1. Besszarábia - azaz a Dnyeszter és a Prut folyók közötti terület -, melynek területén helyezkedik el a mai Moldovai Köztársaság, 1367 óta tartozott a Moldvai Fejedelemséghez.1 Az 1700-ban megkötött konstantinápolyi békeszerződés értelmében Besszarábiát - első ízben - Oroszországhoz csatolták. Az 1774-ben megkötött kücsük-kajnardzsai béke2 alapján Besszarábia az Oszmán Birodalomhoz került.
Besszarábiát 1806 és 1812 között annektálta a cári Orosz Birodalom.3 Ezen, az orosz fennhatóság alá került területen - néhány más oroszországi tartományhoz, területhez (például a mai Észtország és Lettország, vagy az akkor Oroszországhoz tartozó Lengyelország területe) hasonlóan a korábbi magánjogi rend maradt hatályban. A római-bizánci jogon (ius Graeco-Romanum) alapuló magánjog az 1812-ben megkötött bukaresti békeszerződés alapján továbbra is alkalmazásra került. Mivel a Szvod Zakonovot 1835. január l-jén - eltérően az Orosz Birodalom legtöbb területétől Besszarábiában nem helyezték hatályba, Konsztantinosz Harmenopou-losz Hexabiblos a (Manuale legum) képezte a továbbiakban is a bíráskodás, törvénykezés alapját.
A Hexabiblos mellett hatályos volt Alexandru Mavrokordát fanarióta fejedelemnek (hoszpodár) 1785-ben, a fejedelmi tanáccsal egyetértésben kibocsátott rendelete, a Sobornicescul Hrisov. Ugyancsak figyelembe vették a jogalkalmazás során Andronache Donici munkáit. A fent felsorolt jogforrások helyett az orosz, a Szvod Zakonovban található magánjogi vonatkozású szabályokat csak abban az esetben lehetett alkalmazni, ha előbbiek a konkrét esetre megfelelő rendelkezést nem tartalmaztak. Az Orosz Birodalom területének nagy részén hatályosuló jogszabályok alkalmazására a magánjog területén ilyen módon kivételesen, mintegy szubszidiárius jelleggel került sor.
Kiemelendő, hogy a jogi doktorátust a párizsi egyetemen szerző, görög származású P. Manegas francia nyelven Besszarábia számára 1820-ban polgári törvénykönyv tervezetet (Projet de Code civil pour la Bessarabie) készített. Ez a tervezet, amelynek mintájául a francia Code civil szolgált, azonban nem lépett hatályba. Ennek ellenére a bírói gyakorlat a törvénykezés során ezt a tervezetet figyelembe vette. A kódextervezet bevezetését képező tanulmány, értekezés (Discours préliminaire) szerzői, P. Manegas és Brunov báró a római jog kiemelkedő szerepét hangsúlyozták a besszarábiai magánjog alakulásában.5
2. Besszarábia területén, amely az első világháborút követően Romániához került, a bizánci-római jog hatályosuk döntően egészen 1928-ig. Ebben az évben lépett ugyanis hatályba a román polgári törvénykönyv a maga egészében, mivel a román polgári törvénykönyvet 1918-ban csak egyes részeit tekintve - például a gyámságra és gondnokságra vonatkozó szabályokat -léptették hatályba. Az impériumváltozást követően az 1887. évi, az 1882-ben kihirdetett olasz kereskedelmi jogi kódexet követő román kereskedelmi törvénykönyv hatályát egész Besszarábiára kiterjesztették.
3. 1940 júniusát, Besszarábiának a Szovjetunióhoz csatolását követően a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság jogrendszere került bevezetésre. így például 1940 decemberében az ukrán családjogi törvény lépett hatályba Moldovában. A szocialista típusú, formailag az ukrán jogrendszert követő jogot 1941 nyarán, Moldovának Romániához való csatolását követően helyezték hatályon kívül.
Itt említjük meg, hogy 1924-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságon belül létrehozták a csupán néhány ezer négyzetkilométernyi területtel rendelkező Moldvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Ennek területén az Ukrajnában hatályos szocialista típusú jogot - kódexeket - alkalmazták.
