Az új Ptk. hatálybalépésével élő intézménnyé vált a magyar jogban a bizalmi vagyonkezelési szerződés. Egy új szerződéstípus esetében mindig különös figyelmet érdemel annak a külföldi jogi szabályozása és joggyakorlata, mivel annak eredményei és tapasztalatai jelentősen befolyásolhatják az adott jogintézmény magyar alkalmazását is. Figyelemre méltó a civiljogi jogrendszerek körében Liechtenstein, ahol elsőként vezették be a trust intézményét 1926-ban.[1] Különösen érdekes lehet ezért a magyar jogalkalmazók számára áttekinteni azt, hogy milyen változások, problémák merülnek fel egy immár tradicionális trust-rezsim esetében. Erre ad kiváló alkalmat a Francesco A. Schurr professzor szerkesztésében nemrégiben megjelent tanulmánykötet.[2] A mű a Liechtensteini Egyetem Társasági, Alapítványi és Trust Jogi Tanszéke által évente megrendezésre kerülő tudományos üléssorozat legutóbbi két konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A tanulmányokat négy részre osztva ismerhetjük meg: az első rész a trust jogának általános kérdéseit tárgyalja (General Views of Trust Law), a második rész a vagyon megőrzésével kapcsolatos főbb kérdésekre fókuszál (Wealth Protection), a harmadik rész a kedvezményezetti jogokat elemzi (Beneficiaries' Rights), míg a negyedik rész nemzetközi és összehasonlító jogi szempontokat vizsgál (Issues of International and Comparative Law).
1. Az első tanulmányban Francesco A. Schurr részletesen elemzi a trust történeti kialakulását Liechtensteinben,[3] majd a trusttal kapcsolatos legfőbb kérdésköröket veszi górcső alá.[4] A kontinentális európai jogrendszerű államok közül úttörő szerepet betöltő Liechtensteinben a trust bevezetése pragmatikus megoldásnak számít. A liechtensteini szabályozás újdonságnak minősült a jórészt a német, majd osztrák jogi alapokra épülő jogrendszerben, mivel a Treuhandhoz képest a vagyonrendelő (Treugeber) és a vagyonkezelő (Treuhandänder) között nem pusztán kötelmi jogi, hanem in rem jogviszonyt is keletkeztetett. Ezzel a trust a gazdasági életben a magánalapítvány alternatívája vált. A trust intézményének kiteljesítéséhez jelentősen hozzájárult az is, hogy Liechtenstein 2006. április 1-jén hatályba léptette a Hágai Egyezményt.[5]
A liechtensteini trust jog sokkal inkább dologi jogi elemeket mutat fel, semmint kötelmi jogi jellegű. Ebből eredően a trust (express trust, vagyis a felek akaratából létrehozott trust) létesítése kapcsán nem feltétlenül szükséges a vagyonrendelőnek és a vagyonkezelőnek szerződést kötnie, elegendő a vagyon ilyen célú átruházása, azonban ezt írásos formában kell megtenni. A magyar jogalkalmazás szempontjából is lényeges, hogy nyilvántartásba vételi kötelezettségre vonatkozó szabályok is irányadók, így a tizenkét hónapnál hosszabb időre létesített trustot közhiteles nyilvántartásba be kell jegyezni, amennyiben a vagyonkezelő liechtensteini lakos vagy székhelyű, míg rövidebb időtartam esetén elegendő letétbe helyezni a trustot létesítő okiratot. A nyilvántartásban feltüntetésre kerül a trust leírása, létesítésének időpontja, időtartama és a vagyonkezelő neve, lakcíme, vagy jogi személy esetén székhelye.
A liechtensteini jogban nincs időbeli korlátja a trustok létesítésének, és lehetőség van magáncélú trust alapítására is, azonban az nem szolgálhatja az alapító kizárólagos magánérdekét. A célra rendelt trust esetében a bíróságnak (Landgericht) van jogköre arra, hogy a vagyonkezelőt felügyelje a kötelezettségeinek betartása érdekében. A vagyonkezelő felelőssége hasonlóan alakul a trust megszegése esetén, mint az angol szabályozás, ezen túlmenően harmadik személy közreműködők esetében is felmerülhetnek felelősségi kérdések.
