A tanulmány a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének sajátos jogi státuszát vizsgálja. Ennek részeként ismerteti a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, annak ellentmondásait, az azt ért kritikákat és a releváns jogalkalmazói gyakorlatot. Részletes vizsgálat alá veszi, hogy miként alkalmazható a jogalanyiság-jogképesség-jogi személyiség fogalomrendszere és tartalma a fióktelepekre, milyen jogalkotói szándék mellett milyen jogi státusz lenne a megfelelő ezen intézmény tekintetében. Megállapítja, hogy a fióktelepekre vonatkozó hatályos hazai szabályozás egyes rendelkezései között disszonancia van, annak feloldására és a megfelelő jogi státusz meghatározására a vonatkozó jogszabályi rendelkezés pontosítását javasolja az általános polgári jogi elvek mentén. A szerző álláspontja szerint a javasolt megoldás nem okozna különösebb jogvitákat és jogalkalmazási bizonytalanságot a vizsgált joggyakorlat szerint, hanem az kifejezetten a rendelkezések koherenciáját teremtené meg a jogalkalmazás egységesítése mellett.
The study examines the specific legal status of Hungarian branches of foreign-based companies. As part of this, it describes the legal provisions in force, its contradictions, the criticisms it gets, and the relevant law enforcement practice. It examines in detail how the conceptual framework and content of the legal personality-legal capacity- legal entity can be applied to branches, and what legislative status would be appropriate for this institution. It notes that there is a dissonance between certain provisions of the current domestic regulations on branches, and proposes that the relevant legal provision be clarified in order to resolve it and determine the appropriate legal status. In the author’s view, the proposed solution would not cause any particular disputes and uncertainties in the application of the law, but would explicitly create coherence in the provisions while standardizing the application of the law.
A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep) mind a hazai, mind az európai, mind a globális pénzügyi piacon ismert és jelentős intézmény, fontos résztvevője a pénzügyi piacoknak, ezért a hazai jogi státuszáról érdemes pontos és átfogó álláspontot kialakítani és azt bemutatni. Alapvetően elmondható, hogy egy különleges és szabályozását tekintve ellentmondásos jogalanyként tekinthetünk a fióktelepekre. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit tekintve egyszerűnek tűnik a fióktelep jogi státuszának kérdése, hiszen a jogszabály 2. § b) pontja kimondja, hogy "fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek" és "(1a) A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető". Látszólag egyértelmű a fióktelepek jogi státusza, egy külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, de jogképes gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége, önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A vonatkozó bírósági gyakorlat vizsgálata rávilágított, hogy a jogalkalmazásban sem volt egyértelmű a fióktelepek jogi helyzete, így szükségessé vált a Kúria állásfoglalása és az Ftv. módosítása is. A módosított törvényszöveget több szerző is kritikával illette, nem tartotta megfelelőnek a jogalkotó által választott megoldást a jogi státuszra vonatkozóan. A kritikák ellenére a jogszabályváltozást követően látszólag koherens és rendezett a fióktelepekre vonatkozó szabályozás és az ezzel kapcsolatos jogalkalmazás.
Ahhoz, hogy a fióktelepek jogi státuszát érdemben vizsgálni tudjam, szükséges a fióktelepekre vonatkozó törvényi definíciók pontos megismerése és értelmezése, tekintettel arra, hogy álláspontom szerint a disszonancia elsősorban ebből fakad.
Az Ftv. fióktelep meghatározása mellett, a 3. szakasz a továbbiakat rögzíti: "Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján (a továbbiakban: fióktelep) belföldön e tör-
- 22/23 -
vény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során a fióktelep tevékenységével összefüggésben - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban. A fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet működési hellyel (telephellyel)."
Az Ftv. 24. § (1) bekezdése a pénzügyi fióktelepekre külön rendelkezéseket tartalmaz: "Külföldi székhelyű hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatást, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá közraktározási tevékenységet végző belföldi fióktelepe (a továbbiakban: pénzügyi fióktelep) létesítésére, működésére, állami felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére, illetve a fizetésképtelenségi eljárásokra az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik."
A pénzügyi fióktelep nemcsak saját cégneve alatt járhat el, hanem külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat. A továbbiakban mindkét fióktelepi formát vizsgálni fogom, "fióktelep" és "pénzügyi fióktelep" elnevezés alatt.
A fióktelep jogi státuszát nagyban befolyásolta az Ftv. 2012. évi módosítása, melyhez fűzött indoklásában a jogalkotó rögzítette, hogy a módosításra a Kúria 2012. március 19-i 1/2012. PJE számú jogegységi határozata miatt, a joggyakorlat pontosítása érdekében vált szükségessé: "A fióktelep tehát amellett, hogy külföldi székhelyű anyavállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, a cégneve alatt folytatott tevékenysége tekintetében gazdasági önállósággal van felruházva, jogalanynak tekintendő. A külföldi székhelyű anyavállalkozás tehát ebben az esetben közvetetten, a fióktelep útján vesz részt a gazdasági forgalomban."[1]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