4. 1945-öt követően, Moldova Szovjetunióhoz történő csatolása után, melyet az 1947-es párizsi békeszerződés szentesített, került sor - ismételten - a szovjet típusú jogrendszer kiépítésére. Az 1964-ben hatályba lépett moldovai Polgári Törvénykönyv szerkesztői az 1961-es szovjet Össz-szövetségi (föderális) Polgári Törvényhozási Alapokat követték. A moldovai Polgári Törvénykönyv szövege és struktúrája az 1964-ben kihirdetett és hatályba lépett Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Polgári Törvénykönyvével egyezik meg. A 2003. január 1-jéig - módosításokkal -hatályban lévő moldovai Ptk. struktúrája a következő volt: Altalános Rész; Tulajdonjog; Kötelmi jog [általános rész és az egyes szerződések (kötelmek)]; Szerzői jog; Találmányi jog; Feltalálói jog (e két könyv fogja át a magyar jogban iparjogvédelemként ismert normaanyagot); Öröklési jog; Idegen állampolgárok és hontalan személyek jogképessége; Idegen államok polgári törvényhozásnak, nemzetközi szerződések és egyezmények alkalmazása (kollíziós jogi szabályok).
5. Az 1991-ben függetlenné vált Moldovai Köztársaságban kezdetét vette a piacgazdaság követelményeivel összhangban álló, a polgári jog legtöbb területét átfogó kodifikáció. Így például 1996-ban sor került egy önálló, a zálogjogot szabályozó törvény elfogadására. Ez a jogszabály, amelyet egy 2001 júliusában elfogadott törvény módosított, az új moldovai polgári törvénykönyv hatályba lépéséig, 2003. január 1-jéig került alkalmazásra. A zálogjog intézményének szabályozására e törvényben a római jogra épülő német pandektisztika hagyományaival összhangban került sor. Ennek megfelelően a zálogjog járulékos jog, mivel csak az általa biztosított (alap)követelés fennállásáig érvényesíthető. A zálogjog tárgya kézizálog, az ingó dolgokon fennálló jelzálog és a hypotheca. A hypothe-ca minősül a zálogjog alapvető formájának. Zálogjog egyaránt alapulhat szerződésen (a felek megegyezésén) és törvényen. Az új Ptk. - noha magát a zálogjogról szóló törvényt hatályon kívül helyezte - a zálogjogot a dologi jogi részben a fentiek szerint szabályozza.
Moldovában, hosszú időn át tartó előkészületek után, 2002. június 6-án került kihirdetésre az új, 1624 cikkelyből álló polgári törvénykönyv (Codul Civil alRepublicii Moldová). E törvénykönyv hatályba lépésére 2003. január 1-jén került sor. Az öt könyvből álló moldovai polgári törvénykönyv sok tekintetben a Független Államok Közössége (FÁK) 1994-1995-ben megalkotott, úgynevezett Modell-Polgári Törvénykönyvét követi. A moldovai törvényhozó tekintettel volt az Orosz Föderáció polgári törvénykönyvére is. A moldován nyelven közzétett, öt könyvre tagolódó moldovai polgárjogi kódex szerkezete a következő: Általános rendelkezések (Dispozitii genérale) (1-283. szakaszok), Dologi jog (284-511. szakaszok), Kötelmi jog (512-1431. szakaszok), Öröklésijog (1432-1575. szakaszok), Nemzetközi magánjog (1576-1624. szakaszok).
Az Általános Rendelkezések (Első Könyv) a monista koncepciót részben követve a jogi személyek körében a gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazzák. Ebben a könyvben az Általános Rendelkezések - Általános Rész (lényegében a német BGB-nek megfelelő "Allgemeiner Teü") - tartalmazzák a személyi joggal kapcsolatos szabályokat. Ebben a könyvben találhatók a jogügyletekre, a képviseletre és a meghatalmazásra, a feltételre, a határidőkre és az elévülésre vonatkozó szabályok is. Kiemelendő, hogy igen részletes a jogügyletekre vonatkozó szabályozás (195-241. szakaszok). A dologi jogi részben (Drepturile reale) (Második Könyv) is egyértelműen kimutatható a pandektista hagyomány hatása. A zálogjog (454-494. szakaszok) átfogó, modern szabályozására is ebben a könyvben kerül sor. Részletes a többi dologi jogra (haszonélvezet, használat, lakáshasználat, telki szolgalmak és a felülépítményi jog) vonatkozó szabályozás is. Itt utalunk arra, hogy ellentétben az 1864. évi román polgári törvénykönyvvel, az örökhaszonbérlet (emphytheusis) intézménye nem szerepel a moldovai Ptk.-ban. Ennyiben egyezés mutatható ki a francia Code civil és a moldovai Ptk. között. A Harmadik Könyv (Obligatile) a kötelmi jog általános és különös részét egyaránt magában foglalja. A könyv legterjedelmesebb, harmadik fejezete az egyes szerződési típusokat szabályozza. Kiemelést érdemel, hogy ez a fejezet a polgári jogi, kereskedelmi jogi, bankjogi és biztosítási jogi szerződésekre nézve egyaránt részletes szabályozást tartalmaz. Az öröklési jogi részben (Dreptul successoral) (Negyedik
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