A trust jogviszony középpontjában a kedvezményezett áll. A kedvezményezett megjelölése esetében a vagyonkezelő köteles az ő érdekeinek megfelelőn kezelni a vagyont. Ennek szabályait a trust alapító irata tartalmazza, melynek értelmezése során az öröklési jogban ismert, a végrendeletek értelmezése során al-
- 276/277 -
kalmazott elvet kell figyelembe venni (Andeutungtheorie). A kedvezményezett csak tájékoztatásra jogosult a vagyonkezelőtől, azonban őt nem utasíthatja, illetve a Saunder v Vautier[6] szabálya sem érvényesül, vagyis nincs lehetősége a trust egyoldalú megszüntetésére. A liechtensteini jogban is lehetőség van tracing-re, illetve a kedvezményezett a trust kikényszerítése érdekében bírósági igényt terjeszthet elő. Schurr professzor rámutat arra, hogy összességében a kedvezményezett pozíciója jelentősen gyengébb, mint az angol jogban. Megjegyzendő, hogy ebben jelentős hasonlóságot mutat a magyar szabályozással.
A vagyonkezelőt a vagyonrendelésre irányuló okiratban kell kijelölni. Amennyiben a vagyonkezelő nem vállalja a tisztség ellátását, úgy a bíróság jogosult annak kijelölésére. A vagyonkezelő a PGR art. 897 alapján a vagyon kezelésére köteles, amit bírósági úton is ki lehet kényszeríteni. Emellett a vagyonkezelő köteles a tisztségét úgy betölteni, hogy ne tanúsítson versenyt, szükség szerint harmadik személyeket vegyen igénybe.
A vagyonrendelő főszabály szerint a trust rendelését követően nem bír hatással a kezelt vagyonra, mivel főszabály szerint a trust nem visszavonható. Mivel azonban ez a szabály diszpozitív, így a vagyonrendelőnek lehetősége van arra, hogy kikösse az egyoldalú visszavonás jogát. Ezzel együtt a vagyonrendelő a trust alapító okiratának módosítására sem jogosult. A bíróságok szerepe a trust nyilvántartására és a vagyonkezelő működésének ellenőrzésére terjed ki.
2. Prince Michael von und zu Liechtenstein (a liechtensteini Industrie- und Finanzkontor elnöke) tanulmánya Liechtenstein lehetséges vagyonmegőrzési struktúráit tekinti át.[7] A szerző rámutat arra, hogy a gazdasági világválságot követően a magánvagyonokra jelentős veszélyek leselkednek. A vagyon védelme nem csak a gazdagok kiváltsága, nem adózási és nem is pénzügyi bűncselekmények kérdése, sokkal inkább a pénzügyi titok, vagyis a szabadság kérdése, ami mindenkit megillet. A trust ehhez nyújt megfelelő eszközt azáltal, hogy olyan struktúra kialakítására van lehetőség, amelyben a családi vagyon megőrizhető, felügyelhető és gyarapítható.
3. Mandeep Lakhan tanulmányában az anonimitás kérdéskörét vizsgálja.[8] A londoni King's College kutatója írásában kiemeli, hogy az átláthatóság és az anonimitás két olyan szempont, amelyek napjainkban egymás mellett jelentkeznek. Az utóbbi évek nemzetközi tendenciája egyre alapján a transzparencia látszik előtérbe kerülni (pl. a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásai, FATF Recommendations). Ennek hatása, hogy Új-Zélandon is komoly szakmai vitákat generált a trust nyilvántartásának bevezetése, ez azonban elvetésre került a hagyományok alapján.
4. A mű második fejezete a vagyon megőrzésével kapcsolatos kérdések köré csoportosul. Stefan Wenaweser írása a liechtensteini joggyakorlatot tekinti át.[9] A liechtensteini joghatóság alatt létesített trustok esetében rugalmas vagyontervezésre van lehetőség, akár magáncélokra irányuló trust útján. Emellett a külföldi bírósági ítéletek végrehajtására csak korlátozott körben nyílik mód. A szerző részletesen elemzi a liechtensteini jog alapján létesített trustok nemzetközi magánjogi vonatkozásait, különös hangsúlyt fektetve a külföldi választottbírósági ítéletek elismerésével kapcsolatos New York-i egyezmény vonatkozásaira,[10] melyet Liechtenstein 2011. július 7-én ratifikált és 2011. október 5-én lépett hatályba. A szabályozás alapján a kedvezményezettek körére történő utalás esetében a forum rei sitae nem áll fenn, csakúgy mint a diszkrecionális trust vonatkozásában, mivel nem állapitható meg az egyes lehetséges kedvezményezettekről, hogy részesülnek-e a kezelt vagyonból. Emellett ideiglenes intézkedésre (free standing injunction)[11] sincs lehetőség, mivel ez a liechtensteini bíróságok hatáskörébe tartozik, továbbá előzetes bizonyítás (pre-trial discovery) sem alkalmazható. Liechtenstein 2010. november 1-jei hatállyal új választottbírósági szabályokat léptetett hatályba, amelyek alapvetően az osztrák mintát, és ezáltal az UNCITRAL modell szabályzatát követi, amely szintén a trust vagyon védettségét növeli.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
