Orosz Dóra: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény hatása a bizottságokra (Jegyző, 2014/1., 36-39. o.)

A bizottságok jogállását az Alaptörvény figyelembevétele mellett a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) helyébe lépő Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. számú sarkalatos törvény (továbbiakban: Mötv.) szabályozza. A törvény rendelkezése értelmében a részletes, speciális szabályokat az adott képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban: SzMSz.) kell rögzíteni.

A következőkben a célom, hogy összefoglaljam a bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket, különös tekintettel az új szabályozásra.

1. A bizottságok jogállása

Az Ötv. szabályai viszonylag szűkszavúan rendelkeztek a bizottságokról, s e tekintetben a Mötv. sem hozott forradalmi változást. Csak a legáltalánosabb garanciákat tartalmazzák, ezáltal könnyen igazodni tudnak az egyes települések az adott sajátosságokhoz. Valószínű, hogy a bizottságok tekintetében nem is lenne célszerű egy részletes szabályozás. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ez a keretszabályozás elegendő. Szükséges, hogy a képviselő testület rá legyen kényszerítve a számára megfelelő bizottsági struktúra kialakítására. A Mötv. 53. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy a képviselő-testület működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben határozza meg. Ugyanezen bekezdés alapján a képviselő-testület a következőkről rendelkezik:[1]

a) "az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;

b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;

c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről;

d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;

e) a nyilvánosság biztosításáról;

f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról;

g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról;

h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről;

i) a közmeghallgatásról;

j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;

k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről;

l) a képviselő-testület bizottságairól."

A bizottság és a testület között függőség, alá-fölé rendeltség áll fenn. A képviselő-testület magától létrehozhat bizottságot, emellett meg is szüntetheti azt. Hatásköröket, feladatköröket átruházhat, illetve visszavonhat, s ennek gyakorlását felügyelheti. A testületnek lehetősége van a bizottsági döntések felülvizsgálatára, beszámoltatására. Tulajdonképpen a bizottságok jelentősége abban áll, hogy számos tehertől szabadítják meg a képviselő-testületet. A Mötv. 58. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a bizottsági tagok több mint felét a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani. Ezáltal a legitimitás, illetve a választópolgárok önkormányzásban való részvétele is biztosított.

A polgármester és a bizottság közötti viszony sajátos elemeket hordoz magában. A korábbi szabályokat lefektető Ötv. szerint nem lehet bizottsági tag az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, valamint a testület hivatalának dolgozója sem. 2013. január 1. napját követően a bizottság elnöke vagy tagja nem lehet a polgármester. Az új szabályozásban csak a polgármester van nevesítve, aki azonban továbbra is fontos jogosítványokkal rendelkezik a bizottságokat illetően. Ezen jogosítványok a következők:[2]

• A Mötv. 58. § (2) bekezdése értelmében a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület bármikor megváltoztatja a bizottság személyi összetételét, illetve létszámát, továbbá meg is szüntetheti az adott bizottságot. Természetesen a kötelezően létrehozandó bizottságokra ez nem vonatkozik.

• A Mötv. 61. § (1) bekezdése szerint a polgármester indítványára össze kell hívni a bizottságot. E tekintetben új elemként jelenik meg az erre vonatkozó nyolc napos határidő, hiszen a szabályok szerint az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül össze kell hívni a bizottságot.

• A Mötv. 61. § (2) bekezdése alapján a polgármester lényeges kontrollszereppel bír. Az említett bekezdés kimondja, hogy a polgármester felfüggesztheti a bizottság döntéseinek végrehajtását, amennyiben az ellentétesnek mutatkozik a képviselő-testület határozatával, vagy sértő az önkormányzati érdekekkel szemben.[3]

- 36/37 -

Mellérendeltségi viszony figyelhető meg a polgármesteri hivatal és a bizottság között is. A bizottság fontos többletjogosítványa a képviselő-testületi döntések felülvizsgálatára, ellenőrzésére irányul. Ha sérelmet, mulasztást észlel, kezdeményezheti a polgármesteri intézkedést. Ez az ellenőrzési, felügyeleti jogkör az államigazgatási feladatokat érintetlenül hagyja.

A jegyző és bizottságok viszonya hasonlóan az előbb említetthez, szintén mellérendeltségen alapszik. Ebben az esetben a jegyző többletjogosítványa a tanácskozási jogot jelenti, de a bizottsági ülések során nem szerepelhet bizottsági tagként. Feladata, hogy felhívja a figyelmet az esetleges jogszabálysértésekre. A Mötv. 60. § értelmében jegyzőkönyvet kell készíteni a bizottsági ülésekről, és ezt a jegyzőkönyvet a jegyzőnek tizenöt napon belül meg kell küldenie az illetékes kormányhivatal részére.

Bizottság és bizottság között szintén mellérendeltség tapasztalható. A bizottságok egyenjogúak, egymástól függetlenül tevékenykednek. Ugyanez jellemző a bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagjaira is. Ez a viszony egymás megsegítését, tájékoztatását jelenti. Nagy jelentőségű az ilyen kapcsolatok során az összhang, együttműködés.

2. A bizottságok által ellátott feladat- és hatáskör

Főszabályként a feladat- és hatáskörök birtokosa a képviselő-testület. Döntési szabadsága által azonban maga határozhatja meg, melyeket adja át, illetve melyeket vonja saját hatáskörébe. A bizottságok hatáskörét tehát a testület jelöli ki, de öncélúan nem alakíthat különböző bizottságokat. A kötelező feladatok ellátására törvény utasítása alapján van mód, de az ellátás módját az önkormányzatok önállóan választják meg. Ebből következik, hogy e feladatokat a bizottságok részére is átruházhatják. A fakultatív feladatok esetén még ennyi kötöttség sem áll fenn, hiszen maga dönt arról, hogy akarja-e egyáltalán az adott feladatot vállalni. Gyakran az eredményesebb, precízebb feladatellátás érdekében alakítanak bizottságokat. Tipikusan az előterjesztés, annak benyújtása, illetve állásfoglalás elkészítése tartozik a bizottsági feladatok közé. Nem felejthetjük el, hogy ahogyan a korábbi Ötv., úgy hasonlóképpen a jelenlegi Mötv. által is adódtak korlátok, hisz egyes feladatok, hatáskörök nem ruházhatóak át. A kötelezően felállítandó bizottságokon kívül, törvény nem szabályozza a bizottságok létrejöttét. A bizottságok fontos feladata a döntések előkészítése, maga a döntés, illetve végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. Másik fontos funkciója a véleményezés, javaslattétel - ebben az esetben, ha szabálysértést, öncélúságot, mulasztást fedeznek fel, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik. A bizottságok általában egy-egy jól körülhatárolható tevékenység köré szerveződnek, de ez nem jelenti azt, hogy csak egy feladatkört láthatnak el, hiszen összefüggő feladatok alapján alakulnak. A csoportosítás pozitív következménye a hatékonyabb munkamegosztás, feladatellátás.[4]