Angliában számos vállalkozásfajta létezik, a témánk szerint legfontosabbakat három nagy csoportba tudjuk besorolni:
a) a bejegyzett társulási formák (incorporated forms of association),
b) a nem bejegyzett társulási formák (unincorporated forms of association), és
c) az alternatív társulási formák (alternative forms of association).
Az a) pontban megjelölt típussal részletesen a 2)-3) pontokban foglalkozunk.
A b) szerinti kategóriába tartozik az egyéni vállalkozás és a "partnership". (Optimális magyar megfelelő nehezen található e kifejezésre. Talán a társaságoktól való megkülönböztetés okán a "társulás" elnevezés a leghelyesebb, akkor is, ha két markáns fajtája, a "limited partnership" és az "unlimited partnership" nálunk a betéti társaságnak, illetve a közkereseti társaságnak feleltethető meg leginkább. E probléma miatt a továbbiakban is az angol megjelölést használjuk.)
ba) Az egyéni vállalkozó, melyre a "sole trader; sole proprietor, sole owner, sole principal, seíf-employed" kifejezéseket használják, a legegyszerűbb gazdasági és jogi egység, mivel az egyén folytatja és irányítja - egyedül vagy másokat alkalmazva - a vállalkozást. Az egyéni vállalkozó a tevékenysége során keletkezett kötelezettségeiért, tartozásaiért korlátlanul felel - a vállalkozói és saját vagyon elkülönítése hiányában - teljes tulajdonával. E hátrányt - a társaságokhoz képest - valamelyest kiegyensúlyozza a bejegyzési alakszerűségek, valamint az üzleti ügyekről való tájékoztatási kötelezettség alóli mentesség és a kedvezményesebb adókulcs.
bb) Az angol vállalkozási formák legrégebbi képviselője a "partnership", tekintve hogy a római jogi "so-cietas" -ban és a középkori " commenda" -ban keresendők a gyökerei.
Miután Angliában a "társaság" (company) szónak nincs pontosan, jogszabály által megjelölt jelentéstartalma, a jogelmélet és a joggyakorlat is gazdasági cél megvalósítására, vagyoni előnyök szerzésére létrejött vállalkozást ért a kifejezés alatt. Az ilyen jogalany számára az angol jog két szervezeti formát biztosít: a "partnership"-et és a "company"-t.
A partnership működéséhez a "Partnership Act 1890" megjelölésű jogszabállyal teremtették meg a jogi kereteket, melynek 1. §-a szerint a partnership haszonszerzés céljából közösen vállalkozást folytató személyek közötti kapcsolat.
E forma leginkább a kölcsönös bizalmon alapuló, kisméretű szervezetek számára a legkedvezőbb. A partnership nincs jogi személyiséggel felruházva, nem rendelkezik a társaságokra jellemző szervezettel, de perelhet és perelhető. E jogalany jogi alapja egy olyan szerződés, amely a kereskedelmi képviselet elveit is magában foglalja.
A partnership tagjait társaknak, a társak egyesülését pedig cégnek is nevezik. (Erre a "partner" és a "firm" megjelölést használják.)
Többségük legalább kettő és legfeljebb húsz tagból állhat. Ezen általános előírás alól kivételt jelentenek például az ügyvédi vagy a könyvvizsgálói cégek, amelyeknek akár száz tagja is lehet.
E vállalkozási típus fennállása alatt a partnerek megosztják egymás között a társulás tevékenységéből származó hasznot, és egyéni meghatalmazással olyan jogügyleteket köthetnek, amelyek a partnershipet kötelezik; azaz mindegyik partner egyben a szervezet, s egyben a másik társ képviselője is. A társak egyetemlegesen kötelesek saját vagyonuk teljes terjedelmével helytállni a partnership tartozásaiért.
Végül a "partnership" -et a " company" -tól az is megkülönbözteti, hogy a tagok változása kihat a társulásra is: öröklés, kiválás, belépés esetén a társak egyhangú határozatával "formailag újraalakítják" a szervezetet.
c) A vállalkozási típusok harmadik csoportját az alternatív formák alkotják:
ca) a szövetkezetek (co-operatives),
cb) a közös vállalatok (joint ventures) és
cc) a köztestületek (public corporations) tartoznak ide.
ad ca) A szövetkezeteknek két fő fajtája ismert: a kiskereskedelmi (retail co-operative) és a termelő (producer co-operative) szövetkezet.
ad cb) A közös vállalat fő jellemzője céljából adódik: két vagy több vállalkozás együttműködésre történő összefogása, amely a vállalkozások tőkéjének és a rendelkezésre álló emberi szakértelemnek az egyesítése révén például közös termelést, marketingpolitikát, szolgáltatásnyújtást folytat.
ad cc) A köztestületek napjainkban már elég ritkák
Angliában. Kialakulásukat az 1930-as években végrehajtott államosításoknak köszönhetik, és a II. világháború után szaporodtak el igazán - főleg nagyüzemekként (például szén- és acélművek, vasúttársaságok). Az 1980-as években megindult privatizáció révén e gyárak tulajdonjoga jelentős részt kikerült az állam kezéből és szervezetileg is a társasági törvénynek megfelelően alakították át őket.
Az 1/a) pontban megjelölt, "bejegyzett társulási formaként" aposztrofált vállalkozások a tényleges társaságok (company). Ezek a bejegyzési metódus alapján három típusra bonthatók szét:
a) engedélyi (engedélyezett) társaságra (charter company),
b) törvényi társaságra (statutory company), és
c) az úgynevezett bejegyzett társaságra (registered company).
Több, mint húsz tagú szervezetet - vállalkozás folytatása érdekében és nyereségszerzés céljából - vagy a társasági törvény (Companies Act 1985) erejénél fogva - ez a bejegyzett társaság -, vagy a parlament által elfogadott más törvények szerint - ez a törvényi társaság -, vagy királyi monopollevél alapján - ez az engedélyi társaság - lehet alapítani (Companies Act 1985, 716. §).
ad a) Az engedélyi társaságok létesítése a királyi felségjogon alapszik: a korona által adott engedély révén nyerik el e szervezeti formák jogképességüket és jogi személyiségüket, azaz ezen okirat előjogot vagy monopóliumot is konstituál. Manapság elenyésző számban léteznek ilyen társaságok, főként jótékonysági, karitatív tevékenységet folytatnak, főiskolák, művészeti társulatok; az "anyaintézménynek" a királyi engedély révén adva nagyobb elismertséget.
ad b) A törvényi társaságok speciális céllal, a közérdek kielégítésére létrehozott szervezetek. Keletkezésük jogalapját a parlament által hozott külön törvények (például Friendly Societies Act, Industrial and Provident Act, Building Societies Act stb.) jelentik.
ad c) A bejegyzett társaságok variációinak két fő dimenziója van:
- a korlátozott vagy korlátlan felelősségű társaság (limited or unlimited), e kifejezések alatt mindig a társaság tagjainak felelőssége értendő, valamint
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
