Fizessen elő az Európai Jogra!
Előfizetés12 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból és az ügynek a Bíróság rendelkezésére álló irataiból kitűnik, hogy az alapügy tényállása megvalósulásának időpontjában a "Lietuvos dujos" AB (a továbbiakban: Lietuvos dujos) fő részvényesei a társasági tőke 38,91%-át birtokló E.ON Ruhrgas International GmbH, német jog szerinti táraság, e tőke 37,1%-át birtokló Gazprom és a 17,7%-ot birtokló litván állam voltak.
13 2004. március 24-én a Gazprom részvényesek közötti megállapodást (a továbbiakban: részvényesek közötti megállapodás) kötött az E.ON Ruhrgas International GmbH-val, valamint a Lietuvos Respublika érdekében eljáró State Property Funddal (állami vagyonkezelővel) is, amelynek a helyébe később a Lietuvos Respublikos energetikos ministerija (a Litván Köztársaság Energiaügyi Minisztériuma, a továbbiakban: ministerija) lépett) E megállapodás 7.14. cikke válasz-tottbírósági kikötést tartalmazott, amely szerint "[a] jelen megállapodással, annak megsértésével, érvényességével, hatálybalépésével vagy megszüntetésével kapcsolatos bármely jogvita, nézetkülönbség vagy kifogás rendezésére [...] választottbírósági eljárásban kerül sor".
14 2011. március 25-én a ministerija által képviselt Lietuvos Respublika keresetet indított a Vilniaus apygardos teismas (vilniusi regionális bíróság, Litvánia) előtt jogi személy tevékenységére vonatkozó vizsgálat megindítása érdekében.
15 E kereset a Lietuvos dujos, valamint V. Valentu-kevičius, e társaság főigazgatója, valamint V. Golubev és K. Seleznev, az említett társaság Gazprom által kinevezett, orosz állampolgárságú igazgatósági tagjai ellen irányult. Az említett keresetlevélben a ministerija a polgári törvénykönyv 2.131. cikke szerinti bizonyos korrekciós intézkedések alkalmazását is kérte arra az esetre, ha az említett vizsgálat megállapítja, hogy ugyanezen társaság vagy az említett személyek tevékenységei nem voltak megfelelőek.
16 Tekintettel arra, hogy e keresetindítás megsértette a részvényesek között létrejött megállapodás 7.14. cikkében szereplő választottbírósági kikötést, a Gazprom 2011. augusztus 29-én választottbírósági eljárás indítása iránti kérelmet terjesztett elő az ministe-rijával szemben a stockholmi kereskedelmi kamara választottbírósági intézeténél.
17 A stockholmi kereskedelmi kamara választott-bírósági intézete által felállított választottbíróság előtt a Gazprom többek között a ministerija arra való felszólítását kérte, hogy zárja le a Vilniaus apygardos teismas előtt folyamatban lévő ügy vizsgálatát.
18 Az említett választottbíróság 2012. július 31-i ítéletében megállapította a részvényesek közötti megállapodásban szereplő választottbírósági kikötés részleges megsértését, és felszólította a ministeriját, hogy többek között vonja vissza vagy korlátozza bizonyos, az említett bíróság elé terjesztett kérelmeit (a továbbiakban: 2012. július 31-i választottbírósági határozat).
19 A Vilniaus apygardos teismas 2012. szeptember 3-i végzésében elrendelte a Lietuvos dujos tevékenységére vonatkozó vizsgálat megindítását. Azt is megállapította, hogy a jogi személy tevékenységének vizsgálatára vonatkozó kérelem a joghatóságába tartozik, és az a litván jog értelmében nem képezheti választottbírósági eljárás tárgyát.
20 A Lietuvos dujos, valamint V. Valentukevičius, V. Golubev és K. Seleznev fellebbezést nyújtott be e határozattal szemben a Lietuvos apeliacinis teismashoz (fellebbviteli bíróság, Litvánia). Egyebekben a Gazprom egy másik eljárás keretében ugyanehhez a bírósághoz
- 45/46 -
nyújtott be kérelmet a 2012. július 31-i választottbírósági határozat elismerésére és végrehajtására vonatkozóan.
