2012-ben kezdte meg működését a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán - a Magyar Tudományos Akadémia támogatott kutatócsoportjai keretében - az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport "Területi közszolgáltatások szabályozásai" projectcímmel. Az ötéves kutatási cikluson belül 2014-2015 közötti időszakban "Ténymegállapító tanulmányok Hajdúböszörményben" címmel végzi kutatását. A fókuszpontjában a helyi önkormányzatok szerepeinek változása áll az egyes helyi funkciók tekintetében. A kutatásvezető Prof. Dr. Horváth M. Tamás mellett számos tudományos műhelyből érkező tapasztalt és fiatal kutató, gyakorlati szakember együtt vesz részt a munkában.
Az utóbbi évtizedekben a közfeladat-ellátási megoldásokban piaci alapú eszközök kerültek átvételre a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében. Mindez az Új Közmenedzsment elméleti irányzatának terjedésével hozható összefüggésbe. A kutatás hipotézise, hogy magával hozta azt a jelenséget, - mely mára kezd kirajzolódni -, hogy e formák erősebb, ugyanakkor nem a hagyományos bürokratikus közösségi kontrolljait keresik a különböző piaci és kormányzati kockázatok csökkentése, illetve megelőzése érdekében. Jelen kutatás e kérdéskörhöz kapcsolódóan ad tényleírást a jelenségről és egyedülálló azáltal, hogy keretei túllépnek a hagyományos állami területbeosztás határain, komplexen kezelve az egymással szorosan összefüggő jelenségeket. Magyary Zoltán jól ismert kutatásai óta nem sok hasonló vizsgálódásra került sor, s azok jellemzően nem ennyire közszolgáltatás-szervezési és hálózat-keresési szempontúak voltak.
A kutatómunka eddigi eredményeit mutatja be a napokban megjelent ténymegállapító tanulmánykötet Gyűrűk és sugarak - Mit nyújt egy magyar város?[1] címmel.
A kötet 344 oldalon át tárja fel, elemzi és mutatja be Hajdúböszörmény város példáján keresztül a közszolgáltatás-szervezést érintő utóbbi 6-8 évben, illetve ahol a vizsgált téma ezt indokolja, a korábbi években bekövetkező változásokat. Természetesen a helyzetleírások és elemzések (ahogy a szerkesztő/kutatásvezető már az elején leszögezi) a valóság csak egy részét mutatják, azt is egyfajta nézőponton keresztül. A leírások szubjektívek, mindazonáltal érezhető, hogy a szerzők a tárgyilagosságra törekedtek.
Hajdúböszörményt mint a hajdúk egykori fővárosát, jellegzetes és egyedülálló sugaras-gyűrűs településszerkezete tette ismertté és most a kutatás által egy újabb arcával, a helyi közigazgatási-szervezés mindennapjaival ismerkedhet meg az olvasó. A tanulmánykötet tizenhárom[2] kutató tizenhat tanulmányát tartalmazza, a szerkesztők által három nagy szerkezeti egység köré csoportosítva, frappáns címekkel ellátva (Vállalati körök, Kifordulók, Nyalábok és zugok). Az egyes részek előtt a témába illeszkedő rövidebb átvezető - vagy ha úgy tetszik egyben lezáró és felvezető - tanulmányokat olvashatunk a kutatásvezetőtől. Ezen megoldás nem csak ötletes, hanem egységessé teszi a tanulmánykötet, koherenciát teremt az esettanulmányok között.
A következőkben e három rész tartalmát kívánom kiemelni, rávilágítva a legfontosabb megállapításokra, melyek felkelthetik a szakmai nagyközönség érdeklődését és kedvét a könyv forgatására.
Vállalati körök. A tanulmánykötet első része a gazdasági társaságok és a holding közfeladat ellátásban betöltött szerepéről, a helyi kulturális közszolgáltatások és az egészségügyi ellátások szervezéséről és a helyi költségvetésről szól. Az alternatív szolgáltatás-szervezés és az önkormányzati tulajdonú vállalatok jelentős szerepet töltenek be Hajdúböszörmény életében. Bemutatásra kerül, hogyan nyitott a város az alternatív módok és a magánszféra felé az évek során, hogyan alakította át a közszolgáltatások szervezését és hogyan jelentek meg menedzserszempontok az igazgatásban. Részletes vizsgálódás középpontjában áll a "holding" mint a városüzemeltetési megoldás egyik jelentős eszköze. Rávilágít, hogy a közösségi szükségletek kielégítésére milyen szervezeti struktúrát alakított ki a város. Számos csoportosítás és felsorolás teszi érthetővé és átláthatóvá a rendszert. Elemzésre kerül azon aktuális jelenség, amely az önkormányzati tulajdonú társaságok felértékelődését eredményezi, valamint ezzel összhangban az állami szerepek alakulását. Viszont a kormányzati szintek térnyerése a szerzők szerint nem a klasszikus államosítás, mivel mellette az üzleti stratégia is szerepet kap. E fejezetben kapott helyet a kulturális közszolgáltatások hálózatát elemző tanulmány is, mely feltárja az ágazat intézményrendszerét és szereplőit, valamint az érintett közszolgáltatások körét. A tanulmány rávilágít, hogy ezen szolgáltatások tekintetében a civil- és magánszektor térnyerése figyelhető meg, és e körben is a legjelentősebb a városi vagyonkezelő tulajdonában álló nonprofit szervezet tevékenysége. Ezt követően az egészségügyi ellátórendszer
- 30/31 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
