005. november 9. napján megtartott tanácselnöki értekezletén az értekezlet úgy foglalt állást, hogy a felperesnek az a nyilatkozata, hogy a látszólagos keresethalmazatba tartozó valamelyik kérelmét már nem tartja fenn, sem keresetleszállításnak, sem elállásnak nem minősíthető, mert az valójában keresetmódosítást jelent, amelyre a Pp. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a felperesnek lehetősége van. Ebből következően a felperes fenn nem tartott igényének a másodfokú eljárásban történő (újabb) előterjesztésére nem kerülhet sor, mert az a Pp. 247. §-a alapján a keresetváltoztatás tilalmába ütközik. Az állásfoglalás szellemében döntött a Legfelsőbb Bíróság a Pfv. I. 22.320/2001/6. számú határozatában, amelyben rámutatott, hogy a fellebbezésben előterjesztett másodlagos kereset érdemi vizsgálatára nincs lehetőség, mert annak előterjesztése a keresetváltoztatás tilalmába ütközik. Az állásfoglalással ellentétesen döntött viszont a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi határozatában (Pf. I. A. 24.835/2004/9.). E határozatában a Legfelsőbb Bíróság nem találta kizárhatónak, hogy a Pp. 247. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a felperes a fellebbezési eljárásban eshetőleges kereseti kérelmet terjesszen elő.
10. Ha az elsőfokú bíróság valamelyik kereseti kérelemnek helyt ad és emiatt a sorrendben azt követő kérelmet nem bírálja el, és a másodfokú bíróság a döntést megalapozatlannak találja, akkor az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni és az eljárást a további eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelmekre kell folytatni. A másodfokú bíróságnak tehát felperesi fellebbezés hiányában is döntenie kell a még el nem bírált másodlagos, illetve további kereseti kérelmekről. »A Pp. 239. §-a értelmében a másodfokú eljárásra is irányadó a Pp. 213. §-ának (1) bekezdése, amely szerint az ítéletbe foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A másodfokú bíróságnak tehát a "másodlagos" kereset elutasítása esetén a felperesek fellebbezésének hiányában is döntenie kellett volna az eshetőlegesen előterjesztett, a "másodlagos" kereset alaptalanságának esetén jelentőssé váló "harmadlagos" keresetről.« (BH 2005/289.)
Ha a bíróság a felperes másodlagos kereseti kérelmének ad helyt, akkor nem kizárt, hogy a felperes arra hivatkozással terjesszen elő fellebbezést, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy az elsődleges kereseti kérelemnek adjon helyt. Másrészről, hogy ha az elsőfokú bíróság a másodlagos kereseti kérelemnek adott helyt, amely ellen csak az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kéri a kereset elutasítását, a felperes csatlakozó fellebbezésben nem kérheti, hogy a bíróság az elsődleges kereseti kérelemnek adjon helyt. (Szegedi Ítélőtábla Pkf. III. 20.409/2006/2.)
a) Előfordulhat, hogy az egyes eshetőlegesen előterjesztett kérelmek elbírálására a bíróságnak nincs hatásköre, az adott kérelem a magasabb vagy alacsonyabb szintű bíróság hatáskörébe tartozik. Valós tárgyi keresethalmazat esetén a bírói gyakorlat szerint az egyes kérelmek elkülönítésére és a kérelemnek a hatáskörrel rendelkező bírósághoz történő áttételére nincs helye. Ebből következően valós tárgyi keresethalmazat esetén az ilyen halmazatban előterjesztett keresetet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. Ami valós tárgyi keresethalmazat esetén nem megengedett, az eshetőleges kereset esetén sem lehet az, a kereset eshetőlegessége nem lazíthatja fel a Polgári perrendtartásnak a hatáskört érintő szabályait. Ebből következően eshetőleges kereset esetén is el kell utasítani a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül, ha valamelyik eshetőleges kérelem kapcsán hiányzik a hatáskör.
A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott kollégiumi véleményének 3.b. pontja szerint vagylagos vagy eshetőleges kereseti (viszontkereseti) kérelem esetében a bíróságnak a hatásköri és illetékességi szabályokat az adott, vizsgált kérelem vonatkozásában kell alkalmaznia. A kollégiumi vélemény indokolása szerint ha az elsődleges kereseti kérelem alapján a bíróságnak fennáll a hatásköre és illetékessége, nincs jelentősége annak, hogy esetleg a további kereseti kérelmek között szerepel olyan, amelyre nézve a bíróság hatásköre vagy illetékessége nem állapítható meg. Ha a bíróság olyan kereseti kérelem vizsgálatához jut el, amelyet a törvény valamely más bíróság hatáskörébe, illetve kizárólagos illetékessége alá utal, akkor a már elbírált kérelmekről részítéletet kell hoznia és a soron következő kérelmekre tekintettel a keresetlevél áttételéről kell határoznia. Álláspontom szerint ez a megoldás nem elfogadható.
A többedlegesen előterjesztett kérelem áttétele már eleve a pertartam elhúzódásához vezet, a kérelem áttételére akár több év elteltével is sor kerülhet. Így a hatáskörrel rendelkező bíróság csak évekkel később kezdheti meg az ügy érdemi tárgyalását.
Az eshetőleges keresettel indult perben a részítélet meghozatalának a lehetőségét kizáró okfejtés az ilyen esetekre is vonatkozik, azaz, ha részítélet meghozatalának nincs helye, akkor annak ebben az esetben sem lehet helye, nincs olyan többlettényállás, amely miatt ebben a szituációban a részítélet megállna.
Ha a részítéletet a másodfokú bíróság utóbb hatályon kívül helyezi és a korábbi kérelem kapcsán az elsőfokú bíróságot az ügy újabb tárgyalására utasítja, akkor az áttétellel kapcsolatos döntés utólag okafogyottá válik. A fél eredetileg eshetőleges kérelmeket terjesztett elő, de a kérelem eshetőleges jellege elenyészik, hiszen a továbbiakban két különböző hatáskörű bíróság előtt két különböző kérelem kapcsán folyik tovább az eljárás.
Ha az eshetőleges kérelem esetén lehetséges lenne egyes kérelmek kapcsán a kérelem áttétele, akkor ez ellentmondana annak a bírói gyakorlatnak, amely szerint valós tárgyi keresethalmazat esetén az egész keresetet el kell utasítani, ha a valamely kérelemre a bíróságnak nincs hatásköre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
