Tisztelt Hölgyeim, Uraim, Kedves Hallgatóság!
A jogászképzés problémája és annak továbbfejlesztése az elmúlt évek kiemelkedően fontos témája. Ezért is köszönet illeti a szervezőt, hogy ebben a körben konferenciát szervezett. Különösen aktuálisnak tűnik az előadásom amiatt is, hogy a bírósági fogalmazók képzés évei, illetve a bírói hivatásra történő felkészítéssel kapcsolatos gondolataimat elmondhatom, hiszen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2005 májusi ülésén fogadta el a Magyar Bíróképző Akadémia képzési tervéről szóló előterjesztést. Ezzel összefüggésben 2005. május 3-án került sor a Magyar Bíróképző Akadémia alapkőletételére. (Magyarországon még soha nem működött ilyen intézmény.)
Feltehetjük a kérdést, hogy mi indokolta a Bíróképző Akadémia létrehozását, miközben körülöttünk éppen átalakulóban van a felsőoktatás, a kétciklusú képzés bevezetése a bolognai modellnek megfelelően folyamatban van.
A fogalmazóképzés véleményem szerint egy speciális szakképzés az egyetem után, ami a bíróvá válás alapja. Ennek jogi kereteit a Bszi., a Bjj., az Iasz., a 11/99-es IM rendelet, 5/91-es IM rendelet, az OIT 1999. évi 14. számú szabályzata szabályozza.
1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 97. évi LXVI. törvény 91. § (1) bekezdése szerint a bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű fogalmazók működnek. Ezt egészíti ki az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 97. évi LXVIII. törvény 3. §-a, mely szerint a bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon fogalmazók működnek, míg a bírósági fogalmazók részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és szakban megfelelő gyakorlatot szerezzenek, határozat tervezeteket készítsenek, jegyzőkönyvet vezessenek, az ügyfelek fogadásán részt vegyenek. A fogalmazók hatáskörét törvény állapítja meg. A joggyakorlat ideje három év, részletes szabályait az igazságügy-miniszter rendeletben határozza meg.
A 8., illetve 11. §-ban a munkáltatói jogkör gyakorlójának a megyei (fővárosi) ) bíróság elnökét jelöli meg a törvény, továbbá a szolgálati viszony keletkezésével kapcsolatos szabályokat is rendezi. E körbe tartozik az is, hogy nem lehet bíró, akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, illetve akivel szemben büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Fogalmazónak egyetemi állam- és jogtudományi diplomával rendelkező személyt lehet kinevezni, míg a katonai tanácsokhoz elsősorban a magyar honvédség ösztöndíjasai közül kell választani. A jelenlegi hatályos rendelkezés szól a pályázat kiírásának lehetőségéről is, ami azonban nem kötelező szabály.
A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. IM rendelet szerint a fogalmazó képzésére megfelelő elméleti felkészültséggel és gyakorlati ismerettel rendelkező bírót kell kijelölni, míg a joggyakorlati beosztásról tervet kell készíteni, amit jóvá kell hagyni a megyei bíróság elnökének, akinek gondoskodnia kell, hogy a fogalmazó beosztása és foglalkoztatása a terv szerint történjen. Úgy kell a fogalmazói joggyakorlati időt beosztani, hogy 13 hónapot polgári ügyszakban elsőfokú bíróságon, 9 hónapot büntető ügyszakban elsőfokú bíróságon, 2-2 hónapot polgári, illetve büntető ügyszakban másodfokú bíróságon töltsenek el a fogalmazók (itt jegyzem meg, hogy az ítélőtáblák felállításával kapcsolatosan problémák merültek fel a táblákra felvett fogalmazók képzése tekintetében, ahol kristálytisztán másodfokú ügyszakra kerültek kinevezésre a fogalmazók, és ezért került sor együttműködési megállapodások aláírására, amiben megyei bíróságok vállalták, hogy az elsőfokú gyakorlatot biztosítják a táblai, legfelsőbb bírósági fogalmazóknak).
A fogalmazóknak megfelelő időt kell eltölteni a többi ügyszakban is, hogy az egyéb jogterületeket is megismerhessék. A joggyakorlati idő befejezése után az adott bíróságnak az elnöke a kimutatást lezárja.
A jogi szakvizsgára való felkészüléshez és a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a megyei bíróság elnökének tanulóköröket kell szerveznie, biztosítani kell a fogalmazók részvételét ezeken a tanulókörökön és meg kell határozni a tanulókörökben megszerzett ismeretek beszámoltatási kötelezettségét is.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 1999. évi 14. számú szabályzata töltötte ki tartalommal a hivatkozott rendelkezéseket. Ennek körében szabályozta pl., hogy a fogalmazónak kötelessége a tanulókörökön és a beszámolókon megjelenni és arra felkészülni.
A joggyakorlatot vezető bírák személyéről listát kell összeállítani a megyei bírósági elnököknek és ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának meg kell küldeni.
Joggyakorlati beosztásról, képzési tervről éves tervet kell készíteni. A joggyakorlati beosztást úgy kell elkészíteni, hogy a fogalmazó két hetet bírósági kezelőirodán, 13 hónapot polgári ügyszakban polgári jogi, családjogi, gazdasági jogi, cégjogi, társadalombiztosítás jogi elsőfokú bíróságon töltsön el, 2 hónapot közigazgatási ügyszakban, 1 hónapot munkaügyi bíróságon, 9 hónapot büntető ügyszakban elsőfokú bíróságon, 2 hónapot polgári ügyszakban másodfokú bíróságon, míg 2 hónapot büntető ügyszakban másodfokú bíróságon töltsön el.
A fogalmazónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az időszak kitöltése után fennmaradó időt a hivatali érdek szem előtt tartása mellett lehetőleg a választásának megfelelően töltse el. A fogalmazónak a joggyakorlati idő alatt 15 alkalommal kell számot adnia a megszerzett tudásáról.
Már 2001-ben felmerült, hogy át kell alakítani a bírósági fogalmazóképzést, ami a bíróvá válás kiválasztásának és felkészítésének az alapja. Ennek érdekében a Phare Twinning program keretében francia, német, holland szakértők kerültek felkérésre és készítettek tanulmányt a magyar bírósági képzési központ létrehozásáról. Ez a tanulmány érintette a bírósági fogalmazók kiválasztását, képzését, de természetesen a már kinevezett bírák továbbképzését és a vezetők továbbképzését is. (Meg kell jegyezni azonban, hogy ekkor még - és a tanulmány is erről szólt - együtt kezelték a bírósági fogalmazóképzést az ügyészségi fogalmazóképzéssel.)
Az Európa Tanács 1994-ben kelt 94. számú ajánlásában megfogalmazta azokat az elvárásokat, amelyek a bírói életpálya minden egyes szakaszának a kiválasztástól kezdve az előmenetelig a társadalom számára átlátható modelljét, illetve az ennek megfelelő legmagasabb etikai követelményeket jelentené. Ennek megfelelően úgy foglal állást a hivatkozott ajánlás, hogy minden döntés, amely a bírói életpályát érinti, ajelöltek kiválasztásától kezdve a szakmai előmenetelen át tényszerű, konkrét teljesítményen nyugodjon és vegye figyelembe a képzettséget, a hatékonyságot, a szakmai alkalmasságot. Csak az ilyen döntések alkalmasak arra, hogy a másik két hatalmi ág és a jogkereső polgárok szemében a bíróság működése, valamint az általuk hozott határozatok a legmagasabb szakmai színvonalat képviseljék, továbbá megfeleljenek a legszigorúbb szakmai, erkölcsi követelményeknek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
