A szülő és a gyermek természetes kapcsolatának jogi kereteit a szülői felügyelet körébe tartozó jogok és kötelezettségek összessége határozza meg. A gyermekek többsége olyan családban él, ahol egyik vagy mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot és együttműködésük vagy - annak hiányában - a viták, konfliktusok eredménye határozza meg, melyikük véleménye, értékítélete lesz a jogérvényesítésnek a gyermek életére kiható alapja.
Mondhatni, ősrégi ez a szabályozás, mivel már az ókori római jog is ismerte a pater familias jogintézményét, hiszen a római polgárok családjában minden családtag, így a gyermekek is családfő hatalma alatt álltak. Ez a hatalom azonban nem volt korlátlan, mert megszűnt pl. az apai hatalom, ha a pater familias a gyermekét kitette vagy eladta.
A magyar jogi szabályozásra rátekintve, a családi kapcsolatok és hierarchia viszonyok társadalmi átértékelődésének eredményeként évszázadokon átívelő változás tapasztalható, amíg az atyai hatalomból szülői hatalom, majd a jelenleg is használt szülői felügyelet lett.
Werbőczy István Hármaskönyve is ismerte az atyai hatalom kifejezést, jellemzően a származás és vagyon megosztásával összefüggésben "a szülőknek minden törvényes és nem törvényes korú, még szárnyra nem bocsátott, vagy az apai alárendeltségből föl nem szabadított fiai és leányai a szárnyra bocsátás vagy felszabadítás előtt… atyai hatalom alatt állnak." (Hk.I.R.51.czim. Hatályos Magyar törvények Gyűjteménye, Budapest, Franklin Társulat 1912.)
A magyar jogalkotás történetében fontos szabályozási mérföldkő A gyámsági és gondnoksági ügyek intézéséről szóló 1877. évi XX. törvénycikk, melynek 2. §-a kimondta, hogy a kiskorúak atyai hatalom vagy gyámság alatt állnak. A 22. § szerint "megszüntethető az atyai hatalom, ha az atya gyermekek tartását és nevelését teljesen elhanyagolja vagy erkölcsiségét, vagy testi jólétét, vagy ha a gyermeke vagyonának állagát rossz kezelés által veszélyezteti." Az atyai hatalom megszüntetéséről a gyámhatóság a tényállás kiderítése és a legközelebbi rokonok meghallgatása után határozott, amit az atya a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül bíróság előtt megtámadhatott.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényünk (Csjt.) nevesíti először a szülői felügyelet kifejezést, és már hatályba lépésekor rögzítette, hogy a kiskorú szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondviselésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A törvény miniszteri indokolása szerint a törvény a szülői hatalom intézménye helyébe lépő szülői felügyelet intézményénél nemcsak az elnevezésben hoz változást, hanem a jogintézmény lényegét is megváltoztatja azzal, hogy a szülői felügyelet gyakorlását egyenlő mértékben mindkét szülőre bízza és kimondja, hogy a szülői felügyelet gyakorlása nem határok nélkül, hanem azt a kiskorú gyermek érdekében kell gyakorolni.
A szülői felügyelet gyakorlásának korlátozását jelenti e jogok Csjt. 91. § szerinti szünetelése, de a törvény kógens módon felsorolja a szülői felügyelet megszűnésének eseteit is, melyek egyik okcsoportja, amikor a bíróság szünteti meg a szülői felügyeletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XVII. fejezete szerint lefolytatott perben hozott ítéletével. A szülői felügyelet bíróság által történő megszüntetése a legkeményebb beavatkozás a szülő és gyermek jogi kapcsolatába, amikor a szülő olyan mértékben bizonyítja alkalmatlanságát a gyermek testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének biztosítására, hogy meg kell vonni tőle azt a jogot, hogy bármilyen tekintetben rendelkezhessen mindennapi életének alakulásáról, sorsáról. A szülői felügyelet megszüntetése nemcsak azt jelenti, hogy a szülő elveszti a gyermek feletti rendelkezés jogát és nincs lehetősége beleszólni abba, miként alakuljon az élete, de további jogosultságoktól is eltilttatik: amíg a jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, gyámságot nem viselhet, gyermek nála nem helyezhető el és nincs joga arra, hogy - kivételtől eltekintve - gyermekével kapcsolatot tartson.
A Csjt. 1952. évi hatályos szövegének VIII. fejezet 5. pontja rendelkezett a szülői felügyelet megszűnéséről és szüneteléséről. Eszerint a bíróság megszünteti a szülői felügyeletet,
"a) ha a szülő a felügyelettel a gyermek sérelmére súlyosan visszaél, vagy kötelességeit, a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja, úgyszintén ha
16/17
magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti,
b) ha a szülőt a büntetőbíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt börtönbüntetésre ítélte.
(2) A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő együtt él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekeinek megfelelően ellátni."
A Csjt. jelenleg hatályos szabályozása nem változtatott a szülői felügyelet tartalmi szabályain, a szülői felügyelet megszüntetésének okául viszont új élethelyzet került szabályozásra. Ha összehasonlítjuk a Csjt. 1952. évi szabályozását a jelenlegi megszüntetési okokkal láthatjuk, hogy az eredeti okok mellett az állami gyermekvédelmi intézményrendszer kiépülésével és fejlődésével 1997. november 1-jétől - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 169. § alapján - új ok is megállapításra került a 88. § (1) bek. b) pontjában:
"A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet:
a) ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti,
b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat,
c) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.
(2) A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni.
(3) Ha a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is."
A szülői felügyelet perbeli kötelező megszüntetésének esetei a Csjt. 88. § (1) bekezdés a)-b)-c) pontjában foglaltak alapján, míg a bíróság mérlegelési jogkörébe esik a (2) bekezdés szerinti esetkör.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