21 A Lietuvos apeliacinis teismas ez utóbbi kérelmet a 2012. december 17-i első végzéssel elutasította. E bíróság megállapította egyrészt, hogy a választottbíróság - amely e választottbírósági határozatot meghozta - nem dönthetett a korábban már a Vilniaus apygardos teismas elé terjesztett és ez utóbbi bíróság által vizsgált kérdésben, másrészt e bíróság, mivel e kérdésben határozott, nem tartotta tiszteletben a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt egyezmény (az Egyesült Nemzetek Szerződéseinek Tára, 330. kötet, 3. o.; kihirdette: az 1962. évi 25. tvr., a továbbiakban: New York-i Egyezmény) V. cikke 2. bekezdésének a) pontját.
22 Ezenkívül a Lietuvos apeliacinis teismas rámutatott, hogy a 2012. július 31-i választottbírósági határozattal - amelynek elismerését és végrehajtását kérik - az említett választottbíróság nem csupán a ministerija litván bíróság előtti jogképességét korlátozta a jogi személy tevékenységére vonatkozó vizsgálat megindítását illetően, de a nemzeti bíróság saját joghatóságának megállapítására irányuló hatáskörét is elvitatta. Így szerinte ugyanezen választottbíróság megsértette a Litván Köztársaság nemzeti szuverenitását, ami ellentétes a litván és a nemzetközi közrenddel. A Lietuvos apeliacinis teismas szerint a határozat elismerésének megtagadását az említett egyezmény V. cikke 2. bekezdésének a) pontja is igazolja.a.
23 A Lietuvos apeliacinis teismas a 2013. február 21-i második végzésével elutasította a Lietuvos dujos, valamint V. Valentukevičius, V. Golubev és K. Seleznev által a Vilniaus apygardos teismas 2012. szeptember 3-i, a Lietuvos dujos tevékenységére vonatkozó vizsgálatot elrendelő határozatával szemben benyújtott fellebbezést. E bíróság megerősítette továbbá a litván bíróságok joghatóságát ezen ügy vizsgálatát illetően.
24 A Lietuvos apeliacinis teismas 2012. december 17-i és 2013. február 21-i mindkét végzésével szemben fellebbezést nyújtottak be a Lietuvos Aukščiausiasis Teismashoz (litván legfelsőbb bíróság). E bíróság a 2013. november 21-i végzéssel úgy határozott, hogy felfüggeszti e két végzés közül a másodikkal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem vizsgálatát, amíg dönt a 2012. július 31-i választottbírósági határozat elismerésére és végrehajtására vonatkozó felülvizsgálati kérelemről.
25 A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság vonatkozó és a 44/2001 rendelet 71. cikkével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára tekintettel arra keres választ, hogy az említett - általa "anti-suit injunctionnek" minősített - választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása megtagadható-e azon indokra hivatkozva, hogy az ilyen elismerést és az ilyen végrehajtást követően korlátozottá válna a litván bíróság arra vonatkozó hatásköre, hogy saját joghatóságáról döntsön a jogi személy tevékenységére vonatkozó vizsgálat megindítására irányuló kérelemmel kapcsolatban.
26 E körülmények között a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
"1. Amennyiben valamely választottbíróság »anti-suit injunctiont« bocsát ki, és ezzel megtiltja valamely félnek azt, hogy bizonyos eljárásokat kezdeményezzen olyan tagállami bíróság előtt, amely a 44/2001 rendelet joghatóságra vonatkozó szabályai értelmében joghatósággal rendelkezik a polgári jogi ügy érdemi elbírálására, akkor a tagállam bíróságának jogában áll-e azzal az indokolással megtagadni az ilyen választottbírósági ítélet elismerését hogy az korlátozza a bíróság arra irányuló jogát, hogy maga állapítsa meg azt, hogy a 44/2001 rendelet joghatóságra vonatkozó szabályai értelmében rendelkezik-e joghatósággal az ügy elbírálására?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás